Bár a Csillaghegyi Megálló mára egy népszerű reggelizőhely, nem a reggeli volt a fő kiindulópont a nyitásnál – kezdi a mesébe illő történetet a két tulajdonos. Egy barátságos helyet akartak, ahová az emberek örömmel jönnek, és azt akarták, hogy a csillaghegyieknek se kelljen a belvárosig menni egy jó kávéért. Menet közben aztán az derült ki, hogy a jó kávé mellett egyre nagyobb igény van a finom reggelikre, így mára a reggeli lett a hely legfőbb vonzereje.
Fotó: Mudra László
A Csillaghegyi Megálló erőssége, hogy mindenből a legjobbat adja: hatféle pékségből válogatják össze a legjobb kenyereket és pékárukat, a szendvicseket helyben készítik, és kávé terén is ragaszkodnak a legjobb minőséghez, saját kávéblendjük van, ami csak náluk kapható, és mindig frissen pörkölve érkezik. De amiről a hely leginkább híres, azok a „kencék”. A helyben készült házi krémekből nem győznek eleget gyártani, ez a legnépszerűbb reggeli, és sokan otthonra is viszik. A Csillaghegyi Megállóban egész nap hatalmas a pörgés, ma már nyolc alkalmazottal dolgoznak, mire azonban ide eljutottak, sok idő eltelt.
Fotó: Mudra László
Az indulás nem volt könnyű, az első hetekben mindössze hárman voltak: Brigi, Dóra és egy séf, aki a szendvicseket és a kencéket fejlesztette. Reggel négykor kelés, ötre beértek, és az esti zárásig meg sem álltak, mindezt a család és az állandó adminisztráció mellett. Brigi vendéglátós családból jön, Dóri viszont a multi világából, de szervezett kiállításokat, konferenciákat is, majd gyerekei születése után Waldorf-óvodát is alapított más szülőkkel közösen, belekóstolt tehát a civil szektorba is. Így a kétféle tudást összetéve úgy érzik, tökéletesen kiegészítik egymást.
Fotó: Mudra László
„Mindig vágytam rá, hogy legyen egy saját kávézónk, azt gondoltam, ez olyan romantikus dolog, ahogy a filmekben láttam. De aztán Brigi, akivel 30 éve ismerjük egymást, mindig lebeszélt róla” – kezdi a Csillahegyi Megálló történetét Dóri. „De aztán mikor megtaláltuk ezt a helyet a HÉV-megállóban, ő is azonnal beleszeretett. Bejöttünk ide, és azonnal megszállt minket valami nyugalom” – meséli Dóri, hangsúlyozva, hogy itt eddig sosem volt vendéglátóhely, csak gyógyszertár és bank.
Fotó: Mudra László
Erősen apelláltak a HÉV-megállóra, még forgalmat számolni is kijöttek. „Néztük, hányan szállnak le és a fel a HÉV-ről, és azt gondoltuk, ők majd mind hozzánk fognak betérni. Aztán érdekes módon éppen ők jönnek a legkevésbé, de megtaláltuk a közönségünket az itt élők és az ingázók személyében” – mondják. “A külváros persze hátrányt jelent, de sok szempontból viszont előny, és mi erre koncentrálunk. Nyilván nem tudunk a turistákra építeni, viszont nagyon személyes kapcsolat alakult ki a helyi törzsvendégeinkkel. Bennünk nagyon erős a lokálpatriotizmus, nem szeretnénk Csillaghegyről elmenni, és azért is nyitottuk ezt a helyet, hogy a helyieknek se kelljen bemenni a belvárosba egy jó kávéért és reggeliért.”
Fotó: Mudra László
Először persze az sem volt teljesen egyértelmű, hogy milyen is a jó kávé, hiszen Dóri soha életében nem kávézott rendszeresen. A nyitás előtt egy teljesen átlagos, szinte minden pékségben elérhető nagy kávécéggel készült szerződést kötni, amikor egy teljes véletlen folytán megismerkedett a Madal kávézó tulajdonosaival. „Ők megkérdezték tőlünk, hogy milyen kávégépünk lesz, amire nem tudtam válaszolni. Addig azt hittem, minden gép ugyanolyan, csak meg kell nyomni egy gombot és kész”. Végül Brigivel közösen elmentek hozzájuk egy barista képzésre, ahol Dóri egy csapásra beleszeretett a kávéba, és azóta rendszeresen kávézik is. A képzés végére olyan jóban lettek, hogy a Madalosok segítettek nekik kiválasztani a kávégépet is: nyitásra egy Astoria gép érkezett Olaszországból.
