Hirdetés
Bespájzolva

Ahol mindig van rántott borjúláb: hatvan éve a kirándulók kedvence a Kőbüfé

Hirdetés

Ahol mindig van rántott borjúláb: hatvan éve a kirándulók kedvence a Kőbüfé

Hirdetés
Generációk óta üzemel a Fogas-végállomásnál a Kőbüfé, ami egy jó ideje már inkább étterem, mint büfé. Kevés szó esik róluk, mégis minden hétvégén megtelik a hatalmas terasz. A külföldi turisták (amikor vannak) és a kirándulók egyaránt szívesen járnak hozzájuk, miközben nagyon sok kerületi lakosnak is régi törzshelye a kifejezetten hagyományos, magyaros ételeket kínáló Kőbüfé.
Hirdetés

A Kőbüfé terasza minden hétvégén megtelik, ami tekintve remek elhelyezkedését (Széchenyi-hegy, éppen a fogaskerekű végállomásánál) nem is csoda. Amíg a közelben laktam, néha megengedtem magamnak azt a luxust, hogy egy-egy meleg hétköznap is ott ebédeltem. Nincs is jobb helyszín kiélvezni az első tavaszi és az utolsó őszi napsugarakat, mint a Kőbüfé terasza.

Kőbüfé
Fotó: Mudra László

Aztán elköltöztünk a környékről, de arra még emlékeztem, hogy nagyon jó a sztrapacska és a vadas, így nemrég visszatértem, és kiderült, hogy az étterem teljes egészében családi vállalkozás. A Győri család 2009-ben vette meg a helyet, de a Kőbüfé már közel hatvan éve létezik. 

Golf után vörös csillag

Karrierje Csillag büfé néven indult, a Vörös Csillag szálló üzemeltetésében a hatvanas évek elején. A Vörös Csillag az egykor szebb napokat látott, 1939-ben épült Golf Hotel új neve lett. Az eredeti golf név nem volt véletlen, hiszen itt épült meg 1911-ben Budapest első golfpályája. Mivel külföldi turista akkoriban kevés volt, belevágtak egy kifejezetten kirándulóknak szánt külső büfébe is.1992-ben a rendszerváltás után aztán a Csillag büféből Kőbüfé lett, és magánkézbe került. 

Kőbüfé
Fotó: Mudra László

A szocializmus alatt valóban csak büféként üzemelt a hely, a névváltozással egyidőben tértek át meleg konyhára. Előtte csak lángos és szendvics volt kapható a kis kiadóablakon keresztül – ahol pár éve még az ételeket is rendelni lehetett. Sajnálattal láttam, hogy ezt az ablakot most már megszüntették. A 35 éve itt dolgozó és mindenkit kiszolgáló, ablak mögött álldogáló Jakus Béla viszont maradt, a törzsvendégek legnagyobb örömére. 

Törzsvendégből tulajdonos 

Mint a Győri család meséli, ők is a közelben laktak, és gyakran jártak ide kirándulni, biciklizni, és nagyon megszerették a Kőbüfét, gyakran ettek itt. Győri Jánosnak törzsasztala is volt, a sarokban a lépcső mellett az első asztal. “Szerettem itt megállni egy jó hideg sörre, mert nyáron pont olyan finom hideg sör volt, mint most is” – meséli. “Többször hallottam, hogy a tulajdonos mondogatja, hogy elfáradt és eladja az egészet. Meg is kérdeztem, komolyan gondolja-e, mert én tudok rá egy érdeklődőt. Jó pár év múlva szólt Béla, hogy megvan-e még az érdeklődő, mert most aztán tényleg eladó. Mondtam, persze, hogy megvan: én vagyok az.”

győri család
A Győri család és a Kőbüfé személyzete, Fotó: Mudra László

Végül a Győri család 2009-ben vette át a Kőbüfét. Akkor át is esett egy nagy felújításon, a teraszt téliesítették, és a belső tér és a konyha is teljesen megújult. A Kőbüféről sokunknak vannak régebbről emlékei, én is emlékszem még, amikor a benti rész szinte kocsmaként működött. Bár a Kőbüfé ma már sokkal inkább étterem, mint büfé, még mindig nagyon sokan ülnek be csak egy-egy sörre is. 

vadas kőbüfé
Vadas a Kőbüfében, fotó: Mudra László

Ami viszont semmit sem változott, az étlap, mert ahhoz a vendégek nagyon ragaszkodtak, és ez így van a mai napig.  “Gyakran próbálunk valamit újítani, de nem nagyon mennek át ezek a tervek. Ide a hagyományos, magyar ételek miatt járnak az emberek, és ezt is igénylik. Ezt a helyet úgy szeretik, ahogy van: a retró hangulatával, a régimódiságával együtt. És ezt meg is értjük, mert mi is ezt szerettük benne, amikor még semmi közünk nem volt hozzá, csak esténként itt vacsoráztunk” – mesélik a tulajdonosok. 

