Öcsi étkezde: az egyik utolsó klasszikus kifőzde Budapesten
A nyolcadik kerületi kicsi helyiség a 30-as évek óta étteremként működik, sokáig Molnár étkezde néven futott, majd Ferenc édesapja 1980-ban megvette a helyet, és ő keresztelte át Öcsire, mivel így becézték a családban. Tőle örökölte meg Ferenc 1990-ben, és feleségével azóta is itt töltik majdnem minden napjukat. 43 éve házasok, és együtt is dolgoznak több, mint negyven éve.
Bár Feri szerint az eredeti törzsvendégek egy része sajnos már nem él, de azok gyerekei és unokái a mai napig visszajárnak, mert Erzsi nagyon jól főz, és itt mindenki azt kapja, amit megszokott. Úgy érzik, a 90-es évek óta fokozatosan szegényedik el a környék, úgyhogy ehhez igazítják az étlapot is. Még savanyúságból is van fél adag, ami szinte már sehol máshol nincs a városban. 2-300 féle ételt variálnak, de vannak az étlapról eltávolíthatatlan fogások, amelyeket még Feri apja talált ki, és amit állandóan követelnek a vendégek.
Ilyen az Angyal borda, ami egy szelet párizsi bundában kisütött karaj reszelt sajttal, alatta tojásos nokedlivel. Ez a hely specialitása, ami 30 éve népszerű. Szintén az egykori tulajdonos nevéhez fűződik az Öcsi palacsinta, ami egy tejsodóval leöntött, lekváros-mákos-diós palacsinta. Ezeken kívül nagyon népszerű még a brassói aprópecsenye, a milánói borda, és a bakonyi sertésragu, a lecsós nokedli rántott hússal és állandóan keresik a kacsazúzapörköltet és a pacalt is.
Még meg sem fordul a nyitva tábla, amikor már érkezik az első törzsvendég, akit Erzsi kitörő örömmel köszönt. A betérő egy taxisofőr, éppen letudta az éjszakai műszakot. Azt mondja bármilyen messze van, mindig ideautózik enni mert ez a legjobb kifőzde a városban. Pedig saját bevallása szerint már majdnem mindenhol evett, és mivel nagyon sok a rossz étterem, az Öcsiért bármennyit képes autózni. Szerinte Csepelen van még egy hasonlóan szuper hely, mint az Öcsi, Budán pedig a Róma ételbár volt a kedvence, de az nemrég sajnos bezárt. Ezeken kívül csak Gianni éttermét szereti. A második vendég a 84 éves Éva, aki úgy tűnik szintén családtagnak számít, saját bevallása szerint 30 éve minden nap itt ebédel. Még le sem ül, Feri már teszi elé a fél adag levest. Még sosem számolták meg, mennyien esznek náluk egy nap, de hétfő kivételével mindig nagy a forgalom.
Fél 12-kor az Öcsi egy csapásra pörögni kezd, érkeznek a vendégek, és nagyjából két percen belül mindenki enni kap. Van aki elégedetlenkedik, hogy miért nincs pacal, de aztán választanak valami mást. Ma lebbencs- és csontleves készült, bár a babgulyást is sokan keresik. A fél adag leves 240 Ft, és Erzsi nem is ajánlja a teljes adagot mert szerinte sok. Főzeléket már 460 Ft-ért kapunk, de egyik kis adag étel sem kerül 800 Ft-nál többe. A mai menü: csirkepaprikás galuskával, marhavetrece rizzsel, töltött paprika főtt burgonyával, valamint sertéssült párolt káposztával és petrezselymes burgonyával. Ebből a csirkepaprikást és a töltött paprikát kóstoltuk, és egyik sem okozott csalódást. Ismerős ízek, remek, kiadós változatban.
Erzsi szerint az elmúlt 30 évben jártak ide Kossuth-díjas művészek és celebek éppúgy, mint a Rákóczi téri lányok, akik Erzsinek öntötték ki a szívüket, bár enni csak keveset tudtak. Amikor augusztusban és decemberben két hét szünetet tartanak, már türelmetlenül várják vissza őket a törzsvendégek, és panaszkodnak, hogy nem tudtak hol enni. A tulajdonosok minden vendéget név szerint, vidáman üdvözölnek, pedig Erzsi saját bevallása szerint nem nagyon szeret már a konyhán lenni, és különösebben enni sem szeret. Elfáradt a mindennapos korán kelésben, unja a főzést és várja a nyugdíjas éveket, amit a tervek szerint jövőre el is kezdenek, ami azt jelenti, hogy a Róma ételbár után még egy hagyományos kifőzdének mondhatunk majd búcsút. Aki teheti, addig még próbálja ki az Öcsit!