A nyár elején nyitott étterem neve Rapszóda, amit nem tudom, van-e bárki, aki nem Rapszódiának olvas, na de annyi baj legyen, hiszen ezt a hibát maximum egyszer követjük el. Három tulajdonos közösen nyitotta a helyet idén tavasszal, séfnek pedig Sobják Mátyást hozták el a konyhába, aki több haladó szellemű helyen dolgozott, és ez meg is látszik a tálaláson és az ízeken egyaránt.
Fontos hangsúlyozni, hogy szakítottak a kávéházi vonallal, a Rapszóda vállaltan egy helyi termelők alapanyagaira építő bisztró, ahol bár sok az újító fogás, többnyire a klasszikusokat szeretnék jó minőségben elkészíteni. Az étlap változatosságában is egyszerű, mindenki talál magának egy-egy fogást, szerintem pontosan így kell étlapot csinálni!
A környék legjobb árú ebédmenüje
A bisztró még új a környéken, de már kezd kialakulni egy visszajáró közönség. A fő húzóerő a kétfogásos ebédmenü, ami jelenleg 1890 Ft-ért érhető el, mindezért változatos ételek és csodás tálalás jár. Én mondjuk az étlapról kóstoltam, így az ebédmenüről kevésbé tudok nyilatkozni, de több fogás mindkét étlapon megtalálható, persze más-más adagban. (Ebben a cikkünkben egyébként öbb tippet is találtok, ha a környéken ebédelnétek.)
A tulajdonosok nem titkolt célja, hogy náluk mindig stabil minőségben elérhető legyen néhány olyan klasszikus fogás, amit mára elfelejtettünk jól elkészíteni. Úgy látják ugyanis, hogy bár egyre több a jó étterem, mégis kevés helyen adnak például igazán jó francia hagymalevest, Wellington bélszínt vagy egy Cézár-salátát. Ezek az ételek viharos gyorsasággal terjedtek el nálunk a 90-es években, hogy aztán egy nagy katyvasz legyen belőlük. Pedig mindegyiknek van eredeti receptje, amihez nem árt ragaszkodni.
Cézár-saláta eredeti recept szerint
A Rapszódában az őszi étlap állandó szereplője lesz például a hagymaleves, valódi francia sajttal és kovászos kenyérrel, ahogy a franciák kitalálták. A másik két klasszikus a Cézár-saláta és a Wellington most is elérhető. A Cézár eredeti receptjét például kevesen ismerik, pedig nagyszerűsége éppen az egyszerűségében rejlik. Ez a saláta már majdnem százéves, Caesar Cardini találta fel 1924-ben.
Az étel nagy újdonsága az volt, hogy Cardini a római saláta leveleit egyben hagyta, az éppen csak hogy megfőtt lágy tojás sárgájával, olívaolajjal, valamint fokhagymás pirított kenyérkockákkal keverte össze helyben, a vendégek előtt. A szószba azóta került Worcester szósz és szardellapaszta, de például majonéz egyáltalán nincs benne, és a csirke sem alapvető tartozéka. Ha igazi, eredeti Cézár-salátát akartok kóstolni, akkor mindenképpen ide menjetek! Ráadásul a kovászos kenyér az Arán pékségből érkezik. Nekem ez volt az egyik kedvencem a kóstolt ételek közül.
Minden egy helyen
Kóstoltam még cékla carpacciót, kacsamájpástétomot, fokhagymás királyrákot és rozé kacsamellett édesburgonya-pürével. Jellemzőek amúgy az ételekre az érdekes párosítások, több váratlan helyen bukkant fel például a kakaópor, a csokoládé és a gyümölcsök, ez nekem nem mindig volt találó. A Rapszóda másik erőssége a bor. A kínálatban csak magyar bor szerepel, ráadásul abból is a kevésbé ismert, máshol nem elérhető, kis pincészetek borai, és egyetlen pezsgő a Kreinbachertől. A sör viszont nem magyar, hanem Hacker-Pschorr, ami a tulajdonosok kedvenc bajor söre, és a vendégeket is csak ezzel kínálják.
Nekem nem okozott csalódást az étel a Rapszódában, és külön meglepetést volt a szép tálalás és a színes tányérok. Tudom, hogy hülyén hangzik, hogy a Cézár-saláta volt a kedvencem, de tényleg magam is nagyon tudom értékelni, ha jól készítik el valahol ezt a jól kitalált fogást. Egyedüli problémám talán az volt, hogy az ételek színessége, a tálalás és a tányérok vidámsága nem köszön vissza az étterem belső terén, ami egyelőre nem túl hangulatos. De ami késik, nem múlik, hiszen ez még egy jócskán alakulóban lévő hely.
Rapszóda Fine Bistro – 1024 Budapest, Lövőház utca 16/b
Hozzászólások
