„Hetek teltek el úgy, hogy senki sem nyitotta ránk az ajtót” - A szigligeti Villa Kabala fantasztikus története
Gyönyörű napsütésben, nyári melegben érkezem Szigligetre, Farkas István festő egykori villájához. Nem kevés lépcsőt kell megmászni, hogy az ember a páratlan panoráma jutalmában részesüljön. A lépcső tetején aztán nemcsak a csodás kilátás, hanem a Villa Kabala elengedhetetlen jelképe: Süti kutya vár rám.
Miközben felfelé baktatok, átfut az agyamon minden információ, amit pár éve a Nemzeti Galériában rendezett kiállításon gyűjtöttem, miközben Farkas István képeit csodáltam. Farkas István művészetét szerintem még mindig kevesen ismerik, bár ez talán némileg változott a pár évvel ezelőtti kiállítás után. Megrendítő sorsa bennem is mély nyomot hagyott. A Párizsban is ünnepelt festő a ‘30-as években tért haza Magyarországra, ahol átvette apja könyvkiadójának üzemeltetését, de közben továbbra is alkotott. Az egyre durvább válság, majd a háború elől a Balatonnál lelt menedéket. Kétszintes nyaralóját, melyben a festő műterme is található, 1936-ban kezdte el építeni. Sajnos sokáig nem tudta élvezni, hiszen zsidó származása miatt őt is Auschwitzba hurcolták. Itt is halt meg 1944-ben.
Velünk élő történelem és szépség
A Villa Kabala azért is lopta be magát első percben a szívembe, mert a mai napig őrzi a festő emlékét. Az épület hányatott sorsa ellenére sem törölték ki a régi tulajdonos múltját, sőt sok ponton egész alakos képek emlékeztetnek az egykori tulajdonosra. Engem ez többször mélyen megérintett. A Villa Kabala arra (is) tanít, hogy a körülöttünk lévő világot tisztelni kell, és nem árt egy kicsit lassítani.
Persze amikor öt évvel ezelőtt átvette az önkormányzattól az étterem üzemeltetését Fölföldi Péter és felesége, Fölföldi-Terjék Petra, akkor az épület még korántsem így nézett ki. A csodálatos étterem mellett a tulajdonos nagy érdeme az is, hogy ilyen szépen felújították a villát, ami 5 vendégszobával is rendelkezik. A szállóvendégek imádják, hogy a csodás hangulat és panoráma nemcsak szállást, hanem vacsorát is kínál.
A fővárost megelégelve vidékre költöztek
Fölföldi Péter Tapolcán és Badacsonyban nőtt, fel, de kipróbálta magát a fővárosban is. Nemcsak hogy kipróbálta, hanem a város egyik legjobb, Zeller néven futó bisztróját vezette társtulajdonosként. Aki pörgött pár éve a fővárosi gasztroéletben, az emlékszik, hogy volt egy időszak, amikor mindenki a Zellerben akart vacsorázni, aki élt és mozgott. Péter szerint azért ez elég nagy nyomás volt neki, és egy idő után úgy érezte, muszáj kiszállnia ebből a pörgésből, és Süti nevű kutyájával együtt inkább visszaköltözik a Balatonra.
Ekkor már jött vele párja, Petra is, aki utólag bevallja, kissé nehezen hagyta ott a fővárosi, pörgős életét, ahol tíz évig dolgozott a média világában. Ma már azonban nem menne vissza Budapestre, itt van az otthonuk a Balatonnál. Félig Tapolcán, félig Szigligeten, Farkas István festő egykori villájában.
A kutya sem járt erre
Amikor átvették a lerobbant épületet, sem ők, sem az önkormányzat nem bízott abban, hogy a hely működni fog. Mint mondják, az első év nagyon nehéz volt, még a kapcsolatuk is majdnem ráment, főleg, hogy Péter semmiben nem kötött kompromisszumot. „Az első két évben nem egyszer gondoltam, hogy én ezt befejezem és visszamegyek Pestre. Szó szerint hetek teltek el úgy, hogy a kutya sem nyitotta ránk az ajtót. Akkor még mi is itt laktunk, és majdnem rá is ment a kapcsolatunk. Aztán beláttuk, ha azt akarjuk hogy ez működjön, változtatni kell.”
Ekkor találták meg séfüket, Szabó Andrást, akire teljesen ismeretlenül írtak rá a Facebookon az esélytelenek nyugalmával. András akkor Ausztriában dolgozott egy ismert étteremben, családjával nem is nagyon gondolkodtak azon, hogy hazajönnek. És Petráék számára egyértelműnek tűnt, hogy nem fog egy balatoni étterem miatt hazajönni. „Aztán nyáron, a szabadsága alatt többször eljött hozzánk főzni, és valami megfogta itt nálunk. Végül másfél év után leültünk beszélgetni, és számunkra is meglepő módon úgy döntött, hogy velünk marad. Négy alkalmazottal indultunk, most meg 16-an vagyunk. Nagyon büszkék vagyunk rá, hogy állandó a csapat, és a járvány alatt sem küldtünk el senkit, sőt, ők mondták, hogy maradni akarnak, még úgy is, ha kevesebb a fizetés.”
