Az Iszkor Pohner Ádám és Kun Luca szerelemprojektje. Ádám először 2016-ban jelentette ki, hogy szívesen nyitna Mályinkán egy éttermet, és mint megtudtuk, soha egy percig nem gondolta azóta, hogy ez rossz ötlet lenne. Az Országos Kéktúra vonalán található község, erdők ölelésében, egy völgyben fekszik. Nem messze helyezkedik el Bánkúttól, ahol télen sípálya is várja az érdeklődőket, és egész évben izgalmas túraterep.
Van rá igény!
A környéken nagy az űr, van kereslet olyan helyekre, ahol egyáltalán enni lehet valamit, és ennél még ritkább kincs egy olyan hely, ahol jókat lehet enni. Ez az állítás beigazolódni látszik – mi épp a déli telt házba érkeztünk meg, és nem volt sok időnk beszélgetni, ugyanis gőzerővel készültek az esti telt házra is. Örvendetes és remélhetőleg állandó lesz ez az állapot.
Az Iszkor önazonos tud lenni
Az Iszkorban az a szép, hogy nem akar több lenni, mint amire itt igény van, és nem akar többnek tűnni, mint ami. Egy szűk, de minden tekintetben letisztult kínálatú, pubhangulatú kis étterem.
Azzal együtt, hogy a mosdót elegáns belvárosi éttermek is megirigyelhetnék, saját kezűleg újították fel a kicsi, de hangulatos helyet. A mély sötétkék árnyalat a falon igazán az esti, sárgás fényeknél jön át, de természetesen természetes fény mellett is remek választás.
Az étlap sűrűn változik
A kínálat ügyel a szezonalitásra, a lokális beszerzési források kihasználására, és határozottan jól teszi mindezt. Szívesen, de tömören mesélt nekünk arról, hogy mit honnan, kik által szereznek be, hogy kik azok a helyi termelők, akikkel együtt szeretnének növekedni. Ritka és fontos szimbiózis ez, amire sok belpesti hely egyáltalán nem ügyel. Bármit is hoztak az asztalhoz, el tudták mondani, hogy az pontosan honnan jön, hogyan készül és név szerint említették az illetékeseket. A modern lokálpatriotizmus válasz a kor gazdasági nehézségeire. Nem épít távoli alapanyagokra, sőt sok esetben előre lekötik az alapanyagokat a termelőknél, hogy mindkét oldal tudjon tervezni.
Ismerjük meg az ízeket!
Ádám konyháját neutrális, az alapanyagokra épülő fűszerezés jellemzi – itt nem azért kérünk majd a környékbeli sörfőzde söreiből, mert olyan sós lenne az étel. Az étlap koncepciója, hogy több kisebb fogást kínálnak, hogy jobb körképet kapjunk a helyi alapanyagokról. Főként olyan ételeket kóstoltunk, amik visszatérő, és jó eséllyel később állandó helyet kapnak majd az étlapon.
Ilyen a vaddisznó értő kezek között
Ezek közül mi a vaddisznókrokettet kóstoltuk aiolival (2300 Ft). Az aioli érezhetően sáfrányos ízű, a fokhagyma kicsit sem nyomja el, selymes és könnyű, egyszóval tökéletes. A kroketthez a vaddisznónyakat és -oldalast hosszan sütik fehérborral, amit aztán szálaira tépkednek. Ezt gondosan szerecsendióval, snidlinggel, tárkonnyal és fokhagymával ízesített besamellel keverik, majd vékonyan panírozzák és roppanósra sütik. A bunda a nedves beltartalomtól elsőre túlsültnek látszik, de abszolút nem az.
Hangsúlyos „vadíz”
A vargányás szarvasgulyás (2990 Ft) szerintem tökéletes adag. Eltelíti a gyomrot, de nem azért, mert a híg levet kenyérrel pótolnánk. A szarvaslábszárat adott pontig a megszokott hagymás alapon indítják némi vargányával. A hús pont falatnyi méretű, és habár omlósan puha, még sincs túlfőzve. Itt jön be a szakma!
A zöldségek külön sülnek, hogy ne édesítsék feleslegesen az alapot. A tetejére pedig konfitált vargánya és némi paradicsom került alapos snidlingszórattal. A vargánya és szarvas párosa erősen vadízű kombinációt eredményez. Ez nem kritika, csak figyelmeztetés, aki ezzel nincs kibékülve, kérjen más finomságot az étlapról.
Egyfajta köret kétféle hússal
Példának okáért a pisztráng tökéletesen van filézve, a bőre ropog, húsa épp csak átsült, hogy a legjobb ízeket csalogassa elő. A köret héjában sült burgonya, párolt mángold és roppanós köles, amit lágy, habos sajtmártás vesz körbe. Ez utóbbi talán lehetne egy árnyalattal erőteljesebb ízében. Másik opcióként akkor éppen borjúkarajjal kérhettük volna, ha el nem fogyott volna 🙂 A pistrángos opció ára 4500 Ft.
Tökéletes comfort food
A vaddisznó-lasagne házi tésztával (4800 Ft) teljesen elképesztő. A koncepció okos, a tészta vastagsága tökéletes és a tetejére kecskesajt került, ami meglepően jól hangsúlyozza a vaddisznó ízét. Nem gondoltam volna, de ez az étel remekül megtestesíti az Iszkor ars poeticáját. Az étel jó értelemben egyszerű, ízében mégis újat mutat, és annyi húst kapunk benne, hogy az már szinte bűntett.
Szokatlanul jó ízkombináció
Desszertfronton egy fajtát kóstolhatunk: kecskesajtmousse birssel és törökmézzel (1850 Ft). Mint megtudtuk, nem úgy szerepel állandó jelleggel az étlapon, ahogy mi kaptuk, és talán szerencsés véletlen, de szerintünk ez így volt tökéletes. Alma helyett citrommal meglocsolt, sóval besütött birskörtével, ami remekül hozza az enyhén sós, puha pitetészta állagát és ízét, törökméz helyett pedig diós ropogóssal. A kecskesajtmousse-on érezni, hogy jól kitapasztalt arányokkal készül, és a nagy adag friss kaportól elképesztően illatos. Mint drága dédnagymamám kapros túrósa…
Ha most adhatnánk egy tanácsot, az lenne, hogy adják mindig így, de azt hiszem, ha valaki B opcióként ilyen ízekkel szolgál, az nem szorul tanácsra.
Az Iszkor még tartogat meglepetéseket!
Ádámtól megtudtuk, hogy terveiknek csak egy kis része valósult meg az étteremmel. Nyárra nagy terasszal készülnek, és sok szuper ötlet vár még megvalósításra. Kíváncsian várjuk az Iszkor fejleményeit!
Cím: 3645 Mályinka, Lillafüredi utca 2–4.
Ha tetszett a cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon!