A legjobb főzős filmek toplista
Cseng mester konyhája
Nemrégiben került mozikba ez a finn-kínai vígjáték/dráma. Miután a Sanghajban éttermet vezető Cseng (Pak Hon Chu) elveszti feleségét, útra kel fiával, hogy Finnország egy eldugott kis falujában felvegye a kapcsolatot egy régi barátjával. Csakhogy úgy fest, az égvilágon senki nem ismeri. Ennek ellenére Cseng a faluban marad és összebarátkozik a helyi vendéglőt üzemeltető Sirkkával (Anna-Maija Toukko). Cseng és újkeletű fogásai hamar felvirágoztatják a főleg krumplipürével és kolbásszal operáló vendéglőt, és a férfi a közösség megbecsült tagjává válik.
Aki egy izgalmakban gazdag filmre vágyik, annak nem lesz a kedvence, viszont aki szereti a nyugis történetvezetést és a szép tájakat, annak érdemes megnéznie.
Sushiálmok
Ez inkább dokumentum-, mintsem játékfilm, de mindenképpppppen látni kell! Annak is, aki utálja a sushit. Ez nem csupán remek portréfilm egy egészen egyedülálló séfről, hanem egész Japánról, annak társadalmáról és kultúrájáról is szól egyben. A főszereplője, Jiro Ono igazán semmit nem tett le az asztalra, csak van 3 Michelin-csillaga és kikiáltották Japán nemzeti kincsének – ami egy 125 milliós országban azt gondolom, nem kis teljesítmény. Akit ezek után nem csigáz fel, hogy mit tud ez a jelenleg 94 éves bácsika, annak remélem, attól megjön a kedve, hogy a film 2011-es megjelenése óta 99%-os tetszési indexszel büszkélkedhet a rottentomato.com-on. Szóval ja, szerintünk nézd meg!
Az élet ízei
Az élet ízei két nagyon-nagyon távoli világ találkozásáról szól. A film egy csendes francia kisvárosban játszódik, ahol a Madam Mallory (Helen Mirren) vezeti Michelin-csillagos éttermét a maga kényszeres, perfekcionista stílusában, de mindez senkit nem zavar, mert az ételektől cserébe leesik az arcod. Ebbe a mondhatni, egyeduralomba érkezik meg nagy csinnadrattával az indiai Kaddam család, akik elég bátrak ahhoz, hogy a faluban megnyissák saját helyüket – a túloldalon. Az ellentétek természetesen vonzzák egymást, így a kezdeti rivalizáció idővel átalakul valami mássá… Egy nagyon aranyos, szórakoztató gasztro-vígjáték, aminek amúgy olyan nevesincs emberek voltak a producerei, mint Steven Spielberg és Oprah Winfrey. Helen Mirren pedig ebben a szerepben is brillírozik, így mindenképp megér egy megtekintést.
Az ételművész
Sokan gondolták azt, hogy a Bradley Cooper főszereplésével készült dráma igaz történeten alapul, de nem. Ez viszont semmit nem vesz el élvezeti értékéből, főleg, hogy állítólag maga Gordon Ramsay volt segítségére a készítőknek. A történet főszereplője Adam – karaktere nyomokban Gordon Ramsay-t tartalmaz –, a kivételes tehetséggel megáldott séf, aki korának és szakmájának üstököse volt. Ahogy az lenni szokott, ezzel egyidőben csúnyán rászaladt a drogokra, így sikerrel mart el mindenkit maga mellől. Önkéntes száműzetéséből visszatérve elhatározza, hogy újra csúcsra jut és megszerzi harmadik Michelin-csillagát. Erre az alapsztorira jönnek rá a közepesen kiszámítható „nem várt” fordulatok meg Sienna Miller, de még ezzel együtt is érdemes megnézni, mert inkább többé, mint kevésbé enged betekintést egy profi konyha kulisszái mögé. Borongós estékre ideális program.
Ezerízű szerelem
Senkit ne tévesszen meg a címe, abszolút nem egy szirupos, lassított felvételes, giccses romi filmről van szó, sőt. A történet Indiába röpít minket, de esküszöm, nem fog egy fél város egyszerre indokolatlanul táncra perdülni közepesen idegesítő zenére. Van egyszer egy özvegy, nyugdíjazás előtt álló decens férfiemberünk, Fernandes, (Irrfan Khan), meg egy elhanyagolt feleségünk, Ila (Nimrat Kaur), aki mindennap friss ebédet készít a férjének, ezt pedig futárral küldi utána. Az ételhordó egyik nap rossz irányt vesz, és Fernandes asztalán landol. A két, társát vesztett ember levelezni kezd, majd az ételeken és ízeken keresztül egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Akit érdekel az indiai konyhaművészet és az egyszerű, de kedves sztorik, annak mindenképpen ajánlom, klausztrofóbiásoknak viszont semmiképp, mert engem a tömegközlekedéses jelenetek látványától is levert a víz. Viccet félretéve, nekem a megjelenésének évében az egyik legjobb moziélményem volt, hiába nem írta be magát a filmtörténet nagykönyvébe.
+1 sori A séf asztala
A Netflixnek (és a Sushiálmok rendezőjének) lehetünk hálásak ezért a sorozatért, amiről CSAK és KIZÁRÓLAG szuperlatívuszokban tudok beszélni. Jelenleg a 6. évadnál tartanak, melynek minden részében más országot, más kultúrát és más séfet ismerhetünk meg. Ez a sorozat engem azért is szippantott teljesen magába, mert eszméletlenül szépen van fényképezve. Rendszeresen olyan tájakat mutatnak, hogy alig akarom elhinni, hogy ezen a bolygón járunk. De igazán amiatt rak le a kanapéra újra és újra, mert elképesztő sorsokba enged betekintést a séfek személyében. Van, aki a nyomorból keresett kiutat, és úgy alakult, hogy India legjobb szakácsa lett. Van, aki többgenerációs családi éttermet üzemeltet, ahol legközelebb másfél év múlva van szabad asztal. Megint más csak simán nem tudott a környéken jót enni, úgyhogy elkezdett otthon főzőcskézni, és ma már a világ legbefolyásosabb szakácsai közt tartják számon. A sorozatban ugyanúgy szerepelnek hipermodern eljárásokat és steril konyhákat bemutató éttermek, mint egyszerű streetfood placcok. Szerintem ez egy olyan sorozat, amit képtelenség nem nézni, ha érdekel a gasztronómia – vagy a világ úgy általában.