Az egész országból járnak hozzájuk
Miután megérkezett hozzájuk Szabó András, a konyhájuk olyan szintet lépett, hogy azonnal elterjedt a híre országosan. András aztán gyorsan bevezette a konyhán a degusztációs menüt, a la carte tehát náluk nincsen. A séf mindennap frissen állítja össze az étlapot, ami tényleg naponta más. Mivel sok a szállóvendégük, akik több napig is maradnak, nem engedhetik meg maguknak, hogy kétszer egymás után ugyanaz legyen a menü. Most is csak nyitás előtt fél órával kerültek fel a táblára az ajánlatok.
Közben beindul a villában az élet: hétfő este hirtelen teltház kerekedik, és minden asztalra külön személyzet figyel, a tulajdonosok is kiveszik a részüket a felszolgálásból is. Hihetetlen minőségben és gyorsan sürögnek. A Villa Kabala neve az elmúlt években egyenlő lett a kompromisszummentes minőséggel. „Mi sehol nem hirdetünk, az első perctől kezdve ez az egyik legfontosabb koncepció nálunk. Szerintünk sokkal fontosabb, hogy jót adjunk, és ha valakinek jó élménye van, akkor lehet, hogy 3-4 barátjának is ajánlja a helyet, akik szintén eljönnek. Így nyilván lassabb az építkezés, de sokkal biztosabb. Ezért nálunk egyetlen szempont, hogy mindenki tökéletes élményt kapjon.”
Mindent maguk készítenek
A személyre szóló, minőségi vendéglátás azonban csak egy dolog. Fölföldi Péter szinte megállás nélkül kísérletezik és fejleszt valamit. Bár a vendéglátósokra jellemző a megszállottság, ilyen mélyen elkötelezett emberrel ritkán találkozom. Az elmúlt években elérték azt, hogy lassan szinte csak saját termékekkel dolgoznak.
Bár minden alapanyagot nem tudnak megtermelni, de van egy kis kertjük, amiben már sok zöldséget termesztenek, sok mindent savanyítanak, szörpöket készítenek. Emellett csak és kizárólag saját, azaz Fölföldi borokat szolgálnak fel a vendégeknek. De ez még mind semmi! Amitől teljesen elájultam, hogy a tonikot is saját maguk főzik. (Hogy hogyan lehet házilag tonikot készíteni, az majd megér egy külön cikket.) De sorolom tovább a csodákat: a kert végében egy apró épületben Péter saját kávépörkölőt rendezett be. Nemrég érkezett meg pörkölőgépe, az étteremben tehát saját pörkölésű kávét szolgálnak fel. De sorolom még tovább! Nemrég még a korongozás mesterségét is kitanulta, és a jövőbeli tervei szerint minden tányért is maga készít majd.
Gyönyörűen tálalt, friss ételek, de nem fine dining
A Villa Kabalában kifinomult, friss szezonális ételeket találtok az étlapon, ami mindig tartalmaz valami meglepetést. Bár a szezonalitás és a regionalitás fontos, de ha éppen szép Szent Jakab kagylót találnak, akkor azt is felteszik a menüre. Az aznap esti hatfogásos menü tartalmazott például marhasültet kimchivel, zellerlevest almával és fésűkagylóval, meleg előételként gombás tagliatellét, főételként tokhalat vagy kacsamellet, majd lezárásként csokoládét céklával és cseresznyével. Az étlap a vacsora előtt fél órával készült el teljesen frissen. A 3 fogásos menü 13 990, a 6 fogás pedig 17 990 Ft.
Sajnos a teljes menüt nem tudtam végigenni, de amit meg tudtam kóstolni, azért csak lelkesedni tudok. A legemlékezetesebb nekem a zellerkrémleves maradt, csodálatosan sima, kissé savanykás az almával, és nagyon belesimult a kagyló. Különleges volt a kimchis marhasült is, és a fogások között érkező üdvözlőfalatok, házi kenyérfogás is. A kacsamell tett rám a legkevésbé mély benyomást talán.
Nem a pénzért vendéglátóznak
„Míg a fine dining egy gondosan kikísérletezett, állandó menüből áll, nálunk mindennap más a menü. Ezért magunkat nem hívnám fine diningnak, hanem egy letisztult, innovatív konyhának. Ez nemcsak a vendégeknek, hanem a konyhának is jó, hiszen fitten tartja és állandó kisérletezésre készteti őket. Számunkra tényleg a minőség a legfontosabb, és az, hogy lelkesen végezhessük a munkánkat, amiben nem égünk ki. Mi tényleg nem a pénzért vendéglátózunk.”
Éppen ezért idén még egy nagyot váltottak: a degusztációs menü nyári időszakban csak este kérhető. Ebédidőben pedig a konyha tapas-jellegű különleges ételei kérhetők. Ezt egyébként a vendégek is jobban értékelik, hiszen a nagy melegben kevesen akarnak végigenni egy teljes menüsort. A Villa Kabalában tényleg minden klappol: a hangulat, a belső tér, a lenyűgöző kilátás és a csodás ételek. Ritka az a hely, ahol minden ennyire összejön.
Villa Kabala – 8264 Szigliget, Kamonkői út 40.
- Ízek: 5
- Ár/érték arány: 5
- Kiszolgálás: 5
- Környezet/hangulat: 5
- Összpontszám: 5
Ha tetszett a cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon!
Hozzászólások
