“Azt tapasztaltunk, hogy az autista fiatalok számára különösen nehéz a továbbtanulás és az elhelyezkedés kérdése, így a minőségi csokoládé készítés mellett az is célunk volt, hogy neki legyen majd egy jó munkahelye” – mondja Dénes Ákos Zuglóban, ahol a KockaCsoki új műhelyének megnyitója kapcsán beszélgettünk. Körülöttünk mindenhol gyönyörűen díszített csokik, bonbonok, és a legnagyobb kedvencem, fahéjas macskanyelv sorakozik.
A KockaCsoki budai műhelyében öt évvel ezelőtt, a nyitáskor ketten dolgoztak, Ákos és autista segítője, Tamás, most pedig már kilencen készítik a kézműves csokit. Egy átlagos termelői napon négy autista fiatalt tudnak foglalkoztatni, és két autista fiatalnak, Tamásnak és Barbinak állandó munkát kínálnak. A 11. kerületi kicsi műhely helyett ezért is kerestek egy új helyet, ahol jobban elférnek. November közepétől tehát Zuglóba, a Dózsa György útra tették át székhelyüket, a minőségből azonban továbbra sem engednek, kizárólag a legjobb minőségű belga csokoládékkal dolgoznak.
Bár kapacitásbővítésre így sem nagyon lesz lehetőségük, azaz nem fognak tudni több csokit gyártani, de végre lett egy nagy közösségi terük, ahol folytatják az autizmussal kapcsolatos képzéseket. És legalább ilyen fontos, hogy a műhely mellett létrejött egy vendégtér is, ahová bármikor be lehet ülni egy kávéra, csokira illetve a tervek szerint tavasztól remek sütemények és pohárdesszertek is lesznek a pultban. Dénes Ákos ugyanis közben a cukrász szakmát is kitanulta, és úgy döntött, ha már belevág, szeretné ezt is jól csinálni, úgyhogy elvégzett egy hároméves cukrásziskolát. Tervei szerint a tavasszal debütáló süteményeket már autista segítőivel fogja tudni elkészíteni.
Mi már meglestünk néhányat a tervezett sütik és desszertek közül, és lenyűgöző nem csak az ízvilág, hanem a látvány is. Bár a desszertekre még pár hónapot várni kell, addig a csokikat lehet helyben kóstolni egy jó hondurasi kávéval, vagy forró csokival együtt. A kínálat igazán különleges: gyömbéres étcsoki, fahéjas-aszalt szilvás fehércsoki, tejcsoki fekete láva sóval, vagy éppen étcsoki angol teával és borsmentával, nem beszélve kalocsai őrölt paprikás csokoládéról.
“Az új hely célja elsősorban az volt, hogy még több emberhez jusson el a munkánk, és a KockaCsoki, valamint az autizmussal kapcsolatos programjaink még több embert érjenek el. A csokiüzem is áttelepül ide, de több csokoládét nem fogunk tudni gyártani. A fő cél inkább az volt, hogy a közösségi tér és a vendéglátó rész tudjon működni” – mondta el Ákos.
Az eltervezett cél sikerült, hiszen Ákos kisfia megszerette a csokikészítést, gyakran beáll a műhelybe, a megnyitón pedig a pult mögött segédkezett. Már megalkotta saját csokiját is, amihez új eljárást talált ki. Ákos szerint az autizmussal élőknek különösen testhezálló a csokoládékészítés, mivel az egyforma termékek előállítása számukra sokkal könnyebb, szeretik a monotonitást és precizitást igénylő munkát. A KockaCsoki névválasztás sem volt véletlen, nem csak a csoki formájára hanem egy kicsit az autizmussal élők világára is utal.
A csokoládékészítés folyamatát nekünk is bemutató Tamás a nyitás óta Ákos mellett dolgozik. Szépen lassan tanult bele a csokikészítésbe, először csak a csomagolás és a díszítés volt a dolga, mára azonban önállóan végzi az egész folyamatot: temperálja, majd formába rázza a csokoládét. És ahogy Ákos nevetve hozzáteszi: felháborítóan keveset hibázik. Tamásnak van még egy fő feladata a műhelyben, ő tölti be a főkostoló szerepét. Igazi mestere az ízeknek, és megérzi a különbségeket a legapróbb árnyalatok között is, ezért, ahogyan Ákos fogalmaz, Tominak kötelező kóstolnia.
Fotó: Hartyányi Norbert