Ez azért is jó, mert így garantáltan mangalicából készült termékekhez jutunk, hiszen minden terméket ellenőriz a Mangalicatenyésztők Országos Egyesülete. Jelenleg ugyanis a mangalica egyik legnagyobb problémája, hogy sok helyen hamisítják. Egy szakértő szem persze ránézésre is meg tudja állapítani, hogy mangalicáról van-e szó, de egy kezdő, vagy átlagos fogyasztónak azonban ez nem mindig megy. Alapvetően elmondható, hogy a mangalicának sokkal vörösebb a húsa, és a legfontosabb a szövetek között felhalmozott zsírréteg, ami háromszor-négyszer vastagabb, mint a nagyüzemi sertés esetében. Ami sokaknak ijesztő lehet, pedig a mangalicának a zsír a lényege.
A kép forrása: Facebook / Mangalica Fesztivál
Ha még csak ismerkedünk ezzel a hússal, mindenképpen érdemes kilátogatni a fesztiválra, mert sok terméket meg tudunk kóstolni. A mangalicának ugyanis az az egyik legnagyobb erénye, hogy szép zsírrétege miatt sokféle termék előállítására alkalmas, például remek sonka készíthető belőle. Húsának íze is teljesen más, és nem utolsó sorban sokkal egészségesebb, de a közhiedelemmel ellentétben nem a zsírja, hanem tartásának körülményei miatt.
A kép forrása: Facebook / Mangalica Fesztivál
Csak félig szabadtartásban nevelhető, így sokkal többet mozog, minőségi tápot eszik, és sokkal később kerül levágásra, mint nagyüzemi társai. A mangalicának nagy földterületre van szüksége, sokkal lassabban hízik, mint hússertés társai, ezért szorult ennyire vissza a tartása. A második világháború előtt még több millió példány élt itthon, a rendszerváltásra azonban a fajta a teljes kihalás szélére került.
A mangalica abban is különleges, hogy az egyedüli szőrös sertés az egész világon. Kevesen tudják egyébként, hogy nem csak az a szőke fajtája létezik, amit mindenki ismer. Van vörös és úgy nevezett fecskehasú változata is. Sőt, a tavalyi év nagy szenzációja, hogy 20 éves tenyésztői kísérletek után ismét van fekete mangalica, – ezt is meg lehet majd tekinteni élőben a Mangalica Fesztiválon!
Fotó: Kalas Györgyi
A közelgő fesztivál kapcsán készítettünk interjút Tóth Péterrel, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének elnökével, a mangalicák megmentőjével. Ő volt az, aki a 90-es években, az alig pár száz példányra csökkent fajtát megmentette a kihalástól. Tóth Péter agrármérnök hallgatóként Spanyolországban járt egy ösztöndíjjal, ahol az egyik legjobb barátja történetesen az egyik legnagyobb spanyol sonkagyár örököse volt. Ez a spanyol sonkagyáros kezdte el tőle kérdezgetni a hogy mi a helyzet Magyarországon ezzel a mangalicával, mert hallott már róla, hogy milyen jó a húsa, – hasonlóan a spanyol ibericóhoz.
Fotó: Kalas Györgyi
Tóth Péter ennek hatására 1991-ben elkezdte felkeresni az itthon még megmaradt mangalicákat. Két évig járta az országot, összeírta az összes mangalicát, és amit lehetett, meg is vásárolt, majd egy tanyán gyűjteni kezdte őket. Összesen 197 darabot talált. “Ránéztem, és rájöttem, hogy ez a faj most hal éppen ki.” – fogalmazott Tóth Péter, aki egyrészt létrehozott egy saját vállalkozást, másrészt megalapították a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületét 5 tenyésztővel, éppen 25 évvel ezelőtt. Úgy tűnt jól mennek a dolgok, a magyarokat ugyan nem nagyon érdekelte az ősi sertés, de külföldön egyre nagyobb lett rá a kereslet.
A 2007-es gazdasági válság után azonban kiderült, ez nem lesz elég ahhoz, hogy a mangalica tényleg túlélje ezt az időszakot. Ekkor jött a mangalica fesztivál ötlete, hogy népszerűsítsék a húst, és itthon is növekedjen a kereslet. Ez pedig kemény munkával ugyan, de be is jött, mára nem 200, hanem 60 ezer példány él az országban, a szervezet pedig mára 230 tenyésztőt tömörít. A hús nagyjából a negyedét, 400 ezer tonna húst értékesítenek külföldön, a többi pedig már itthon fogy el.
A kép forrása: Facebook / Mangalica Fesztivál
Persze jártam már olyan bécsi hentesnél is, aki állította, hogy a mangalica egy ősi osztrák sertésfajta. Tóth Péter szerint nem is mondott valótlanságot, hiszen a mangalica a Monarchia jellemző fajtája volt, ugyanúgy tenyésztették Szerbia, Románia, Felvidék és Ausztria egyes részein is. Ami azonban hatalmas különbség, hogy csak Magyarországon maradtak élő példányai. Amelyek tehát most külföldi tenyésztőknél vannak, mind Magyarországról származtathatók vissza, Ausztriában nagyjából 150 darab mangalica él.
Mára olyan népszerű lett, hogy sokszor hamisítják, és a sima hússertést adják el mangalicának. Ezért Tóth Péter azt tanácsolja, aki mangalica terméket vesz, mindig nézze meg, hogy rajta van-e a mangalicatenyésztők védjegye, vagy még jobb, ha egyenesen a tenyésztőtől vásárolunk, hiszen ma már sokan vállalnak szállítást. A tartásbeli és minőségi különbségek miatt a mangalicának az ára is magasabb, a kilónkénti átlagára 4-5 ezer forint körül mozog. Ha nagyon olcsó mangalicahúst látunk tehát, az is gyanús lehet.
A Mangalica Fesztiválon most nem csak a húst, hanem rengeteg mangalica terméket kóstolhatunk, köztük a különleges, hosszan szárított sonkákat. Tóth Péter azt mondja nem is érdemes hosszan magyarázni, miért jobb a mangalica a nagyüzemi sertésnél. Ő a kételkedőknek csak megsüt egy tarját és kész. Nem volt még olyan, aki ne érezte volna a különbséget.
Hozzászólások
