Hirdetés

Ittál már pezsgőspohárból sört?

Vajsör

Harry Potter-rajongóknak kötelező!
Hirdetés

Ittál már pezsgőspohárból sört?

Kipróbáltam, jóóó lett!
Hibát találtam
Hirdetés

A címben szereplő kérdés noha csak a vacsora végén merült fel, mégis jól jellemezte a tegnap lezajlott sörvacsora hangulatát, és nem azért, mert egy házibuliban jártunk.

2015-01-22_17_25_14.jpg

A Dunaparti Matróz Kocsmában megrendezett vacsora lényege nem más volt, mint hogy különböző ételeket passzintsanak remek belga sörökhöz. A menüt Régeni János konyhafőnök, és Salamon Gyuri, belga sörszakértő állította össze, minden fogás előtt mondtak is róla pár szót, mi pedig jól megettük őket. A fogásokat persze.

2015-01-22_17_30_37.jpg

Elsőnek egy felespoharat kaptunk, benne némi belga Blanche d’Ardenne búzasörben pácolt feketekagylóval, angolzellerrel és paradicsommal. Frissítő, finom amouse volt, egyedül az elfogyasztásán agyaltunk egy kicsit (kiigyuk? villával? nem fér bele a kanál), de aztán megoldottuk, nyilván.

2015-01-22_18_05_12.jpg

Másodikként egy sült Szent Jakab kagyló érkezett, Petrus Blonde világos ale sabayonnal (ez llényegében egy sörhab, sörkrém). A kagyló már alapból zseniális a sör csak ezt húzta alá lágyan, és a sör hozzá is kiváló volt

2015-01-22_18_18_54.jpg

Ahogy ezen túlvoltunk, jött a következő tétel: bardírozott (szalonnával összekötött) sertésszűz-falatok áfonyával, és Kasteel Donker barnasör-mártással. Ez volt számomra a vacsora egyik legjobbja, a szűz zseniálisan omlós és puha volt, majdhogynem alulsütött, a gombás-áfonyás-barna sörös mártás pedig hihetetlenül telt volt: Ehhez nagyon jól passzolt a Kasteel Cuvée du Chateau barna ale.

2015-01-22_18_41_17.jpg

A vacsora felénél jártunk, amikor is megkaptuk a Delirium Tremensszel készült csirkeragut, zöld tésztával, vargányával és gorgonzolával, mellé pedig mi más jöhetett volna, mint szintén a rózsaszín elefánt, azaz a Delirium világos ale. Kellemes, közérthető fogás volt, kicsit pihentető a következő előtt.

2015-01-22_19_01_55.jpg

Jött a főétel, a kvázi nagyágyú: carbonnade flamande, azaz egy flamand sörös marharagu, La Trappe Dubbel sörrel. Ha választani kéne, nekem ez volt a második a szűz után a sorban, mivel elképesztően bejött, a marhadarabok, a szaft, a mély, karakteres ízek, úgy ahogy volt, imádtuk. Mellé természetesen ugyanezt a sört kaptuk, ami egy barna ale volt.

2015-01-22_19_35_28.jpg

A desszert egy dupla csokitorta formájában érkezett, málvával, St. Louis málnakrémmel, és egy kis házi tejszínnel – hát, ha valamit igen jó desszertnek lehet nevezni, akkor ez volt az, és csak megkoronázta a mellé pohárban is kapott St Louis Framboise málnás lambic-sör.

2015-01-22_19_53_33.jpg

A legeslegutolsó fogás sörzselébe bújtatott sajtfalatkák voltak, és mivel én el tudom fogadni, hogy ne desszerttel, hanem sajttal végződjön egy vacsora, teljesen boldog voltam vele.

2015-01-22_20_09_50.jpg

Mindezek után átgurultunk a Matróz Kocsma Söntésébe a szomszédba, ahol is megkóstoltuk a Deus sörpezsgőt, valamint a Bush de Nuits tölgyfahordóban érlelt sörét. Az előbbi is nagyon különleges volt, de engem a Bush fogott meg leginkább, annak konkrétan olyan felhangja is volt, mint amikor aszút iszol, az pedig egy sörnél azért durva – nagyon tudom mindenkinek ajánlani kóstolásra.

Mit is írhatnék a végére, a vacsora remek volt, a belga sörök pedig még mindig kiválóak; így tele hassal, és remek élményekkel ejthettem meg levezető sétámat hazafelé az enyhe téli estében.

Hozzászólások
Tovább olvasok
Hirdetés

Ezeket láttad már?

Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások