Az új éttermekről sokat beszélünk, de vannak olyan helyek, amelyek évek, sőt évtizedek óta velünk vannak, mégis kevés szó esik róluk. Ilyen a Pasarét Bisztró is, amely tizenhat éve várja a budai törzsvendégeket. Ők nemcsak a sokszínű konyháért térnek vissza újra és újra, hanem vannak olyan ételek is, amelyeket a nyitás óta követelnek maguknak. A Pasarét Bisztró szíve-lelke Gál Bence tulajdonos, Fejes Boglárka üzletvezető, valamint Mészáros Tamás séf. Na és persze a főszereplők: az ételek és maga az épület.
Bauhaus, buszvégállomás és egy grillkert
Az 1930-as években épült Pasaréti tér Bauhaus épületeivel önmagában is megér egy látogatást, akár messzebbről is. Sőt, a közelben található az egyik leghíresebb korabeli épületegyüttes, a Napraforgó utcai Bauhaus-lakótelep. Aki pedig megéhezik a kulturális sétában – vagy csak úgy –, az be is ülhet a Pasarét Bisztróba, miután megcsodálta az egyébként buszvégállomásnak épült épületet. Sőt, nem csak annak épült: ma is ez az 5-ös busz végállomása, és az épület egy részében jelenleg is a BKV irodái működnek, a másik oldalon viszont az étterem kapott helyet. Sőt, most már a kertben is: tavaly óta szépséges és ápolt grillkert várja a vendégeket.
Itt egyébként már régóta valamilyen vendéglátóhely üzemel: a szocializmus alatt még kocsma volt, azóta pedig több étterem váltotta egymást, míg végül megnyitott a Pasarét Bisztró. Errefelé nem nagyon járnak turisták, szinte teljes egészében a környéken élők használják a helyet – így a betérők mintegy 90 százaléka törzsvendég.
A Pasarét Bisztróban a vendégek mondják meg, mi kerüljön az étlapra
Igyekeznek a kínálatban minél színesebbek lenni. A táblás ajánlat két-három hetente változik, hiszen van, aki minden héten visszajár. Az étlap gerince bár magyaros, megjelennek rajta az ázsiai, olasz, sőt közel-keleti ételek is. Állandó étlap nincs: a vendég a krétával írt tábláról tudja kiválasztani, aznap éppen mit szeretne enni. Ahogy a tulajdonos fogalmaz, ők egyfajta komfortzónaként működnek az itt élők számára, és nem áll távol tőle az sem, hogy az ételeket comfort foodnak hívja. Hiszen valóban olyat főznek, amire a vendégek vágynak. Ugyanakkor szeretnének szakítani azzal a beidegződéssel is, hogy egy budai, pasaréti étterem csak drága és sznob lehet. Ők erre az olcsóbb grillételekkel és laza hangulattal akarnak rácáfolni.
Grillfogások, amiken könnyen lehet osztozkodni
A grillkertben olyan ételeket válogattak össze, amelyek gyorsan elkészülnek, akár osztozkodni is lehet rajtuk, emellett az áruk is kedvező. Itt előtérbe kerül a közel-keleti ízvilág: hummusz, gambas pil-pil, sült karfiol és különféle halak is szerepelnek az étlapon.
Egy ételt szeretnék különösen kiemelni: az én kedvencem a bárány pitában nevű fogás lett. Ez egy istenien fűszerezett, darált bárányhússal töltött pita, amely a grillen nyeri el végső formáját. A pitát a Marmorstein pékség süti nekik, így annak a minősége is kifogástalan. A bárányhúst mentás, sűrű joghurt, azaz labneh dobja fel – együtt tökéletes párost alkotnak.
Sosem gondoltam volna, hogy én valaha egy bárányos ételt fogok ajánlani, de így lett. De csak jót tudok mondani a krémes hummuszról is, amely szintén pitával és grillezett padlizsánnal érkezik. A grillkertben egyik étel sem kerül többe 4900 forintnál, és bár ezek nem olyan nagy adagok, néhány ételt elosztva tökéletesen jól lehet lakni.
A húsleves, a brassói és a kacsamáj marad
A frissítő grillelőételek után áttértünk a főételekre. És bár, mint említettem, a kínálat a vendégek igényeihez igazodva gyakran változik, vannak olyan ételek, amelyeket a nyitás óta nem tudnak levenni az étlapról, mert a vendégek követelik őket.
Ezek között túlsúlyban vannak a magyaros fogások: marhahúsleves, brassói és bécsi szelet nélkül ki sem lehetne nyitni! Ezek mellé azért mindig befigyel néhány szezonális ajánlat is. Húsleves nélkül ugyan elképzelhetetlen a hétvége, de mindig van mellette egy szezonális krémleves is, ősszel például cékla- vagy gombakrémleves.
A két sztárfogás a fokhagymás rák salátával és a kacsamáj szarvasgombás burgonyapürével. Mindkét étel tizenkét éve szerepel az étlapon, így természetesen meg is kóstoltuk őket. A rák nagyjából három másodperc alatt elfogyott. Nem a legolcsóbb fogás, de tökélyre lett fejlesztve az idők során: a páncélmártás selymes és fűszeres, öröm tunkolni a mellé kínált kenyérrel, amely egyébként a Vaj Birodalomból érkezik. A másik sztárfogásra is lecsaptunk: a kacsamáj szaftos és puha, és bár a krumplipürébe én egyáltalán nem igényeltem a szarvasgombát, tény, hogy egy plusz dimenziót kölcsönöz neki. Megértem, hogy sokan így szeretik. A lényeg azonban a máj volt.
Kóstoltam az étlap egy másik állandó darabját, a brassóit is. Számomra talán ez volt a leggyengébb láncszem: bár sok jus kísérte a húst, mégis kissé száraz volt. Nagyon meggyőzött viszont a szezonális ajánlatként megjelent rántott patisszon, amely gyerekkori emlékeimet élesztette fel. Elég nagy fájdalmam, hogy ez a remek étel kezd feledésbe merülni, úgyhogy szuper, hogy most újra kóstolhattam.
A végén még egy desszert is lecsúszott
A pisztáciás tarte-ra már csak a fejünket ráztuk Nórival, mondván, hogy nem tudunk többet enni, de mint kiderült, ez korántsem igaz. Elég gyorsan eltűnt a tányérról a desszert. Egyszóval a Pasarét Bisztró minket abszolút meggyőzött. A séf profi, a tulajdonosnak pedig fontos a vendéglátás – olyannyira, hogy néha az édesapja is besegít, valódi családi vállalkozásként próbálják vinni a helyet. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene figyelni az árakra, de viszonylag jó áron is ki lehet jönni egy ebédről.
Az ételkínálat mellett az itallap is lenyűgöző: elképesztő nemcsak a bor-, de a rövidital-, sőt a pezsgőválaszték is, de koktélokat is lehet kérni. És akkor még nem beszéltem a minőségi kávékról: matcha latte, chai latte, espresso tonic is kérhető – mégpedig a reggelihez, mert az is van. Tojásételek, szendvicsek, granola is szerepel a kínálatban. Reggel, délben, este jó választás a Pasarét Bisztró. És bár a kert októbertől bezár, a verandát idén téliesítik, így ott is remekül lehet majd üldögélni és természetesen ebédelni.