Fotó: Mudra László
“Nagyon sok támogatást kaptuk a vendégektől, akik látták, hogy nagyon el vagyunk keseredve, hiszen mindenünket beletettük a helybe. Hiába készít az ember üzleti tervet, van egy csomó olyan kiadás, amivel egyáltalán nem számolt. Már majdnem ott tartottunk hogy bezárunk, hiszen még fizetést sem tudtuk kivenni, miközben nagyon sokat dolgoztunk.”
A mentőöv egy multicégtől érkezett, aki megkereste őket, hogy szeretnék a munkatársaikat minden reggel finom reggelivel várni, és azóta száz embernek szállítanak reggelit minden hétköznap. A reggelijüknek a cégnél hatalmas sikere volt, azóta mindenki beér időben, sőt, sokkal korábban, várják a reggelit, és utána jókedvűen dolgoznak. A fix megrendelők és a beszállítás óta stabilabb lábon állnak, és megengedhetik maguknak, hogy vasárnap zárva legyenek, és azt a napot a családjukkal töltsék.
Fotó: Mudra László
A vendégkörük nagyon sokszínű, a kisgyerekes anyukák mellett ugyanúgy beülnek hozzájuk a fiatalok dolgozni, beugranak a kamaszok reggeliért, és az orvosi rendelő közelsége miatt az idősek is gyakran jönnek. Dóriék pedig azt szeretnék, ha mindenki találna nálunk a saját igényének, pénztárcájának megfelelő finomságot, és ezt sikerült is megvalósítani. Azt viszont Dóri is elismeri, hogy a kávéjuk néha megosztó: a világos pörkölésű kávét nem mindenki szereti. Az eszpresszó amúgy a belvárosban megszokott áraknál jóval alacsonyabb, 430 forint, a kapucsínó 550 Ft-ba kerül.
Legnépszerűbb termékük, ahogy már említettük, az úgy nevezett kencék, ebből legalább 10-12 félét találunk a pultban, ezeket lehet helyben is fogyasztani, de sokan el is viszik vacsorára. Kóstoltam padlizsánkrémet, amihez helyben sül a padlizsán, aszaltparadicsomos-fetakrémet, nagyon népszerű a tonhal és a lazackrém is, valamit a csicseriborsó. Nekem, bevallom, ez utóbbi kettő lett a nagy kedvencem.
Fotó: Mudra László
A reggeli kencetál háromféle kencével, zöldséggel és pirítóssal 950 Ft. A másik népszerű finomság az isi szendvics: nosztalgia kifliben minőségi párizsi, paprikás szalámi vagy sajt. Ezt eredetileg az iskolába járó gyerekek szüleinek találták ki, de mégsem a gyerekek viszik, hanem a szülők és az idősebb generáció nosztalgiából, és persze a jó ára miatt. Az isi szendvics jelenleg 300 Ft. Próbálnak mindenkire figyelni, sok lisztmentes és nyers vegán terméket is találunk a pultban. A legbüszkébbek a nyers vegán kávés tortára, ami a saját kávéblendjük felhasználásával készül.
Fotó: Mudra László
Sokkal többet nyújtanak tehát, mint egy hagyományos pékség, hiszen mindenhova belecsempésznek valami személyességet és a közvetlenséget. “Csillaghegy olyan, mint egy kis falu, szinte csak törzsvendégeink vannak, nagyjából 5 kilométeres körzetből. Ha egy vendégünk jön át a zebrán, már tudjuk, mit fog kérni és azonnal készítjük is neki. Szerintem ezért is nagyon jó ez a hely, mert nem csak finom ételt adunk, hanem egy személyes élményt, otthon-érzést. Azért is próbálunk házias ételeket készíteni, hogy a vendégek is otthon érezzék magukat. Mintha az anyukájuk, vagy a nagymamájuk készítette volna nekik a reggelit.”
Vasút sor 1. 1038
Hozzászólások
