A dubaji csoki valószínűleg számodra is ismerős lehet, de azt tudod, hogy pontosan mi a története ennek az édes mániának? Egy olyan tejcsokoládé-szelet, amiben vastag réteg pisztáciás krém és ropogós kadayif tészta található. Az utóbbi a Közel-Kelet híres-neves, cérnametéltre hajazó különleges tésztája, ami különböző édességek alapanyagaként szolgál. A kész csoki ezáltal elképesztően krémes, ropogós belsővel rendelkezik, ami nem véletlenül ejtette rabul milliónyi ember szívét.
A legelső változatot egy emírségeki csokicég, a Fix Dessert Chocolatier fejlesztette ki és kezdte el árulni „Can’t Get Knafeh of It” fantázianéven. 2021-ig átlagos bevétellel büszkélkedhettek, majd 2023-ban egy TikTok-videó teljesen megváltoztatta az életüket. A videó több mint 120 millió megtekintést ért el, és elindította a ma ismert csokilázat. Azóta számtalan másolat és inspirált édesség született belőle, legyen szó péksüteményről, fagylaltról vagy pohárdesszertről.
Mi a gond a dubajicsoki-őrülettel?
Az internet ez alkalommal is megmutatta, hogy nem érdemes alábecsülni, hiszen hatalmas erővel bír. Hála a közösségi médiának, a dubaji csoki járványként terjedt el a világban és mára már alig maradt olyan ember, aki ne tudná, hogyan néz ki ez az édesség. A népszerűség azonban komoly következményekkel járhat: ez esetben egy globális pisztáciaválsággal. A pisztáciamag ára az egekbe szökött, ami konkrét számokat tekintve annyit jelent, hogy az egykor 7,65 dollár per fontért kapható pisztácia most már 10,30 dollárba kerül. Nem olcsó mulatság, ami meglátszik a csokik árán is. A márkák képesek kétszer annyiért forgalmazni a pisztáciás finomságaikat, mint a többi, szokványos csokis terméküket.
Az értékes pisztácia fő exportálója, az Egyesült Államok már 2024-ben rohamos apadásnak nézett elébe, amit csak fokozott a termés minősége. A betakarítás során ugyanis a szemek minőségen felülinek mutatkoztak, ami a csokoládéiparra nézve nagyon is rossz hír. A héj nélküli, rossz minőségű mag ugyanis tökéletes alapanyag a csokoládéba és jelentősen olcsóbb is. A piacra azonban drága és kevés zöld magvacska került ki.
Irán, a világ második legnagyobb psiztáciatermelője is hasonló cipőben jár. A közel-keleti ország az elmúlt hat hónapban 40%-kal több pisztáciát exportált az Egyesült Arab Emírségekbe, mint az ezt megelőző egy évben.
Minden jel arra mutat, hogy a pisztácia-ellátmány pengeélen táncol és még messze van a vég. A legnagyobb csokoládéguruk sem látják az őrület végét, és ez fontos kérdést vet fel nekünk, fogyasztóknak is. Megéri-e egy trendi édességért ennyit áldozni? És hol van a határ, ha egy termék előállítása ilyen környezeti és gazdasági veszteségekkel jár?
-oj5n16.webp)
