Nem is olyan régen a sógoréknál jártam, és ha már ott voltunk, nyilván ettünk-ittunk is. Útitársam és partnerem a bűnben Reni volt, aki itt élt néhány évig, úgyhogy egészen jól tudta, mit érdemes lecsekkolni. Figyelem: ez a lista teljes mértékben csak azokat a helyeket mutatja be, melyek az utunkba kerültek, nyilván van még ezernyi sokkal szebb és jobb – mi ezeket vettünk szemügyre.
1. állomás – 1516 Brewing Company
Ez a hely nem más, mint egy sörfőzdének a kocsmája / étterme, ahol hála az itt még aktívan tartó beltéri dohányzásnak, a felsőbb szinten tudtunk csak leülni. Itt egy teljes mértékben közepes burgert volt szerencsénk elfogyasztani, valamint a sokkal inkább helyi kajának számító spéclit (spaetzle), a hütték nagy kedvencét. Ha valaki nem ismerné, ez gyakorlatilag egy sajttal egybesütött nokedli, jó sok hagymával, valamint egy kübli salátával. Nem árulok egy nagy titkot, ha elmondom, hogy sokkal jobban bejött, mint a burger.
2. állomás – Zotter csokiszaküzlet a Naschmarktnál
A Zotter egy 1999-ben alapított, fair trade csokigyártó cég, akik bizony eléggé izgalmas csokikombinációikról ismertek. Nekünk is nehezen ment a választás, de végül egy hummuszos és egy vörös és fehérboros táblácskát hoztunk el magunkkal.
3. állomás – Wurst / Noodle
Bécsben kétfajta street food menő: az egyik a tésztás, mint nálunk a Vámház körúton a Yummy Noodles, a másik pedig a klasszikus kolbászos. Mindkettő kis házikókból árulja a portékáját, és relatíve olcsón tudunk jóllakni. A kolbászosnál én egy kiflikolbit kértem, ami mondjuk nem volt túl extra: a kolbász elment, a kifli pedig estére kicsit megfáradt, de nyilván frissen okésabb. Ittunk hozzá egy forralt bort is, de az olyan rettenetes volt, hogy már akkor megbántam, amikor láttam, hogy üvegből tölti ki készen, belekever valamit, majd benyomja a mikróba. A tésztás sztori pedig úgy néz ki, hogy papírdoboz, ebbe megy az alap zöldséges pirított tészta, amit meg lehet fejelni különböző feltétekkel. Pár euróért meleg kaja – mi kell még?
4. állomás – Anker
Ha reggelizni szeretnénk Bécsben, akkor elég sok metróaluljáróban találhatunk Anker pékséget, ahol magunkhoz vehetjük a betevő kávé, péksüti, és szendvicsadagunkat. Mi is így tettünk egy melange-zsal, capuccinoval, édes kiflivel és croissant-nal kezdtük a napot, ami nem volt sem drága, sem különösebben emlékezetes sem.
5. állomás – Lindt bonbon az Állatkert mellett
Noha ez nem osztrák, azért emlékezzünk meg róla, mert Magyarországon tudtommal nincs ilyen. Elképesztően sokfajta bonbon, csoki, desszert, és miegyéb kapható, amivel egy lépéssel mi is közelebb kerülhetünk a kettes típusú cukorbetegséghez.
6. állomás – Naschmarkt Deli Grill & Co
Egy ebédre ültünk be ide, és úgy gondoltuk, itt az ideje egy bécsi szeletnek (micsoda közhely), valamint én rámentettem egy menüre is. Előbbi korrekt volt, szentségtörés pulykából, dehát ez van.
Utóbbinál egy híg sütőtökkrém-levessel kezdtem, majd utána következett egy sügérfilé (ha minden igaz), némi spenótos főtt burgonyával, valamint céklás salátával. Hozzá az időszak definitív italát a sturmot, azaz mustot kortyolgattunk. Jó volt.
Ahová nem jutottunk el:
Cinnabon – Amerikai fahéjas-csiga franchise, de csak 10-6-ig van nyitva, aztán mindig vagy előtte, vagy utána jártunk arra. Gyász.
Neni – Egy fasza kis étterem a Naschmarkton, közel-keleti beütéssel, olyan illatok jöttek ki, hogy majdnem besírtam, de foglalás nélkül esélyünk sem volt.
Hozzászólások
