A Szabad Bisztró lényege a tulajdonosok szerint egyrészt az, hogy mindenki szabadon jól érezheti magát, miközben tudja, hogy semmilyen élőlénynek nem esik bántódása, hiszen semmilyen állati eredetű alapanyagot nem használnak. Én nem vagyok se vegán sem vega, de örömmel tapasztalom a húsmentesség térhódítását, fontos dolognak tartom, hogy kevesebb húst fogyasszunk, és sokkal tudatosabban, magunkra és környezetünkre jobban odafigyelve étkezzünk.
Csakhogy a táblára egyetlen étel volt felírva: paradicsomos spagetti, 1200 Ft. Aminek egyébként én nagy rajongója vagyok, de egyben azt is gondolom, hogy mégiscsak a legfantáziátlanabb és legmegúszósabb vega kaják egyike. Nem feltétlenül egy paradicsomos spagettin mérném le egy konyha teljesítményét, más meleg étel azonban a magát bisztrónak nevező helyen nem volt. Még egy leves sem.
Javasolták, válasszak a paninik vagy a bagelek közül. Miután a meleg kajáról lemondtam, választottam egy “nemhalas” névre hallgató bagelt, amit az ígéretek szerint olyan gabonakészítménnyel töltenek meg, aminek az íze nagyon hasonlít a lazacra. Ez kifejezetten érdekelt, csak aztán kiderült, hogy ez az étel sincs. Így végül a magyaros panininál maradtam, ami a kolbászkrém vegán verzója. Ekkor azonban már nagyon éhes voltam, így rendeltem hozzá egy tavaszi salátát is, ez az egyetlen saláta szerepelt az étlapon. Erős a gyanúm, hogy egyébként saláta sem volt, mert a rendelés után ment át a szakács a szomszédos zöldségesbe kígyóuborkát venni. Mindezek mellé kértem még egy zöld turmixot, amire szintén az mondták, hogy nincs, de aztán valahogy mégis megoldották, és finom is volt.
A magyaros panini kifejezetten jó volt, sok maggal és vegán sajttal, – dehát azért ez mégiscsak egy meleg szendvics. Olyasmi volt, mint egy jól megpaprikázott körözött, volt egy kis füstös íze, nekem bejött. A saláta viszont ízesítetlen, fantáziátlan kis tál zöldség az említett kígyóuborkán kívül még volt benne paprika, retek, és némi zellerszár.
Számomra úgy tűnt, hogy ez a hely bisztróként semmilyen módon nem működik – egyelőre legalábbis. Ezeket az ételeket inkább reggelire tudom elképzelni, a bagelen és paninin kívül még mártogatós-krémeket lehetett rendelni. Úgyhogy megnéztem az itallapot, vajon mit nyújt italfronton egy vegán kocsma, nyilván a legtöbb alkoholos ital vegán. Egyetlen italt emeltek ki az itallapon: a Baileys itt nem tejszínnel készül, hanem mandulatejjel. Bár szerintem pont a Baileys az az ital, ami nélkül minden vegán tud létezni, sőt, talán az emberiség többi része is.
Nem én vagyok a kocsmák királynője, az tény, de az alkoholválaszték sem nyűgözött le. Fehérbor kizárólag egy pincészettől van (Benedek, Irsai és sauvignon blanc) kétféle rozé, és egyetlen vörös bor. Sörből szintén csak egy márkát csapolnak, van Primator prémium és Primator Weizen. Ezeken kívül van még kétféle viszki, egyféle rum, egy vodka, egy gin, egyféle pálinka, valamit Unicum és Jäger. Ennyi. Árulnak ugyan rengeteg kézműves sört, de ezeket csak elvinni lehet, helyben fogyasztani vagy akár csak kinyitni nem, aminek végképp nem tudom, mi értelme van.
A legnagyobb bánatom azonban mind közül a kávé, ami túlzás nélkül ihatatlan – nem is ittam meg. Saját készítésű, házi mandulaitallal kínálják, legalábbis az étlap szerint, mert azon már meg sem lepődtem, hogy mandulatej sem volt. De ez kevésbé zavart, minthogy presszó kávé néven rossz ízű, híg löttyöt adtak.
A Szabad Bisztró, vagy vegán kocsma semmilyen szinten nem győzött meg, az meg végképp nem derült ki, miben különbözik más helyektől. De azért vannak a helynek pozitívumai is: egyrészt szuper jól néz ki, már akinek bejön ez a kicsit kopottas stílus. A másik erős oldala az árak, amelyek kifejezetten barátságosak egy Király utcai helyhez képest. A borok decije 350-450, az olcsóbb korsó sör pedig 550 Ft-ba kerül, ami nagyon baráti. A paniniért, a salátáért, a turmixért és a kávéért 2050 Ft-ot fizettem, ami teljesen rendben van (a paninik 750, a bagelek 950 Ft-ba kerülnek) További plusz pont, hogy nagyon kedves a személyzet, ami azért sokat hozzátesz egy helyhez.
A kaja azonban nem nagyon értékelhető, ráadásul nem is laktam jól, pedig a Facebookon tartalmas bisztróételeket ígértek. Hazafelé, mivel éppen útba esett, bevallom őszintén, beugrottam a Freyjába egy töltött croissant-ra.
Fotók: Kalas Györgyi
Szabad Bisztró, Király utca 101.
Hozzászólások
