Nem is kérdés, hogy a vendégeket elsősorban a lélegzetelállító látvány és a hétvégi brunch vonzotta a tetőteraszra. Mindkettő teljesen helyénvaló, azonban az új séf, Varga Roland, célul tűzte ki, hogy irányítása alatt a TOPRUM megtalálja a maga identitását, nem szakítva azzal a minőséggel, amit testvérétterme, a SALT állított.
Mivel egy mindössze 4 éves helyről van szó, a beltéren nem is nagyon változtattak, de nem is indokolta ezt semmi, hiszen azonnal magával ragad a panoráma és hirtelen másra nem is figyelsz. Bár a város méretéhez és geológiai adottságaihoz képest szerintem elég jól állunk a tetőteraszok számával, nem dőltek hátra azzal, hogy „oké, a kilátás pipa, akkor ez elég is lesz ahhoz, hogy hasítsunk”. A fabútoroktól és a szőrös, inka mintás textilektől, bevallom, nekem először a hegyi hütték hangulata ugrott be, főleg, mert egy igen impozáns kandalló is helyet kapott az asztalok között. A rengeteg zöld és a mindent elborító fény azonban mégis egy meleg, családias légkört teremt. Hiába beszélük egy prémium ételeket kínáló bisztróról, mégsem feszengünk fehér kesztyűs pincérekkel teli környezetben.
Az új menü megalkotásakor igyekeztek szem előtt tartani, hogy olyan fogásokat vonultassanak fel, amik közül a gyerekektől az üzleti ebédre érkezőkig mindenki talál majd kedvére valót. Az ételek tekintetében abszolút nemzetközi vonal érvényesül, és inkább a ‘share concept’ felé húznak. Vagyis kicsit a tapasos irányt célozták meg, hogy egyszerre több ételbe is lehetőség legyen belekóstolni. A brunch töretlen népszerűsége miatt maradt a régiben: hétvégén déltől 3-ig élő zene mellett chillezhetsz a különböző gofrik, bagelek, tojásos csodák és mimosa koktélok társaságában.
Na de nem is csigázok senkit tovább, jöjjön az új étlap és a(z eddigi) legnépszerűbb fogások!
Ázsiai leves
Nagyon erős kezdés volt ez! Majdhogynem rögtön az elején a kedvencemmé avanzsált, pedig szó szerint roskadozott az asztal a rengeteg ételtől (nyugi, nem fogok mindről írni, mert a szüleim sem olvasnák végig :D). Már az illatától összefutott a nyál a számban, a színe pedig garancia volt arra, hogy egy szupergazdag ízű leves gőzölög előttem. A benne található égetett soba tésztát ugyanúgy nem spórolták ki belőle, mint ahogy a zöldségeket sem – köztük az én egyik kedvencem, a pak choi is helyett kapott. Az egyik legfőbb ízfelelős a forró olajban kiáztatott gyömbér, amitől igazán komplex végeredmény született (2550 Ft).
Zöld fűszeres hummusz
Jelenleg az egyik legkedveltebb húsmentes fogás az étlapon, okkal! Hummuszt ezer helyen kapni a városban, még azt is megkockáztatom, hogy jót is aránylag könnyű találni, de olyat, amiért még vissza is mész, már nehezebb. Ez az utóbbi tábort erősíti, mivel hatalmasat csavartak rajta: a megfőzött csicseriborsót zöld pestóval keverik össze. Nevesül spenóttal, korianderrel, és ami a lényeg: mentával! Zseniális, ki ne hagyjátok (2950 Ft)!
Kacsacomb
Szerintünk ez a kép önmagáért beszél, de ha esetleg mégsem, a fotós kollégám azt mondta, hogy „aha, az ilyen ételektől nyílnak meg a mennyek kapui”. 😀 Ahogy az már ránézésre is tisztán látszik, a kacsa bőre szuperropogós, ami a karamellizált méznek és balzsamecetnek köszönhető. Na meg annak, hogy először 250 fokon „megégetik”, ezután csirkejus-be forgatják, majd rostlapon pirítják. Salottahagymával, virágporral és sült karamellel tálalják (3250 Ft).
Szarvasgombás sült burgonya
Ennek az ételnek az érdekessége, hogy háromszor sütik meg, ettől lesz igazán ropogós. Először puhára főzik, majd elősütik, végül rendeléskor kapja meg a ropogós kérget. A tetejét egy kis szarvasgombaolajjal kínálják meg, ami mindig jókor üti fel a fejét, domináns íze ellenére abszolút nem uralkodik el mindenen. Őszintén szólva az ára tekintetében szerintem annyira nem extra, ennyiért azért találtok izgalmasabb fogást (2750 Ft).
Parmezános-sonkás házi krokett
Simán meg merem kockáztatni, hogy ettől a katalán krokettől még a spanyolok is elismerően füttyentenének. Elkészítéskor a besameles alapot víz helyett húslevessel húzzák fel, ami eleve egy sokkal teltebb ízvilágot eredményez. Majd pirított serranót kevernek bele, végül a panko morzsától lesz extra ropogós. Ez már így önmagában is brutál finom, de ami nekem még talán a krokettnél is jobban ízlett, akár ciki, akár nem, az a hozzá érkező szósz. Tárkony alapú majonézt kevernek össze magos mustárral és repceolajjal. Gyakorlatilag onnantól, hogy ezt megkóstoltam, mindent ebbe akartam mártani (2750 Ft). 😀
Az ételek mellett az italokra legalább akkora hangsúlyt fektettek, így ha csak egy pár pohár borra vagy egy jó kis koktélra ugranátok fel, akkor sem fogtok csalódni. Borok közül személy szerint én az új-zélandi sauvignon blanc-t ajánlom, mert egyszerűen rajongok ezért a régióért, és még szerintem soha nem ittam rossz bort erről a tájegységről. A koktélok közül Rasztik Máté signature italát, az Biancát kóstoltam, amiben gin, bodzavirág és fehér vermut keveredik. Nagyon frissítő, könnyen fogyasztható, 10/10-es nyári koktél csajos beszélgetésekhez.
Cím: 1053 Budapest, Királyi Pál utca 4.
Hozzászólások
