A vízparti nyaralás akár belföldi, akár külföldi, mindig tartalmaz egy kis halfogyasztást is, sőt a karácsony után a nyári strandszezon a második olyan időszak, amikor a magyarok is előszeretettel választják a halat. Na de miért eszünk mi, magyarok kevés halat? Miért drágább a hal a többi húsnál? Tényleg iszapízű a ponty? És mit csinál egy haltenyésztő?
Ezekről az izgalmas kérdésekről beszélgetünk legújabb podcast adásunkban Hoitsy Györggyel, aki halászati szakmérnök, egyben a Lillafüredi Pisztrángtelep vezetője, valamint Palotás Péterrel, aki a Budaörsi Halpiac alapítója és tulajdonosa. Mindketten úgy látják, hogy mi, magyarok még mindig nagyon kevés halat eszünk, de azért fokozatosan nő a hazai halfogyasztás.
Régen sok halat ettünk
A magyar konyhának régen nagyon fontos része volt a hal, nem lehetett úgy vízbe lépni, hogy ne ütközzön az ember valamilyen halba. Sőt, a hal mindig a szegények eledele volt. Mátyás király idejéből például rengeteg halrecept maradt fenn – csak csukareceptből negyven ismert. A második világháború után aztán fokozatosan kikopott a magyar konyhából a hal, hiszen a hús sokkal egyszerűbben elkészíthető, így jobban igazodott a szocializmusban preferált gyors, laktató étkezésekhez.
Hoitsy György mint haltermelő úgy látja, hogy évről évre növekszik az igény a halra, és egyre inkább a minőségi halat keresik az emberek. Míg akár még a mi gyerekkorunkban is leginkább csak a fagyaszott halfilé volt elérhető, most a tudatos fogyasztók inkább választják a jó minőségű, friss terméket. A fogyasztói szokások másban is változást mutatnak, hiszen az emberek többsége ma már inkább csak feldolgozott, pucolt halat vesz.
Még mindig nagy az igény a szálkamentességre – ennek is köszönheti a lazac a nagy népszerűségét, hiszen egészen könnyen szálkamentessé tehető, viszonylag semleges az íze, nem igényel nagy tudást az elkészítése. Ráadásul az elsők között sikerült szaporítani mesterségesen, nagy mennyiségben jól növekvő halról beszélünk.
Éljenek a hazai halak!
Sokat beszélgettünk arról is, hogy miért ilyen drága a hal, miből adódik össze például a hal ára, és mennyire költség- és energiaigényes a haltenyésztés. Továbbá nem mehetünk el szó nélkül a túlhalászás mellett sem, ami folyamatosan fenyegeti a tengereinket. Ennek ellenére, mint Hoitsy György rámutatott, egy kilogramm hal ökológiai lábnyoma még mindig kevesebb, mint a húsnak – még a csirkénél is.
Ettől függetlenül a jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezni az édesvízi halakra. Hoitsy György hangsúlyozta azt is, hogy ideje leszámolni azzal a nézettel, miszerint az édesvízi hal és a ponty iszapízű lenne. Egy nem karbantartott gazdaságban valóban lehet iszapos a tó, de a legtöbb gazdaság már nagyon ügyel arra, hogy rendszeresen tisztítsa a tavait.
Hoitsy György nagyon sokat mesélt még a Lillafüredi Pisztrángtelep régre visszanyúló történetéről, a haltenyésztés nehézségeiről, valamint a telep mai életéről is.
Hallgassatok minket Apple podcast-tel és Spotify–on is!
Hozzászólások
