Egy nap a Macok Bisztróban
Nem is olyan régen Egerben jártunk, és az Imola Udvarház “étkezdéjében”, a Macok Bisztróban kajáltunk, reggel, délben, este. Ezt most nem ebben, hanem inkább dramaturgiai sorrendben mesélem el, hogy kiderüljön, érdemes-e nektek is odamenni.
Kezdjük tehát az ebéddel. Szombat délután kettőre értünk oda, és bizony ha nem lett volna foglalásunk, bajba is kerülhettünk volna, mivel eléggé tele volt az étterem.
Előételnek egy háromféle kencék, és a ház névadó, Macok pogácsáját kóstoltuk meg. A krémek között volt egy kéksajtos, padlizsánkrémes, és aszalt paradicsomos is, a Macok pedig gyakorlatilag egy tuningolt rösztinek felelt meg, noha a bundás kenyérhez hasonlító külseje elég megtévesztő volt elsőre.
Következő tesztalanyunk egy rozé kacsamell volt, nagyon jó kis ízvilággal, korrekt körettel.
Én természetesen beválasztottam a Macok burgert, de már ott el kellett volna kezdenem gyanakodni, amikor a saláták közé tették az étlapon. Sajnos ez a fogás gyakorlatilag az előétel reciklálása volt elég sok ponton, kezdjük azt a Macok pogácsával, mint zsömle, de találtam benne a korábbi aszalt paradicsomos történetből is. A húspogácsa eszetlenül túl lett sütve, a sajt nem olvadt meg, a tejföl meg egyenesen lehűtötte az egészet, szóval itt már majdnem elmentünk egy mátrai borzas irányba. Mondjuk salátát tényleg sokat adtak mellé.
Ja igen, és a pálcika, amivel áttűzték, kábé négyszer olyan magas volt a kelleténél. Mutatom 3 dimenzióban.
Desszertügyileg a birsalmás mákos gubát választottuk, ezt egy kicsit újragondolva kaptuk, viszont nagyon finom is volt mindemellett, ezt egyöntetűen mondhattuk.
Ennyit az ebédről, jöhet a vacsora! Jómagam a négyfogásos degusztációs menüre mentem rá.
Ebből az első Sáfrány Laci füstölt pisztrángja szarvasgombás zsendice krémmel nevet viselte. A pisztráng baromi jó volt, füstös, pont volt egy kis húzása, igazából egész este tudtam volna enni, egyik legjobb volt idáig.
A következőnek érkezett egy rozéra sült kacsamell aszalt sárgabarackkal lilakáposztával. Hasonló fogás volt a délutánihoz, minden elem megvolt benne, amit vártunk, de ezenfelül semmi extra, tisztességes fogás.
A harmadik fogásnál kétféle tétel közül is lehetett választani, én a bikavérben párolt marhapofa héjában sült édes burgonyával, vargánya gombával című etűdöt választottam. A marhapofa remek volt, hozzá pedig a krumpli és a gomba tökéletes párosítást nyújtottak, utóbbiból én még egy kicsivel többet is el tudtam volna képzelni.
Desszert helyett inkább a bükki házi sajtokat kértem, amiből érkezett három darab is, melyekre sajnos már nem emlékszem melyik milyen volt, de zárásnak tökéletesen funkcionáltak.
Ennyit a vacsoráról, az éjszakát elég kellemesen átaludtuk, reggelire pedig a klasszikus menü volt: rántotta, péksütemények, gyümölcslé, felvágottak, müzli. Kiemelném a sonka-kolbász kombót, ezek kiemelkedően jók voltak, gyanítom helyi beszerzés eredményeképpen.
És, hogy mi a konklúzió? A Macok igazából teljesen jó konyhát visz, szép tálalással, de ezen felül semmi extra. Ne értsük félre, ez már bőven jó, de én a vidék legjobb étterme címet csak azért nem adományoznám oda, mert az adagok bőségesek és korrektek; viszont a helyén értelmezve nyugodtan tudom bárkinek ajánlani.
Elérhetőség: https://www.facebook.com/MacokBisztroBorbar