MI A STREET KITCHEN INSTANT?
Napjaink egyik legfontosabb környezeti, gazdasági és társadalmi problémája az éghajlatváltozás. Ez olyan súlyos problémákhoz vezet, mint például az üvegházhatás kialakulása. Az üvegházhatást okozó gázok egynegyedét pedig mi, emberek generáljuk. A szarvasmarhák által kibocsátott metán, a kémiai műtrágyák nitrogén-oxidjai, a növénytermesztés és állattenyésztés céljából elpusztított erdők pedig tovább rontanak a helyzeten.
Fotó: Pixabay
Az IPPC (Intergovernmental Panel on Climate Change) éghajlatról és talajról szóló különjelentése szerint drasztikus változtatásokra van szükség a globális földhasználat, a mezőgazdaság és étkezési szokásaink terén. Olyan élelmiszerrendszerre van szükségünk, amely tápláló élelmet állít elő anélkül, hogy a környezetünkre káros lenne.
Fotó: Pixabay
A monokultúrás termesztés a legelterjedtebb mezőgazdasági forma manapság. Ez annyit jelent, hogy hatalmas területeken csupán egyfajta növényt termesztenek a gazdák. Ez a módszer azonban ronthatja a talaj termékenységét, károsíthatja a természetes élőhelyeket és csökkentheti a biodiverzitást. Az ezekben a gazdaságokban használt kémiai műtrágyák a folyókba és az óceánokba szivárognak, a növényvédő szerek pedig megölik a vadon élő állatokat.
Fotó: Pixabay
De vajon lehetséges-e elegendő táplálékot előállítani több milliárd ember számára más módon? Itt jönnek képbe a régészek és az antropológusok felfedezései, amelyek talán segíthetnek változásokat elérni. A világ különböző tájain élő társadalmak hosszú évezredeken keresztül kísérletezték ki a számukra megfelelő földművelési technikákat.
Fotó: Pixabay
Dél-Amerika
Kr. e. 300 és Kr. u. 1400 között Dél-Amerikában egy úgynevezett waru waru rendszert használtak. Ezek olyan magasan elhelyezkedett mezőgazdasági földek voltak, amelyeken csatornákat létesítettek, ezzel elkerülhetővé váltak a fagyok, az emberek termeszthettek vízi növényeket, de megtalálhatók voltak benne a különböző halfajok is, így pedig számos tavi madár is ide költözött. A waru waru gazdálkodás ellenállóbbnak bizonyulhat az éghajlatváltozás által várható fokozott árvizekkel és aszályokkal szemben.
Fotó:i.pinimg.com
Ázsia
Egy másik ősi mezőgazdasági rendszer, melyre Ázsiában bukkantak rá, szintén hasonló elveken alapszik. “Már az ókori Kínában is szokás volt a rizsföldekre fiatal pontyokat telepíteni, teljesen egy időben a rizspalánták elültetésével. Mire eljött a betakarítás ideje, a halak is elérték a kívánt méretet. Mostanában már nem csak pontyot tartanak ilyen módszerrel, hanem más, értékesebb fajokat is, mint például tilápiát, angolnát, garnélát és édesvízi rákokat” – írja a halaszat.blog.hu. A módszer egyébként a Kr. u. 25-220 között uralkodó Han-dinasztia idejéből származik.
Fotó: Pixabay
A földművelő gazdák árkokat ásnak ki a rizsföldek körül, és azon belül is, melyeket a kiásott földből épített falakkal vesznek körbe. Ezekbe engedik a halakat, míg a rizspalántákat el nem ültetik a földeken. Mikor ezzel kész vannak, a halakat a földekre engedik, és egészen addig ott növekednek, míg el nem érkezik a begyűjtés ideje. Ennek a rendszernek több előnye is van.
Fotó: Pixabay
A halakat végzik a “gyomlálást”, valamint a kártevőket is megeszik, így azok nem károsítják a palántákat. Ezúton hozzájárulnak az üvegházhatású gázok csökkentéséhez, hiszen az egyébként vízben maradt növénymaradványok bomlásnak indulnának, és metánt bocsátanának a légkörbe. Továbbá nincs szükség nagy mennyiségű növényvédő szerekre sem. Ezt tetőzi még az a tény, hogy a halak ürüléke tápanyagként szolgál a rizs számára, így a műtrágya használata is csökken. Ez a rendszer tehát több élelmiszert termel, mint önmagában a rizstermesztés.
Fotó: Pixabay
Az, hogy hogyan lehetne ezeket az ősi mezőgazdasági módszereket hasznosítani a világ más részein is, legyen a mezőgazdászok dolga. De egy biztos, radikális változtatásokra van szükség.
Források:
https://www.ipcc.ch/site/assets/uploads/2019/08/4.-SPM_Approved_Microsite_FINAL.pdf
https://mult-kor.hu/20101018_ujabb_perui_geoglifakat_fedeztek_fel
https://magyarmezogazdasag.hu/2019/04/06/osi-tudas-sikeres-gazdalkodasuk-titka
https://halaszat.blog.hu/2014/05/19/halszuret_a_rizsfoldeken
Hozzászólások
