Allergének bevezetése a babának - tényleg nem szabad elkésni vele?

Lukasz Rebeka 2021. 04. 01.

Hozzáadás a receptjeimhez

Kevés dolog ijesztőbb annál, mint amikor a babánk tünetekkel reagál valamilyen finomságra. Bár az ételallergia nem új keletű dolog, egyes adatok szerint előfordulása az utóbbi 10-15 évben duplájára, sőt triplájára nőtt. Szülőként néhány fontos dolgot tudnunk kell, az alábbi cikkben ezekre térünk ki.

Kipróbáltam, jóóó lett!

Hibát találtam

A gyakori ételallergének, a földimogyoró, a tojás, a hal, a búza, a tej és a szója bevezetése szülőként nehézséget jelenthet. Főleg azért, mert évtizedekig uralkodó nézet volt, hogy ezek bevezetését jó, ha eltoljuk 1 éves koron túlra. Ez a tanács – már látja a szakirodalom a romló adatokból – sajnos nem vált be.

Mi történt eddig?

A korábbi irányelvek a gyakori ételallergének késleltetett bevezetését javasolták a babák számára, megelőzés céljából. A statisztikák azonban azt sugallják, hogy ez a gyakorlat inkább növelte, mint csökkentette az ételallergiák előfordulását. Rengeteg kutatás jelent meg a témában, több ezer gyermek részvételével (pl. LEAP study), és kiderült, hogy az eddigi tanácsoknak teljesen az ellenkezője segíthet az allergia kialakulásának csökkentésében. Tegyük hozzá, nem új keletű tanácsok ezek, több éve elfogadottak a szakmában.

Mit javasol a szakirodalom?

A gyakori ételallergének korai bevezetését. Azonban, ha a baba magas kockázatú csoportba tartozik (pl. fennáll nála bármely allergia és/vagy ekcémás), a bevezetés előtt előzetesen érdemes szakember véleményét kikérni. Előfordulhat, hogy az érintett babáknál korábban - de nem 4 hónapos kornál előbb - történik meg az allergén(ek) bevezetése, rendelői körülmények között, vagy egyáltalán nem javasolt a bevezetés. Ennek eldöntésében a szakember tud segíteni.

Az egészséges babáknál azonban a korai bevezetés azt jelenti, hogy ezeket az allergéneket egyenként, az egyéves szülinap előtt szükséges bevezetni.

A hazai szakirodalom ajánlásai

„Bizonyíték van arra, hogy a túl késői bevezetés növeli az allergiás szenzitizálódás kockázatát, és csökkenti a tolerancia kialakulásának a lehetőségét.” és „Allergén ételek (tojás, hal, mogyoróvaj, stb.) betöltött 4 hónapos kortól (az 5. hónap kezdetétől) adhatók, de ügyeljünk arra, hogy ezekből soha ne kapjon a csecsemő nagyobb mennyiséget.”

Ötletek a bevezetésre

(egészséges babáknak, akiknél nem áll fenn ekcéma és/vagy bármely allergia):

Fő irány:

Bármikor (de semmiképp ne 4 hónapos kor előtt), kis mennyiségben, 1 éves életkor előtt (ne húzzuk tovább, ha nincs erre ok, például a gyermekorvos javaslata).
Külön-külön bevezetve őket, 3-4 napot hagyjunk a bevezetés után (az allergén bevezetése után 3-4 napig más újdonságot ne vezessünk be, hogy ha esetleg megjelenik egy tünet, tudjuk mihez kötni).
A bevezetés után a gyakori ételallergéneket rendszeresen kell fogyasztani.
Ha tünetet látunk, szóljunk a gyermekorvosnak (pl. kiütés, hányás, stb.).
Hétköznap, otthon, a nap elején vezessük be őket, ne este vagy hétvégén, és ne étteremben vagy utazás közben.

Tejfehérje bevezetése

Natúr joghurt a pürébe keverve, ha már darabos ételt eszik a baba, pl. muffintésztába téve.
Ugyanígy ricottával, puha túróval, reszelt sajttal.
Ha egy tejfehérje-tartalmú finomságot bevezettünk, a többit már nem szükséges bevezetni.
Ugyan tejfehérjét vezetünk be, de ne tejjel tegyük, hiszen ennek fogyasztása egyéves kor alatt italként kerülendő.

Tojás bevezetése

Főtt tojás villával pépesre törve, icipici belekeverve a pürébe, darabos ételt evő babának palacsintába pici tojás eleinte.
Nem szükséges külön a fehérjét és sárgáját bevezetni.
Ügyeljünk, hogy hőkezeljük a tojást, és feltörés előtt alaposan mossuk meg, majd a kezünket is!

Búza bevezetése

Ezzel több legyet üthetünk egy csapásra, ugyanis így a búzafehérjét is bevezetjük, és a glutén bevezetése is megtörténik (utóbbi nem allergia!).
Ne keverjünk búzalisztet a pürébe, mert ehetetlen lesz!
Lehetőség szerint vassal dúsított gabonapépeket keverjünk a pürébe (eleinte 1 ek/nap), vagy darabos ételt evő babának 1-2 db fusilli tészta vagy galuska adható, fokozatosan növelve a mennyiséget. Jobb előbb túlesni ezen, hogy a gyermek kaphasson például pirítóst.
Glutént tartalmaz a rozs és az árpa is, de eleinte inkább maradjunk a sima búzalisztnél, a babáknak gyártott gabonapépeknél, a búzadaránál és a búzalisztből készült termékeknél.
Teljes kiőrlésű pékáru fogyasztása csak 1 éves kor után javasolt.

Szója bevezetése

Az a legegyszerűbb módja, ha olyan pékárut kínálunk a babának, amely szójalisztet is tartalmaz.

Hal bevezetése

Szálkamentes filé, sütőben sütve vagy párolva, jól összenyomkodva és a püréhez adva. Darabos ételt evő babának picit kenjünk a toast pirítósra (pl. halhusi, csipetnyi citromlé és krémsajt).
A heti kétszeri halfogyasztás ajánlott innentől kezdve, nagyon jót tesz a gyermek idegrendszerének, értékes omega-3 zsírsavakat tartalmaz.

Földimogyoró bevezetése (1 éves kor alatt, egészséges, nem magas kockázatú babáknak – NIAID ajánlás szerint)

Zúzzunk össze 8-10 szem földimogyorót mozsárban, a krémes állag eléréséig (kb. 2,5 teáskanálnyi). Egész földimogyorót 5 éves korig nem ajánlott gyermekeknek kínálni a félrenyelés veszélye miatt.
2 teáskanálnyi földimogyoró-pürét keverjünk bele a gyermek 2-3 evőkanálnyi már bevezetett zöldség-, gyümölcs- vagy joghurtpüréjébe.
A kész, mogyorós püréből első dózisként elég egy minimális mennyiséget, szinte csak egy kanálhegynyit a szájába juttatni.
10 percet várjunk, ezalatt egye azt az ételt, amelyben nincs földimogyoró, és kedveli.
Amennyiben nem mutat allergiás reakciót a gyermek a kis mennyiségtől, lassan, az ő tempójában elfogyaszthatja a maradék pürét.

Ha továbbra is minden rendben, a következő napokon 1-1 kiskanálnyival is emelhetjük az adagot. Ha reakció nélkül tudja fogyasztani a földimogyorópépet emelkedő adagban, akkor a későbbiekben heti 2-3 alkalommal kínáljuk a gyermeknek az otthon készített földimogyorókrémet.

Ez kukacoskodásnak tűnhet, de a fenti módszer egyszerű, és erre a bevezetésre van vonatkozó ajánlás, kutatás.

Összegzés

Nem jó ötlet halogatni a gyakori allergének bevezetését, mert bár egyre gyakoribb az ételallergia, néhány százalékról beszélünk csupán. Sőt, a legtöbb esetben kinőhető. Gyakran feleslegesen diétáztatják a babákat, és ez szakmailag sok esetben nem megalapozott. Ha a gyermek nem ismeri meg az ezekből készült finomságokat, később nevezebben fogja elfogadni, és az így kiesett tápanyagokat más forrásból kell pótolni.

Ne féljünk, ha kérdéseink vannak, vagy bizonytalanok vagyunk, a bevezetés előtt beszéljünk a gyermekorvosunkkal!