Hirdetés

Mit együnk nyáron?

A 80. Street Kitchen TV-adás receptjei

Olasz adás a javából!
Hirdetés

Mit együnk nyáron?

Rengetegszer találkozunk azzal a mondattal, hogy “együnk szezonálisan”. Totál elcsépeltnek hangzik, de számtalan oka van annak, hogy a kistermelők, séfek, szakácsok, magazinok, oldalak hívják fel a figyelmünket a szezonalitás kihasználására. Összegyűjtöttem ezeket és megmutatom, hogy milyen zöldségek, gyümölcsök azok, amik a nyári időszakban (júniustól augusztusig) elérhetőek a piacokon és a boltok polcain, anélkül, hogy 10000 km-ről importálnánk őket.
Hirdetés

Egyértelműen a nyár a növények paradicsoma (szó szerint 😀 ): ilyenkor valahogy minden teljesen feléled: a piacok színesebbek, roskadásig teltek a rengeteg friss, ropogós, lédús, illatos zöldségtől és gyümölcstől. Persze, naív dolog lenne azt állítani, hogy ilyenkor mindenki piacra jár (mert nyilván nem), de ebben az időszakban még a szupermarketek zöldségosztályán is talán eggyel jobb minőségű termékeket kapni, jobb esetben akár magyar termelőktől.

Akkor most tisztázzuk, hogy mit is értünk szezonalitáson: igazából a zöldségek, gyümölcsök betakarítási időszakát jelenti, tehát ezekben a hónapokban érnek meg, ilyenkor van a legtöbb belőlük. De  rengeteg más érv szól mellettük, mutatom is őket:

  • Mivel nyáron rengeteget süt a nap, ilyenkor hibátlanul működik a fotoszintézis, tehát teljesen természetes körülmények között érnek be a növények, mivel szezonon kívül mesterséges gázokkal helyettesítik a nap sugarait. Ezáltal a termelőknek kevesebb vegyszerre is van szükségük, így sokkal magasabb a vitamintartalma a nyáron termelt zöldségeknek és gyümölcsöknek, ami azért nem rossz szempont (és amúgy szezon idején lehetséges a biogazdálkodás is).
  • A másik fontos dolog, hogy ilyenkor a legfrissebbek, hiszen nagyon kevés idő telik el a leszedéstől a piacra/boltokba kerülésig, mivel jobb esetben helyi termelőktől származnak, ráadásul támogatjuk őket ezáltal.
  • Végül pedig az ára is elég kedvező és rengeteget spórolhatunk vele.

És akkor megmutatom a listát hogy minek melyik hónapban van a szezonja, mikor érdemes őket vásárolni (persze, szinte az összes megvásárolható egész évben a szupermarketek polcain, egy-két kivétellel, tehát amiatt nem kell kétségbe esnünk, hogy esetleg nem lesz):

Ebből a két táblázatból látszik, hogy abszolút nem panaszkodhatunk a felhozatalt illetően. A felhasználási módokat tekintve, annyi lehetőségünk van, hogy igazából nem is térnék ki mindegyik zöldség-gyümölcsre külön-külön, hanem átfogóan megmutatom, hogy miket hogyan érdemes felhasználni:

  • Nyers fogyasztás: egyértelműen ez a legegyszerűbb módja, hiszen nincs is jobb, mint a (jobb esetben) frissen szedett paradicsom, eper, paprika, zöldborsó stb. kerül az asztalra. Ezt a témát nem is nagyon feszegetném, hiszen így szinte az összes növény fogyasztható (néhány kivétellel.)
  • Előfőzés/ blansírozás/ lefagyasztás: ezt a műveletet érdemes zöldségek elrakásnál végezni: tulajdonképpen annyi, hogy a leszedett, megmosott zöldeket forrásban lévő vízbe dobjuk, újraforrásig benne hagyjuk és kihűtjük. Fagyasztóba rakjuk és teljesen eláll hónapokig, így télen is tudjuk a nyári termést enni. Amikkel érdemes ezt tenni: brokkoli, bab, spenót, borsó. A gyümölcsöknél ezt kihagyhatjuk, csak mossátok meg, várjátok meg, amíg megszárad és mehet is a fagyasztóba: zacskóba, dobozba, amibe tetszik. Eper, málna, áfonya, meggy tökéletes erre a célra.
  • Lekvár/jam befőzés: egyértelműen egyből a gyümölcsökre asszociál mindenki, de eloszlatnám a tévhiteket ezzel kapcsolatban: zöldségekből is nyugodtan főzhettek lekvárokat. Az egyik legkedveltebb a hagymalekvár (itt találjátok a mi kedvencünket), de létezik még sütőtökből, paradicsomból is. A hagyományos gyümölcsös verziókról csak annyit, hogy nyugodtan kísérletezzetek valami extra hozzáadásával: pl. eperhez adjatok a főzés végén friss bazsalikomot, a meggyhez egy pár csepp balzsamecetet, a narancshoz egy kevés gyömbért stb. Annyi lehetőség van, hogy szinte hiba lenne nem használni a fantáziátokat! 😀 (itt a kedvenc házi baraclekvár receptünk)

  • Befőzés/dunsztolás: ez az egyik legelterjedtebb tartósítási mód: leginkább a paradicsomot, barackot, meggyet stb. szoktuk így elrakni. Száraz vagy nedves dunsztolásról beszélhetünk: előfőzés után tiszta üvegbe töltjük és megvárjuk, amíg a lehető leglassabban kihűl (ez a száraz) vagy már eleve az üveggel együtt főzzük meg (ez a nedves).
  • Savanyítás/sózás: ha eddig azt hittétek, hogy a lekvárnál kimaxoltunk majdnem minden lehetőséget, na ez a kategória amibe szinte bármit berakhatunk: a hagyományos uborkától kezdve, a cukkinin, paprikán át, egyenesen a zöld mini dinnyéig bármit tartósíthatunk egy kis ecet-só-cukor segítségével vagy csak simán sóval.
  • Kovászolás (fermentálás): mostanában újra nagy divatnak örvend, lehet azért, mert nagyon egyszerű az eljárás: tulajdonképpen só, víz és valamilyen fűszer (pl. kapor, de még ez sem kötelező) keverékében áztatjuk egy üvegben, kenyérrel lefedve általában. A “legtöbbet fermentált zöldség” címet egyértelműen az uborka kapja (a kenyér nélküli változatot itt találjátok  ), de a zöldbabbal, karfiollal stb. is eljátszhatjátok.

Tippek:

  • A friss zöldfűszereket is többféle módon felhasználhatjuk: kiszáríthatjuk, pesztót csinálhatunk belőle, sóval és olívaolajjal leturmixolva egy üvegben letakarva hetekig elállnak a hűtőben.
  • A diót legegyszerűbb hűtőben tárolni, de fagyasztóban még több ideig eláll.
  • A szárítás nálunk annyira nem jellemző, de simán csinálhatjuk otthon: paradicsomból, fokhagymából, gombából is akár.

Remélem, hogy segítettem ezzel a cikkel abban, hogy ha kell egész nyáron csak a piacra járjatok, mindig friss dolgok után kutatva és otthon beindítsátok a saját fermentáló, savanyító, befőző üzemeteket akár egy délután erejéig is. 😀

Képek forrása: https://pixabay.com/

Hozzászólások
Tovább olvasok
Hirdetés

Ezeket láttad már?

Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások