MENÜ - A szakácskönyv
Manapság elég ritkán találkozunk olyan könyvvel, amely inkább a művészi önkifejezés formáját hordozza magán, és nem a konkrét pénzkeresés a célja, a Menü azonban pont ilyen, legalábbis az alkotói megfogalmazása szerint. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy összesen 1000 példányban nyomtatták ki.
Az enyém egészen konkrétan a 463-as, és a szakácskönyvhöz képest vaskos kötetet a kezünkbe fogva láthatjuk, hogy a relatíve egyszerű borító mögött lapul azért anyag, egészen konkrétan 323 oldalon. Először amikor hallottam, hogy ez egy olyan szakácskönyv lesz, amiben a szerzők megkérték a cimboráikat, hogy segítsenek benne, felrémlett bennem a hipszter, nem csak novemberben bajszos, egymás hátát erősen komlózott IPA-val a kézben csapkodó urambátyámok képe, de szerencsére nem ez történt.
A Laki Eszter-Glódi Balázs-Mihály Kamilla nevével fémjelzett kötetben ugyanis 22 olyan résztvevő van (egy embertől kezdve egy egész kis csoportig), akiknek néhány fotóval, és egy féloldalas írással bepillanthatunk az életébe, és ezt most nem is túlzásként mondom. Mindenkiről sikerült olyan jellemző, és életszerű szöveg-kép kombót találni, hogy már majdnem magunkat is ott érezzük a helyszínen.
A résztvevők receptjei közül minden náció konyhája képviselteti magát, szóval találunk itt mexikói, kolumbiai, olasz, angol és vietnami fogásokat is, természetesen a magyarosokról nem is beszélve. Külön jópofa, hogy még én is felmutathatok néhány közvetlen vagy közvetett ismerőst a könyvből, nevek nélkül, de például az egyik szereplő testvére anno még küldött nekem hip-hop instrumentálokat, amelyekre süldő koromban még rappeltem is a szobámnak úgy tíz éve. De eltértem.
Említettem, hogy a kötet elég emberes méretű, köszönhető ez a rengeteg egész oldalas fotónak, és nem túlzó ha hasonlóságot vélünk felfedezni Jamie Oliver könyvei között, ott láttam még ennyire kifejező és jól megkomponált képeket. Külön vicces, hogy a könyv legvégén angolul le van fordítva az összes szöveg, képek nélkül, kisebb betűkkel, és így 23 oldalba belefér. Nyilván így ez senkit sem érdekelne, hovatovább könyvet sem lenne érdemes miatta kiadni, úgyhogy ezt az infót mindenki tegye el a modern, fura társadalomról szóló beszélgetésekhez.
És, hogy milyen ételeket találunk benne? Vannak levesek, mint például a kovászosuborka, vagy mocsárleves. Találunk szendókat, mint az arepas, vagy a szardíniás barchesz. Előételek és saláták is kerültek bele, lásd nyári tekercs, vagy csalános csicseriborsó saláta. Természetesen a legtöbb a főételekből van, ebből talán a legizgalmasabbak a bath chap, a csilis bab csokival, vagy a banh xeo. Akadnak sós sütemények, mint a calzone, vagy a hagymatorta. Végül pedig a desszertekkel záródik a sor, itt találunk rántott túró rudit, és prószát is.
Alapvetően tetszett nekem ez a könyv, és benne a receptek is, ugyanúgy jól lehet benne nézelődni, mint gyakorlatiasan használni, szóval mondhatjuk, hogy sikerült egy hasznos művet alkotni, ami ráadásul szép is. Ára 6900 forint, és siessetek, nehogy elfogyjon mind az 1000, mert akkor aztán lehet majd nézni a nagy ürességet.
Elérhetőség & fotók forrása: https://www.facebook.com/menucookbook