Igazából máig nem tudni, hogy az alapító Kugler miért nem családján belül adta tovább a mesterséget, pedig akadt volna közelében jelentkező. Mégis inkább a párizsi cukrászra, Emil Gerbeaud-ra bízta a cukrászdát, innen jött a Gerbeaud név, amit a hely a mai napig visel. A Gerbeaud, bár akkor még nem úgy hívták, azóta sem zárt be egyetlen napra sem, a világháborúk idején is végig nyitva volt. A szocializmus alatt Vörösmarty cukrászda néven üzemelt, de 1984-ben visszakapta régi nevét, és a 90-es évek óta ismét családi tulajdonban van. Ezzel a 160 évvel egyébként a Gerbeaud koránt sem a legrégebbi magyar cukrászda, a Ruszwurm és a gyulai Százéves Cukrászda is idősebb nála.
A Gerbeaud idén a kerek évforduló alkalmából jó pár süteménynek elkészíti az eredeti és a felújított változatát is, ezek közül kóstoltuk meg az ekler fánkot, ami ezen a hétvégén, az ünnep alkalmából ismét kapható. Hatalmas adagokra készüljünk, ( ez itt a képen egy mini változat) bár igaz, hogy a Gerbeaud-ban az árak sem olcsók. Az Ekler már Kugler Henrik eredeti cukrászdájában is kapható volt 1858-ban, hiszen a 19. században nagyon népszerű süteménynek számított. Nevét a francia villám szóból kapta, állítólag azért, mert olyan gyorsan elfogy, mint a villám. Az eredeti sütemény alapja az égetett tészta, amit a franciák előszeretettel használnak, de nem csak sütinek, hanem sós krémmel, vagy májkrémmel töltve is eszik. Ez a tészta az olasz sztár édesség, a profiterol alapja is. Kugler eredeti receptje szerint a tésztába kávés tejszínhab, és a tetejére pedig még véletlenül sem csokoládé, hanem cukor fondant került.
Az ekler rajongók egészen biztosan imádni fogják, bár nekem inkább a Gerbeaud új változata jött be, ami Ekler 21. század néven kapható. Bár a hagyományos kávékrém is ízlett, de az új változat tejcsokis párizsi krémje egyszerűen mindent vitt, remekül kiegészülve a yuzu krémmel és a mogyorós étcsokival, ami egy ropogós rétegként terül el a sütin. Ehhez jön még a házi szederlekvár, ami még egyet csavar az ízeken. Helyben fogyasztásra a hagyományos ekler 1858, az új pedig 2018 forint, de elvitelre minden sütemény féláron van.
Novembertől pedig megtudhatjuk azt is, hogy mire vágyakozott József Attila, hiszen akkoriban az eredeti, Kugler Henrik-féle mignont hívták kuglernek (ez volt az első sütemény Budapesten, amit elvitelre, papírtálcán is árultak). Más források szerint azonban a költő inkább csak simán cukorkára vágyakozott, ugyanis a szaloncukor őseként emlegetett fondant cukorkát is nevezték kuglernek. A Gerbeaud-ban mindenesetre novemberben ismét elkészítik az eredeti mignont, kiegészülve természetesen az újragondolt verzióval is.
Hozzászólások
