A népi gyógyászat szintén olyan alapanyagokkal dolgozott, amik könnyen az ember keze ügyébe kerülhettek. És bár a paraszti módszerek közt voltak észszerű gyakorlatok, mellettük megjelentek az egészen irracionális, népi hitvilághoz és hiedelmekhez kapcsolódó gyógymódok is. Egy-egy technika így nemcsak hatástalan volt, de kifejezetten veszélyt is jelentett a szervezetre. Íme néhány népi gyógymód, köztük egy-kettő szigorúan csak olvasás céljára!
Népi gyógyászat és a folyadék
Ha megfájdul a torkod, valószínűleg első dolgod meginni egy jó meleg teát. A módszerben természetesen semmi új keletű nincs, sőt a népi gyógyászatban nemcsak teát készítettek a különböző gyógyító hatású, vagy annak vélt növényekből, hanem fürdőt és borogatásokat is.
Kovács Soma Kalotaszegi népi gyógymódok kötete szerint Kalotaszeg-szerte talán a köhögésnél és náthánál alkalmazták a legtöbb teás módszert. Az egy növényből készült italok közül például kamillából, fodormentából, akácból, zsályából, bodzából és hársfából főzték a legtöbb teát. A kombinált változatok alapanyaga pedig lehetett például zab és hagyma.
A hagymát és a fokhagymát egyébként még ma is sokan alkalmazzák házi praktikaként torokfájásra. A régi paraszti módszerek között felbukkantak olyan megoldások is, mint a „fertőtlenítőként” számon tartott fokhagymás kenyér és a mézbe mártott fokhagymagerezd. A pálinkát szintén gyakran használták torokfertőtlenítésre betegség alatt. Előfordulhatott az is, hogy valamilyen hiedelem vagy szokás párosult az iszogatásához, ami azt jelenti, hogy a beteg például csak bizonyos napszakokban kaphatott a lélekerősítőből.
Paraszti gyógymódok a fájó fülre
Gyerekkorodban biztos veled is előfordult, hogy egy betegség alatt fájni kezdett a füled, a nagymamád pedig meleg rongyot tett rá. Korábban sok településen elterjedt volt, hogy a meleggel remekül lehet orvosolni a fülfájást, így rendszerint sót, esetleg hamut melegítettek, amit egy vászonzacskóba tettek, majd azt a fájó fülre rakták.
A Kolozs megyei Inaktelkén szokás volt az is, hogy addig dörzsöltek öt-hat fokhagymagerezdet a sajgó fülhöz, amíg az szét nem ment a kezükben, a megmaradt részeket pedig a szoba sarkába dobták. Egyes források szerint, ha a beteg a „huzattól kapta a fülfájást”, a fokhagymacikket akár a fülbe is bedughatták.
Ugyanakkor nem minden népi gyógyászati módszer számíthat ilyen meghökkentőnek a 21. századi füleknek és szemeknek. Számtalan olyan paraszti technika létezett, amiből a tudományok is merítkeztek, és így később más gyógyászati szerek alapanyagává válhatott egy-egy növény.
A fokhagymás megoldásnál már jóval ismerősebb lehet a kövirózsás módszer: léteztek olyan települések, ahol úgy tartották, a kövirózsa leve képes gyógyítani a fülfájást, így azt csepegtették vagy szorították a beteg fülekhez. Kövirózsacseppeket ma is lehet kapni sajgó fülekre, persze használat előtt ajánlott egyeztetni egy orvossal is.
Hiedelmek és népi gyógyászat
A hagyományok és hiedelmek meghatározhatták a népi gyógyítás módját, színterét, napszakát és akár a „gyógyító” személyét is. Bár egy-egy eljárás ma már könnyen felvonhatja a szemöldököket, sok módszert még 50-100 évvel korábban is alkalmaztak. Számtalan településen előfordulhatott, hogy eszközöket tettek keresztbe a fájó, beteg testrészeken, illetve a népi gyógyászatban gyakran tulajdonítottak mágikus erőt a nyálnak is.
Az egykori „gyógyító” módszerek közé tartozhatott többek között a köpés vagy az arc, seb megnyalása. Baranyai településeken az is előfordulhatott, hogy megrágott kenyérrel kezelték a sajgó, fertőzött köröm körüli részeket, herpesz ellen pedig többek között az ablakpárát tartották hatékony módszernek.
Persze ezek elsőre nagyon megmosolyogtató módszereknek tűnhetnek, de ha jobban belegondolsz, neked is megvan a magad „gyógyászati szokása”, mikor egy szúnyogcsípés után benyálazod a viszkető dudort, és a körmöddel x-et formálsz rá.
Ha tetszett a cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon!
Felhasznált forrás: Arcanum Digitális Tudománytár / Kovács Soma Kalotaszegi népi gyógymódok / Magyar Néprajzi lexikon (1980)
Hozzászólások
