Hirdetés
Bespájzolva

Új életre kel a wrap Szentendrén

Hirdetés

Új életre kel a wrap Szentendrén

Hirdetés
A streetfood placcok térhódítása évek óta töretlen, gomba módjára nőtték ki magukat a jobbnál jobb burgerezők, szendvics- és levesbárok. A wrap mintha valamiért feledésbe merült volna, pedig ha belegondolunk, talán az egyik legnagyobb szabadságot megengedő műfaj. Gyakorlatilag bármit tortillába lehet tekerni, és Szentendrén pontosan ez történik!
Hirdetés

Imrik Dániel és párja, Falusy Zsófia még a Good Karmában ismerkedtek meg, ahol Dani konyhafőnökként, Zsófi pedig üzletvezetőként dolgozott. Dani régi vágya volt egy saját étterem nyitása, ahol szabadon alkothat, Zsófiban pedig támogató társra lelt. Szentendre régóta a szívük csücske, kutyájukat, Bambuszt gyakran hozták ide futkározni, így mikor fülest kaptak egy hamarosan megüresedő üzlethelyiségről, úgy döntöttek, nem várnak tovább. 

Fotó: Mudra László

A koncepciójuk alapja, hogy ha a családjával vagy a párjával Szentendrére látogat az ember, ne kelljen órákat tölteni egy étteremben, de ne is kelljen lemondani egy laktató, jó minőségű ebédről. Daniéknak tehát az volt a gondolata, hogy fogják a piros kockás, magyaros éttermek kínálatát, csavarnak rajta egyet, végül pedig tortillába töltik. Így az olyan klasszikusokat, mint pl. a vadast vagy a lecsót, városnézés közben, vagy akár a Duna-parton is elfogyaszthatjuk. A wrapek mellett különböző specialitások, desszertek és naponta változó leveskínálat is várja a betérőket. Mivel Dani jelenleg egymaga felel az ételekért, mindig azt készíti, amihez éppen kedve van. Főzés közben mindig igyekszik valami újdonságot csempészni a megszokott ételekbe és szakítani a berögzült klisékkel. Erre utal a snowboardozásból átvett Freeride névválasztás is. 

Az üzlethelyiséggel duplán nagy szerencséjük volt, hiszen alig pár méterre található a főtér, ráadásul sarkon vannak, így két bejáratuk is van. Korábban egyébként egy hamburgeres üzemelt itt, ami nyomokban még tetten érhető, például a pulton található billogon, de olyan jó kapcsolatba kerültek a korábbi tulajokkal, hogy végül meg sem próbálták eltüntetni. Nekem nagyon tetszett, hogy a fémes felületek visszaverik a fényt, így a helyiség nagyon tágasnak és világosnak hat. Hiába a kicsit indusztriális berendezés, a virágoktól és az innen-onnan visszaköszönő piros színektől mégis nagyon vendégmarasztaló hangulata van az egésznek (bár miután megismerkedtem Bambusszal, felőlem egy elhagyatott pszichiátrián is lehettünk volna :D).

Sültparadicsom-krémleves 

Azt mindjárt az elején el kell mondani a levesekről, hogy a liszttel való sűrítést hírből sem ismerik. Minden levest önmagával sűrítenek, ennek köszönhetően nemcsak sokkal egészségesebb, de gazdagabb levest kapunk végeredményben. Már a színén is látszik, mennyivel élénkebb, állagában pedig nagyon sűrű. Ízre inkább édeskés volt, mint fűszeres, így nekem a nagymamám paradicsomlevese jutott eszembe, igaz, a betűtésztára hiába vártam. 😀 Volt azonban helyette nagyon finom sajt, amitől még laktatóbb volt. 

Fotó: Mudra László

Minden leveshez tartozik egyébként egy ajánlott betét, de az ételintoleranciával rendelkező vendégek és a gyerekek természetesen bármit kérhetnek bármivel vagy bármi nélkül. Egy leves ára önmagában 750 Ft, viszont ha wrappel kéred menüben, úgy csak 550 Ft.

Vöröslencsés quinoasaláta kecskesajttal

A specialitások közül nem tudtunk választani, szóval kétségbeesés helyett inkább rámentünk mindkettőre. 😀 Ezek közül a salátáról értekeznék bővebben. Ha nagyon meleg van, vagy már túl vagytok egy levesen, de még ennétek valamit, ezt a salátát ki ne hagyjátok! Az egész teszt során ez volt a kedvencem, ha fotós kollégám nem sajátította volna ki, valószínűleg én magam se hagytam volna belőle egy falatot se. A vegyes salátaágyon landol még sült édesburgonya, olasz aszalt paradicsom, újhagyma, vöröslencsével kevert quinoa, és ami a lényeg, kecskesajt. A salátának önmagában nagyon lágy ízei vannak, a quinoás vöröslencse egyszerűen zseni, főleg, mert nyakon van öntve egy narancsos-balzsamecetes dresszinggel. De nem is hiányoznak róla markáns fűszerek, hiszen a kecskesajtnak önmagában elég karakteres íze van. Ennek meg aztán különösen, így meg is kérdeztem, minek köszönhetően. Mint kiderült, a sajt és minden más tejtermék egy francia beszállítótól érkezik, így a minőség garantált (1750 Ft).

Fotó: Mudra László

Wrap 

Ha már az elején a vadast és a lecsót említettem, maradjunk is ennél a kettőnél, mert talán ez a két wrap a legkülönlegesebb. Előbbi a ‘Pofám leszakad’ címet viseli, amin hatalmasat nevettem, mert a munkámból adódóan (is) nagyon tudom értékelni a szóvicceket. Visszatérve a wrapre, a névadáson túl viszont már abszolút nem tréfáltak, hiszen a felhasznált marhapofát először lepirítják, majd 5-6 órán keresztül főzik a lesütött zöldségekkel együtt. A vadaspüré hibátlanul hozza azt, amit korábban megszokhattunk, viszont a marhapofától meg ettől a wrapbe tekert formától teljesen új értelmet nyer az egész (2050 Ft). 

Fotó: Mudra László

A négyféle wrapből az egyetlen vega a lecsós, ami ‘Lecsókolom’ néven fut az étlapon. Ez ugye azon fantasztikus ételek egyike, amiből minden országnak van egy sajátja. Daniék sem ragaszkodtak a hazaihoz, helyette marokkói lecsókrémet kennek el a tortillalapon, amire aztán sült kaliforniai paprika, cukkini, karalábé és répa kerül. Egyszerűen mennyei. A krém miatt meglepően karakteres íze van, amit leginkább a répa lágyít, és összhatásában egy nagyon kellemes, komplex kis sztori, amit a vegák/vegánok mellett elsősorban gyerekeknek ajánlok (1750 Ft).

Fotó: Mudra László

A Freeride Street Food Bistro pontosan arra jó, amire kitalálták. Könnyen és gyorsan kínál laktató ebédet, amit percek alatt kézhez kapsz. Hogy ezek után megpihensz-e náluk egy jó kézműves sör társaságában, vagy kiülsz vele a korzóra, már csak rajtad áll. 

Cím: 2000 Szentendre, Péter Pál utca 4. 

Hirdetés
Hozzászólások
Tovább olvasok
Hirdetés

Ezeket láttad már?

Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások