A kéthetes gasztronómiai sorozat keretében mindennap terítékre kerül az elszakított területek egy-egy fogása. Meg lehet majd kóstolni többek között Máramaros, Bácska, Csallóköz, Gömör, Gyimes és Kárpátalja jellegzetes ételeit. Az első nap Máramarossal és a rücskös palacsintával indult.
A rücskös palacsinta egy kifejezetten máramarosi, sós finomság. A tésztát kerekre nyújtják, juhtúróval vagy párolt káposztával töltik, összefogják, majd sparhelten mindkét oldalát megsütik. A Bélában a túrós mellett húsos változat is készül, ebbe vörösboros marhahús kerül. Ez tehát egy erősen újragondolt rücskös palacsinta, de az alap nyilván adott volt.
Minden nap egy tájegység
Bácskára a gyuvecs nevű étellel emlékeznek – ez tulajdonképpen a lecsó balkáni változata –, aztán terítékre kerül a kattancs is, amiről biztosan kevesen tudják, hogy egy sós, paprikás kalács. És az én legnagyobb örömömre meg lehet majd kóstolni a gulkát is, ami a gyerekkorom nagy kedvence volt, ez egy kifejezetten gömöri étel: sonkás krumpligombóc. (Itt gulyka néven fut.)
Az egyik tulajdonos, Szuhay Gergely apukája néprajzkutató, így ő is nagyon lelkesen vetette bele magát az étlap összeállításába, és sok ételt maga kutatott fel. Előkerültek régi szakácskönyvek, családi receptek, és természetesen az internet is nagy segítség, ha régi receptekről van szó. Aktívan részt vett az ételek kitalálásában a két séf, Martinez Dávid és Fazekas Bálint is.
Bartók Béla útvonalán
A Bélától egyébként sem áll távol a néprajzos szemlélet, ami, tekintve a családi hátteret, nem is csoda. „A 2018-as nyitáskor az volt a koncepció, hogy az ételek Bartók Béla népdalgyűjtésének helyszíneiről származzanak, a mostani eseménysorozat is teljesen erre a területre esik. A régi magyar ételek készítése tehát teljesen beleillik a Béla koncepciójába” – mondta el Szuhay Gergely tulajdonos. Az eddigi ételek nagyon bejöttek a vendégeknek, olyannyira, hogy a rücskös palacsinta valószínűleg hosszú távon is étlapon marad.
Gergő elmondta, nemcsak a vendégeknek, hanem nekik is jó élmény a régi receptek felkutatása. Az egyik nagy meglepetés volt számukra a paprikás kattancs, ami egy kalácstésztából készült bukta, ám lekvár helyett pirospaprika kerül bele. Nagyon szerette mindenki. A rendezvény jövő héten is folytatódik, akkor Őrvidék, Kárpátalja, Drávaköz, Gömör és Gyimes jellegzetes ételei kerülnek terítékre.
Utóbbi helyet természetesen a puliszka képviseli – amikor Gyimesben jártam, a rakott puliszka volt a kedvencem. Ehhez keményre főzik a kukoricadarát, cérnával felszeletelik, majd mint a rakott krumplit, juhtúróval, sajttal, tejföllel és olvasztott vajjal rétegezik, és megsütik. Drávaközből jön a mundéros csuka, Kárpátaljáról a borscs és a málékenyér, Őrvidékről a marharagu, Gömörországból a már emlegetett gulka nevű gombóc.
„100 éve történt, örökre megváltoztatta a történelmünket, és szerintünk nem szabad, hogy politikai kérdés legyen beszélni róla. Teljesen mindegy, hogy hol állunk a politikai Pantone skálán, minden családban él vagy élt valaki, aki a területi változások által érintett. Máig tartó közvetett hatása tagadhatatlan. Mi azonban most kizárólag az események gasztronómiai hatásait szeretnénk vizsgálni, azt, hogy mely lapok szakadtak ki egy képzeletbeli magyar szakácskönyvből 1920 júniusában” – írják az esemény leírásában a szervezők. A pontos menüt is itt találjátok.
Béla – bár étterem lakás arborétum, Bartók Béla út 23.
Hozzászólások
