Ha klasszik cukrászda-feelingre vágysz és a hagyományos sütiknél maradnál, a Maródi nem rossz választás. Én továbbmentem a hagyományos sütiknél – nem ez volt életem legjobb ötlete.
Maródi = klasszik cukrászda-feeling
Tavasszal, nyáron és ősszel a Maródi terasza tele van, hideg időben pedig a beltér nyüzsög. Sokan ráérősen kávéznak, beszélgetnek, és egyértelmű, hogy visszatérő vendégek is vannak szép számmal.
A kínálat széles: a teljesség igénye nélkül van itt flódni, tiramisu, krémesek, puncsszelet, mignonok, isler, Sacher-torta, Eszterházy-torta, sajttorta, csokitorta, trüffeltorta, de a legutóbbi ország tortáinak és nyírfacukros sütiknek is jut hely a pultban. Egy szelet süti átlagosan 800-1000 forint környékén mozog. Sós aprósütiket is kínálnak, meg persze kávét és teát.
Tehát bőven van miből választani, a kérdés csak az, hogy milyen elvárásokkal érkezünk. Szeretem a tradicionális és az újhullámos sütiket is, korábban jártam már a Maródiban krémesért és puncsszeletért, és az a helyzet, hogy volt már olyan alkalom, amikor elégedetten dőltem hátra a süti után, de olyan is előfordult, hogy csalódás volt egy-egy sütemény.
A hagyományos sütik korrektek
Akár étterembe, akár cukrászdába megyek, amikor belépek, a helyet is megfigyelem, az összhatást, a hangulatát. A Maródi belterére leginkább a funkcionális jelző illik, amolyan „beülök egy szelet sütire, és megyek tovább” hangulatú. Azaz a beltér semmi extra, és ez rendben is van, ha a sütik hozzák azt, amit egy ismert cukrászdától várunk.
Ahogy az elején is említettem: felemás érzésekkel zártam a maródis látogatásomat. Túlzás nélkül mondhatom, hogy életem legfinomabb házi tejszínes krémesét itt ettem. A tésztája pont olyan, amilyennek lennie kell, a tejszínes réteg és a vaníliás krém is tökéletes. Nem gejl, pont jó az egész úgy, ahogy van. Nem csak mutatóba készült, rendes, tisztességes szelet, abszolút rendben van az ár-érték arány is.
A sajttorta korrekt volt, áfonyalekvár és karamell társaságában egészen jó kis süti kerekedett ki belőle. Kávéval délutáni nasinak pont jó. A mutatós flódnira külön rákészültem, nekem egy kicsivel több cukrot elbírt volna, de így sem volt rossz. Ezen a ponton viszont jobb lett volna megállni, de nem így történt.
Mentes sütit is kóstoltunk
Következett a nyírfacukros-marcipános szelet: akárhogyan próbáltam, nem tudtam semmilyen ízt kiérezni a süti tetején lévő marcipánon és a halvány vajkrémen kívül. Ez a süti sajnos pont azt erősítette, amiről az utóbbi években már sok cukrászda bebizonyította, hogy nem igaz: ami diétás, az ízetlen.
A végére ismét egy cukros sütit hagytam, az epres fehércsoki-mousse tortaszeletet, de nem ez volt a legszerencsésebb zárás. A piskóta száraz volt, amit a krémrétegek sem tudtak kompenzálni, mert ennél a sütinél sem éreztem szinte semmilyen ízt. Az összhatáson az sem segített, hogy a teteje gumiszerű volt.
Klasszik sütikért érdemes betérni
Annak ellenére, hogy a sütisor utolsó két szereplőjét inkább igyekszem feledni, összességében azt mondom, hogy a krémesekkel nem lőhetsz mellé, a sajttorta, valamint a flódni is finom, és a korábbi látogatásaim alapján a puncsszelet is oké – azaz a hagyományos sütik nagy része rendben van. Ha a Jászain jársz, egy próbát megér a Maródi, ha klasszik sütiket ennél.
Cím: Maródi cukrászda, 1137 Budapest, Jászai Mari tér 3.
Ha tetszett a cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon!
Hozzászólások
