Haiti
Számtalan esetben tapasztalhatjuk, ahogy a pogány és a keresztény hagyományok összefonódnak, Haitin azonban igazán különleges kombináció jött létre: a keresztény hagyományokat vudu szokások fűszerezik. A böjt és a húsvét ideje alatt színes felvonulásokkal és a tradicionális rara zenével telnek meg az utcák, melyet a legkülönbözőbb hangszereken, például bambuszból készült trombitákon, csörgőkön, kávéskannákon vagy éppen magokkal teli dobozokon szólaltatnak meg. A zenekarokban különös hierarchia uralkodik, elnöki, királynői és ezredesi rangokat is kaphatnak a tagok. A rara zenekarok nem csak ebben az időszakban bukkanhatnak fel, a különböző ünnepeken túl akár politikai eseményeken, demonstrációkon is szerephez juthatnak. Nagypéntek a gyerekek számára igazi kimenőt jelent, ilyenkor egész nap a szabadban játszhatnak. Hagyományos játékuk ekkor a sárkányeregetés, vannak akik annyira komolyan veszik, hogy még versenyeket is szerveznek a legszebb és legmagasabbra repülő példányokat keresve.
Ezt kóstolhatod meg itt húsvétkor: a hagyomány szerint főként halat esznek, a vörös hús ekkor teljesen kizárt, mert a hiedelmeik szerint az vérré válik az asztalon. A halakat főkét rizzsel, babbal, céklával kínálják.
Finnország
A skandináv országnak zömmel az északi részén maradtak meg azok a hagyományok, melyek kissé emlékeztetnek arra, amikor itthon a fiúk locsolkodni indulnak. A gyerekeket, de főként a kislányokat boszorkánynak öltöztetve kéregetni küldik, mindezt maszatos arccal, kendőkkel a fejükön, és feldíszített barkákkal, seprűvel vagy kosárral a kezükben. Mindezzel áldást hoznak azokra a házakra, ahová egy kis édességért bekopogtatnak. Ha ez nem lenne elég, húsvétvasárnap máglyákat gyújtanak, hogy elijesszék az ilyenkor előszeretettel repkedő boszorkányokat, bár gyanítom, hogy azt sem bánja senki, hogy ezek legalább egy kis meleget adnak a hideg északi tavaszban.
Ezt kóstolhatod meg itt húsvétkor: a hagyományos báránysült mellett egy érdekes desszert is az asztalra kerül: a mämmi, mely egy rozslisztből és malátából készült puding.
Norvégia
Meglepő szokás dívik az északi országban, mégpedig az, hogy ebben az időszakban krimiket szokás olvasni. Természetesen erre a kiadók külön készülnek, Påskekrim-nek hívjak a húsvéti szezonban kiadott thrillereket. A szokás gyökerei 19. század végére, 20. század elejére vezethetők vissza, amikor egy könyvkiadó elkezdte így hirdetni az újonnan megjelent borzongató kiadványát.
A reklámfogás olyannyira valódi hírnek tűnt, hogy az emberek annyira komolyan vették, hogy a norvégok egy évszázada olvasnak krimiket húsvétkor, sőt manapság a tévétársaságok is előszeretettel tűznek műsorra félelmetesebb filmeket és sorozatokat.
Ezt kóstolhatod meg itt húsvétkor: A klasszikusnak számító bárány, tojás és számos sütemény mellett ilyenkor szívesen fogyasztanak narancsot.
Verges, Spanyolország
A spanyolországi Vergesben igazán különleges módon emlékeznek meg Jézus Krisztus keresztrefeszítéséről. Nagycsütörtökön, azaz az utolsó vacsora napján nagyszabású felvonulást tartanak, mely végighalad az óváros utcáin, majd az ún. haláltánccal végződik, mely arra hivatott, hogy az élet rövidségére emlékeztessen. A középkorból származó hagyomány alkalmával csontváznak öltözött emberek járják el az utolsó táncot dobszó és fáklyák kíséretében. Hogy az összhatástól garantáltan mindenki hátán álljon a szőr, a csontvázak között vannak gyerekek is, kezeikben pedig kaszákat, zászlókat és hamut tartanak.
Ezt kóstolhatod meg itt húsvétkor: Spanyolország szerte számos tradicionális húsvéti ételt találtunk, ezek közül az egyik legérdekesebb talán a torrijas nevű mézzel és fahéjjal ízesített bundás kenyér.
Libanon
Húsvét bizony a Közel-Keleten is van, Libanon sok szempontból különleges a régió országai között, az egyik legfontosabb pedig, hogy lakosságának kb. 40 százaléka keresztény. A főként muszlimok lakta térségben különösen komolyan veszi ez a kis keresztény sziget a tradíciókat, melyek a különleges elhelyezkedés ellenére sok szempontból emlékeztetnek a sajátjainkra. Az utcákat, éttermeket ilyenkor elárasztja a szezonális dekoráció, a gyerekek színes tojásokat gyűjtenek, fontosak számukra a közösen elköltött étkezések, melyeken nem csak a szűk család, hanem a szélesebb rokonság is részt vesz. Virágvasárnap pedig templomba mennek, amit körmenet követ.
Ezt kóstolhatod meg itt húsvétkor: a 40 napos böjtöt követően a legjellemzőbb ételük a maamoul, amely búzadarával, cukorral és vajjal készül és dióval, datolyával vagy pisztáciával töltik meg.
Hozzászólások
