Ha visszatekintünk a sonka történetére, akkor talán nem meglepő, hogy a legelső sonkafogyasztók az ókori rómaiak, a mezeopotámiaiak és a kínaiak voltak, ugyanis több ezer évvel ezelőtt már ők is készítettek sonkát.
Annak oka, hogy húsvétkor miért sonkát eszünk, mondhatni gazdasági: nagyon sokáig a bárányhús volt a tradicionális húsvéti étel, azonban a sertés megfizethetőbb volt, könnyebben hozzá lehetett jutni, így praktikus okokból az emberek áttértek a sonkára. Az már nemzetenként változik, hogy hol, milyen sonkát esznek, mert ahány nemzet, annyiféle sonka létezik.
Magyarország: parasztsonka
Itthon a parasztsonka a legkedveltebb húsvétkor, aminek több százéves hagyománya van. A rendszerint novembernem kezdőd téli disznóvágások alkalmával kezdték el érlelni, szárítani a sonkát sózással és füstöléssel. Az tájanként eltérő, miként ízesítették: van, ahol fokhagymát, borsot, babérlevelet, koriandert is használtak az érlelés során.
Horvátország: pršut
Az édeskés-sós ízű pršut olyan sertés combjából készül, aminek ez az egyetlen testrésze akár a 16 kilót is elérheti. Az érlelése, szárítása kifejezetten munkaigényes folyamat, 12 hónapig tart, tengeri sóval szárítják, majd bükk-, tölgy – és gyertyánfával füstölik.
Csehország: prágai sonka
A cseheknél egyértelműen a füstölt-főtt prágai sonka az, ami elviszi a show-t. A húst a bőrrel és a zsírral együtt pácolják, így, aki a szárazabb sonkákat szereti, másfelé érdemes indulnia sonkaügyileg.
Olaszország: pármai sonka
Az olaszok nagy sonkarajongók, több sonkájuk is ismert világszerte. A sózással tartósított, minimum 10 hónapig érlelt pármai sonka a legismertebb, de aki extrára vágyik, annak ott a borssal és fokhagymával ízesített prosciutto Toscana, vagy a Norica, ami az olasz sonkakészítés egyik origója. Szintén kedvelt a minimum 13 hónapi érlelt, erőteljesebb ízű prosciutto di San Daniele, aminek az érlelése során nem távolítják el a körmöt, hogy az eleve szárazabb sonka megőrizzen némi nedvességet.
Franciaország: bayonne-i sonka
A franciáknál a szabadlevegőn, lassan érlelt, lágyabb ízű bayonne-i sonka a legismertebb. Vannak olyan helyek, ahol espelette-i paprikában is megforgatják a sonkát, így annak erős, csípős íze lesz. A sonkát egyébként Bayonne-ról, egy francia kikötővárosról nevezték el.
Spanyolország: serrano, iberico
Ha Spanyolország, akkor két sonka biztos, hogy egyből az eszünkbe jut: a jamón serrano és a jamón iberico. Az előbbi fehér, az utóbbi a különleges fekete ibériai félvadsertésből készül, és magasabb minőséget képvisel. Régen a serrano sonkát a hegyekben szárították, a neve is innen ered, hiszen a serrano szelet jelent.
A serrano sonka ára és minősége az szerint változik, hogy mennyi ideig érlelik: 9-12 hónapig (Bodega), minimum 12 hónapig (Reserva), vagy minimum 14 hónapig (Gran Reserva).
Az iberico sonkának is 3 típusa van: a de Cebo, a de Recebo, és a de belotta. Az utóbbi képviseli a legmagasabb minőséget, ugyanis a sertés, amiből készül minimum 3 kiló makkot eszik naponta, és semmilyen gabonafélét nem kap enni, valamint a tartására is szigorú szabályokhoz kötött.
Németország: fekete-erdei sonka
Németország legismertebb sonkája a karakteres fekete-erdei sonka, amit szárazon pácolnak, és a sós szárítás után hidegen, szabadlevegőn, bükkfával füstölnek. Mivel nem kevés vele a tennivaló, az érlelés során beletett energia az árában is megmutatkozik, de tegyük hozzá, az olasz és a spanyol sonkákat még így sem körözi le.
Ha pedig kedvet kaptál egy kis sonkázáshoz, akkor itt az egyik legfrissebb sonkás receptünk, a sonkás-tormás csirkemell, készítsd el, szeretni fogod! 🙂
Ha tetszett a cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon! Ha nem éritek be ennyivel, akkor irány a rendszeresen frissülő Pinterest-profilunk, vagy a naponta izgalmas anyagokkal jelentkező Viber-csatornánk!
Hozzászólások