oldalas Kőbüfé
BBQ oldalas, fotó: Mudra László

A csirkepaprikás kötelező 

Pedig a Győri család szívesen újítana néha, hiszen sokat járnak étterembe, utaznak és követik a gasztronómiai trendeket – idén nyáron például igyekeztek körbelátogatni a Balatont és minden jó éttermet kipróbálni. Hiába tették fel azonban a lazacot és a salátákat az étlapra, nem rendelte senki. “Ráadásul a konyha kapacitása kicsi, ezért új ételekhez le kell venni valamit az étlapról, de őszintén szólva nálunk minden egyformán népszerű. Egyszer például levettük a paprikás csirkét, de visszakövetelték a vendégek” – mesélik nevetve.

Májgombóc leves
Májgombóc leves, fotó: Mudra László

A Kőbüfében egy hétvégi napon akár 300 ember is megebédel, és sok a külföldi turista is. Több turistakalauzban szerepelnek, mint hagyományos, magyaros ételeket kínáló hely. A külföldiek szinte kivétel nélkül gulyáslevest vagy marhapörköltet kérnek, illetve népszerű még a csirkepaprikás. A magyarok főleg a rántott ételeket szeretik, amik mindig helyben, frissen panírozva készülnek. “Gyakran megkapjuk azt a kritikát, hogy lassal készülnek az ételek, de ez azért van, mert nálunk semmi nem fagyasztott. Mindent frissen készítünk, és a színvonalból nem szeretnénk engedni” – mondják a tulajdonosok. 

vadas kőbüfé
Fotó: Mudra László

Kéthetente borjúláb

Több törzsvendég másik kerületből jár ide, csak a borjúláb miatt, ami a Kőbüfé egyik specialitása. A borjúlábat kéthetente főzik, ami hatalmas munka, hiszen a láb nagy darabokban érkezik, amit utána pucolni és nagyon hosszan, sok fűszerrel főzni kell. Főzés után marad belőle az a fehér, kollagénes, kocsonyás anyag, amit aztán préselnek, és frissen kirántanak. A borjúláb bár ma már kissé bizarrul hangzik, sok konyhának hagyományos étele – igaz, nem rántva, hanem fűszerekkel főzve. Én például nem szeretem, de sokan nagy rajongói, és én sem tudok a környéken más helyet, ahol lehet kapni.

túrógombóc
A túrógombóc nagyon puha, fotó: Mudra László

Az én két kedvenc ételem a Kőbüfében (és az életben is egyébként ) a sztrapacska és a vadas. A vadas szép nagy adag, a főtt marhahús puha és omlós, nem szikkadt cipőtalpat kapunk. A vadasmártáshoz külön főzik és pirítják a zöldséget, nem a levesben szétfőtt zöldségből készül. A libacomb évtizedek óta étlapon van, és szintén az egyik legnépszerűbb étel – ezt is lehet kérni egyébként zsemlegombóccal és vadasmártással.

kőbüfé
Fotó: Mudra László

A vadas előtt megkóstoltam a májgombóclevest. Nagyon finom, a két hatalmas gombóc helyben készül. Nagyon büszkék a barbecue-oldalasra is, ami azon ételek közé tartozik, ami bár újítás az étlapon, mégis jól fogadta a közönség, és nagyon szeretik is. Nekem ez sem olyan nagyon kedvencem, viszont nagyon-nagyon ajánlom a túrógombócot, ami isteni puha, sok citrommal készül. A titka, hogy egész éjjel áll a hűtőben, hogy a gríz megpuhuljon.

Az árak tekintetében azonban inkább éttermi árakkal kalkuláljatok – így a büfé megtévesztő lehet. A főételek többsége körettel együtt 3000 Ft, sőt afölött van, a rántott ételek többsége 2000 és 2500 Ft között. Az adagok viszont hatalmasak, itt biztosan jóllaktok, és lehet kérni féladagot is. 

Kőbüfé
Fotó: Mudra László

Ide tényleg mindenki a megszokott ízek miatt jön, illetve vasárnapi ebédhelyszínnek is nagyon népszerű, hiszen minden kellék adott hozzá. “Szinte már az számít kuriózumnak, hogy mi megmaradtunk a hagyományos ételek mellet, hiszen újító helyből manapság több van. Ide azok jönnek, akik jó minőségű házias ételre vágynak és tőlünk meg is kapják.”

1121 Budapest, Rege út 21.

Hirdetés
Hozzászólások
Tovább olvasok
Hirdetés

Ezeket láttad már?

Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások