A BMI az angol „body mass index” kifejezés rövidítését hivatott jelölni, amit magyarul testtömegindexnek hívunk. Ezzel viszonylag egyszerűen kimutatható, hogy adott ember túlsúlyos, vagy éppen kórosan vékony-e, tehát milyen arányban tartalmaz zsírt a szervezete. Akár te magad is kiszámolhatod a testtömegindexedet, ehhez csak annyit kell tenned, hogy a magasságodat méterben veszed, ezt a számot négyzetre emeled, majd a kapott számmal elosztod a kilogrammban mért testsúlyodat. Belebonyolódtál?
Mondunk egy példát: Kati 170 cm magas és 70 kiló. Az ő BMI-értékét úgy kapjuk meg, hogy az 1,7 métert négyzetre emeljük, ami 2,89. Ezután pedig a 70-et (ami a súlya) elosztjuk 2,89-cel, így megkapjuk, hogy Kati testtömegindexe 24,22. Na de mit kezdünk ezzel az összeggel? Van egy nemzetközileg meghatározott és elfogadott osztályozás, ami megmutatja, hogy a BMI alapján melyik kategóriába tartozunk. Ez a következőképpen néz ki:
- 16-os érték alatt: súlyos soványság
- 16,0–16,99: mérsékelt soványság
- 17,0–18,49: enyhe soványság
- 18,5–24,99: normál testsúly
- 25,0–29,99: túlsúly
- 30,0–34,99: 1. fokú elhízás
- 35,0–39,99: 2. fokú elhízás
- 40-es érték felett pedig már 3. fokú elhízásról beszélünk.
Ezek alapján az említett példákban Kati normál testsúlyúnak számít. Ehhez a számításhoz egyébként használhatunk online kalkulátort is, ezt a keresőkbe beírva könnyen megtalálhatjuk.
Miben segít a BMI-értékünk meghatározása?
Ezzel az egyszerű számítással lényegében pillanatok alatt megtudhatjuk, hogy milyen csoportba tartozunk, és szükséges-e bizonyos változásokat eszközölni az életmódunkban. A túl nagy testzsírszázalék például nagyobb eséllyel vezethet diabétesz kialakulásához vagy szívproblémákhoz. De a túl alacsony százalék sem kevésbé veszélyes, hiszen ott meg az alultápláltság merülhet fel. A BMI jelezheti mindkettő esetet, amiből már ki lehet indulni.
Miért nem jelent pontos diagnózist a BMI-érték?
A testtömegindexünk meghatározása után semmiképpen se vonjunk le messzemenő következtetéseket. A testsúlyunk ugyanis csak egy szám, amiből nem tudjuk meg teljes pontossággal, hogy mit is takar. Gondoljunk például a testépítőkre. Esetükben a súlyuk egy bizonyos része izomból tevődik össze, és hiába mutat esetleg nagyobb értéket a BMI-jük, az mégsem a testzsírszázalékot fogja jelenteni. Testsúlyunk számos dologtól függ, nők esetében befolyásolhatja például a menstruációs ciklus is. Szóval a testtömegindexre inkább amolyan kiindulópontként tekintsünk, vagy mint egy mankóra, és ne biztos ítéletként. Nyilván szélsőséges érték esetén azért jó eséllyel jelez problémát, de ezt az ember általában már érzi magától is.
A BMI tehát lehet hasznos vagy érdekes, ha kíváncsiak vagyunk, milyen csoportba esünk, de ha igazán pontos eredményekre van szükségünk, forduljunk inkább orvoshoz, szakértőhöz a testfelépítésünkkel kapcsolatban.
-oj5n16.webp)
