Az egész üzlet annyira új, hogy még a neve sincs kitalálva. Néhol a kissé értelmezhetetlen G&D, máshol a Szó ami Szó, meg a Szó szerint feliratok díszelegnek teljes összevisszaságban, a bejárat fölött pedig a kézműves pékség és cukrászat felirat. Az ajtóban aztán bele is botlottam a két, nagyon fiatal tulajdonosba: Szó Gellért cukrász, Szó Dániel pedig pék. És rögtön értelmet is nyert a fejemben az összes furcsa felirat és az egész sztori.
A testvérpár nem Kenesén kezdte a bizniszt, tősgyökeres salgótartjániak, ott nyitották első cukrászdájukat G&D kézműves cukrászda és pékség néven pár évvel ezelőtt, majd ezt követte Gyöngyös és Eger. Jól ráéreztek szerintem, hogy a Balaton felé kell terjeszkedni, nem féltem őket egy cseppet sem. Pedig a székhelyük még mindig Salgótarján, én is csak egészen véletlenül találtam őket a helyszínen. Keveset tudnak itt lenni, találtak viszont egy remek segítőt, aki nemrégiben Gyöngyösről Balatonfőkajárra költözött.
A Szó fivérek, ha már itt voltak, beálltak a pult mögé is. Gellért és Dániel elmondták, még maguk sem tudják, hogy mi lesz a hely neve, egyelőre örülnek, hogy meg tudtak nyitni. A választék magáért beszélt, úgyhogy azonnal rávetettük magunkat mindenre, amit láttunk. Nem voltam a Balatonnál ilyen szuper cukrászdában, mióta bezárt Siófokon a Villa Gréta. (A Szilágyi család most pihen egy kicsit, majd terveik szerint valahol az északi parton újranyitják a Grétát.)
Bármit választottunk, egyszerűen nem tudtunk hibázni. Első körben vettünk egy túrós batyut, hat darab pogácsát, egy almás rétest, egy kakaós csigát, egy levendulaszörpöt és egy kapucsínót és ezekért 2200 forintot fizettünk, ami teljesen baráti. A kakaós csiga pont olyan, amilyennek lennie kell: jó sok kakaóval, francia típusú, kissé ropogósabb tésztával. A rétesből nem sajnálták a tölteléket, de a legjobban mégis a pogácsa jött be a családnak. A házi rétesből meggyes és mákos is volt, ezeken kívül figyelt még a polcon vaníliás párna, kekszek és hókifli is.
Nem tudtunk leállni. Ezután sült ki frissen a croissant, amit muszáj volt megkóstolnom, már csak azért is, mert nagy betűkkel ki volt írva egy plakátra, hogy ez az ország legjobb croissant-ja. Persze ez simán lehetne kamu is, de rövid beszélgetés után kiderült, hogy Szó Dániel 2017-ben valóban megnyerte a legjobb croissant díját a Kenyérlelke Fesztiválon. Úgyhogy nem túlzó a címbeli állítás: számomra is ez az ország legjobb croissant-ja, pedig a mostanában kibontakozott nagy croissant-őrületben kóstoltam már egy párat. Csodás, érezni a vaj ízét, nagyon bejött.
Ezután jött desszertként egy Eszterházy-szelet (kiváló) és a fagyi, amire nincsenek szavak. Mindent maguk készítenek, a fagyihoz való gyümölcskészítményeket is. Csodálatos ízkombinációkat találtuk a klasszikus, mély fagyivödrökben. Egy mentás lime-ot és egy levendulás szedret kóstoltunk. Nagyon tetszik, hogy a fagyi dekára van (60 Ft egy dkg), így több ízt is ki lehet próbálni.
A cukrászsütemény-kínálat egészen lehengerlő és szemet gyönyörködtető, ezek kissé drágábbak is, 800 Ft körüli árban vannak. Kenyerek közül a kovászos, krumplis parasztkenyeret vittük otthonra, nincs már több pozitív jelző a birtokomban, hogy leírjam. Látszik, hogy a kenyérsütést nagyon komolyan veszik, még saját malmuk is van. Szó Dani azt mondta, a francia falusi kenyérre a legbüszkébb.
Hogy valami negatívumot is mondjak azért, egyelőre sajnos kicsi a hely, így nem is tudnak sokan leülni, és a termelés nagy része sem itt folyik. A péksütik helyben sülnek, de az összes sütemény és a kenyerek is az ország másik végéből, Salgótarján mellől érkeznek, helyinek tehát nem mondható a termék. Éppen ezért nincs is minden nap kenyér, csak kedden, csütörtökön pénteken és szombaton. De a kovászos kenyér egyik jellegzetessége, hogy még három nap múlva is tökéletes, úgyhogy semmi vész.
G&D Kézműves pékség és cukrászda, Balatonkenese, Fő út 25.
Hozzászólások
