Édes élet cukor nélkül: itt az édesítőszer kisokos
Először is fontos leszögezni, hogy milyen okból állunk cukormentes pályára. Rendetlenkedő vércukor, fogyókúra, esetleg a kettő kombinációja miatt jött el a pont, hogy a kristálycukrot száműzetésbe küldjük? Az édesítőszerek útvesztőiben elég könnyű elveszni, úgyhogy vegyük végig a főbb csoportokat, hogy ne legyen többé szürke zóna a cukorpótlók világa!
Mesterséges édesítőszerek
Amikor beütött a zérócukor-őrület, egyből megjelentek a mesterségesen előállított, szupermagas édesítőerővel bíró pótlók. Ezek szinte mind energiamentesek, ami fogyókúra szempontjából abszolút plusz pont, de érdemes kicsit alaposabban megismerni őket, mielőtt minden kanál cukor helyett egy pici “pöttyöt” teszünk a kávénkba.
Az amúgy feltűnően olcsó, mesterséges édesítőszerek akár 500-szor nagyobb édesítőerővel bírnak, mint a cukor, de általában kombinálva használják őket, ugyanis egymás hatását még inkább felerősítik. A probléma ott kezdődik velük, hogy némelyik nem bírja a sütés-főzést, és kellemetlen mellékízzel “hálálja meg” a használatot: az egyik leggyakrabban használt szacharin például főzés hatására egy fémes aromával “örvendeztet meg” minket.
Az egészségre gyakorolt hatásuk vitatott, rengeteg ellentmondásos eredmény látott napvilágot, de a meghatározó egészségügyi hatóságok kutatásai nem támasztják alá a negatív fejleményeket. Mégis változó, hogy bizonyos országokban tiltott vagy engedélyezett listán van-e egy-egy szer – az biztos, hogy tulajdonképpen szinte semmi természetes nincs bennük. Ezért is fontos betartani a javasolt maximális beviteli értéket, ugyanis az azon felüli fogyasztás gyakrabban járhat panasszal vagy valamilyen utóhatással.
Mesterséges édesítőszer például az advantám, az aszpartám, az aceszulfám-K, a neotám, a szacharin és a ciklamát.
Cukoralkoholok
A cukorral egyenlő édesítőerővel rendelkező cukoralkoholokat meglepő módon cukrokból állítják elő. 🙂 Ezáltal felszívódás után szinte ugyanannyi plusz kalóriával gazdagítanak az eritrit kivételével, habár a vércukorszintet kisebb mértékben növelik. Ezért cukorbetegek diétája során gyakran javasolják, legnépszerűbb az eritrit, illetve a xilit. Hátulütőjük, hogy hashajtó hatásúak lehetnek, főleg a xilit, ha valaki érzékenyebb rá, már kis mennyiségben is panaszt okozhat. Pozitívum viszont, hogy mellékíz nélkül lehet velük sütni-főzni, de mivel ugyanannyit kell belőlük használni, mint a cukorból, anyagilag jobban megterhelő.
Cukoralkohol például az eritrit, a laktit, a mannit, a szorbit és a xilit.
Természetes édesítőszerek
A modern, cukormentes táplálkozás kiegészítésére leggyakrabban a természetes édesítőszereket szokták ajánlani. Ez annak köszönhető, hogy a természetes dolgok eleve felkapottabbak, illetve egyre több kutatás is ezek pozitív hatását támasztja alá.
A természetes édesítőszerek két csoportra oszthatók, nyers, illetve feldolgozott, azaz főtt édesítőszerre.
A természetes, főtt édesítőszerek sajnos szintén cukor-klónok, ilyen például a juharszirup vagy a melasz. Ezek alapja cukor, így beltartalmuk sem sokkal kedvezőbb, csak antioxidáns- és vitamintartalmuk különbözteti meg őket a sima cukortól.
A nyersek közül mindenki által biztosan kipróbált a méz, ami viszont a (korábbi) közhiedelemmel ellentétben ugyanannyira hizlal, mint a cukor. Amiben jobb a fehér, kristályos társánál, hogy tápanyagokban és antioxidánsokban dúsabb, ha hőhatás nélkül keverjük az ételhez/italhoz, ellenben a fogakat ugyanúgy roncsolja. Ha valaki kedveli az ízét, és nem tiltotta ki teljesen a cukrot az étrendjéből, alkalomadtán nyugodtan használja.
A legnépszerűbb napjainkban azonban egy másik nyers, természetes édesítő, a sztívia. Ez a növényi alapú szer nem tartalmaz kalóriát, így remek társ a fogyókúrában.
Cukorbetegeknek is adható, és egyetlen egysége 300-szor édesebb, mint egy egység cukor, így a borsos árú termék hamar megtérül, ugyanis jóval kevesebbet kell belőle használni. Hab a tortán, hogy hőálló, és esetében még mellékízzel sem kell számolni. (A nagyon extrán kifinomult érzékűek felfedezhetnek egy pici utóízt, ami nem kellemetlen, csak más, mint a cukor.)
Összefoglalva tehát a cukor pótlására számtalan lehetőség közül választhatunk, viszont személyre szabottan érdemes kitapasztalni, melyik édesítőszer lesz nálunk a befutó. Egyénenként eltérő, ki mit bír, minek az ízével tud hosszú távon megbarátkozni, amit ráadásul a szervezete is tolerál. Az életmódváltás viszont nem arról kell szóljon, hogy a megszokott édes ízeket próbáljuk reprodukálni. Sokkal inkább arról, hogy a nyersanyagok természetes ízét hangsúlyozva, minél kevesebb extra adalékkal készítsünk élvezhető ételeket.
Ha tetszett a cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket a Facebookon, és kövessetek minket az Instagramon!