Az olaszokról sokan tévesen azt gondolják, hogy lusták. Hiszen délután sziesztáznak, és mindenhonnan elkésnek. Ezek a sztereotípiák negatív feltételezésekre sarkallják a laikusokat, azonban az olaszok valójában közel sem ilyenek. Mikor pár éve Bariban nyaraltam és meglestem egy napkeltét, meglepődtem. Számtalan olasz jött ki már ennyire korán reggel futni, kutyát sétáltatni. Sportoltak, mentek a dolgukra, egy fikarcnyi lustaságnak se volt nyoma, úgyhogy szerintem teljesen félreértelmezzük őket.
Van egy közmondásuk, ami eredetileg így hangzik: la gatta frettolosa ha fatto i gattini ciechi, ami magyarul szó szerinti fordításban a következőt jelenti: a sietős macska vak kiscicát szül. Ez a közmondás tökéletesen tükrözi a mentalitásukat és azt, ahogyan a dolgokhoz hozzáállnak: türelemmel, odafigyeléssel, nem rohanva, hanem időt szánva mindenre. Mert így lesz belőle igazán minőségi eredmény. Gondoljunk csak a pizzára! A tésztának idő kell, hogy a buborékok megszülessenek benne. Hogy a liszt felvegye a vizet és eggyé váljon vele. Az olasz nem lusta, az olasz türelmes, mert a pizzája csak akkor lesz tökéletes, ha megadja ezt az időt neki.
Hogy jön mindez ide? Úgy, hogy egy olasz éttermen látszik, ha ezt a mentalitást képviseli, és az is, ha csak imitálni próbálja. Az immár 1996 óta működő Elefántos étterem pedig maradéktalanul igyekszik átvenni ezt az odafigyelő gondolkodásmódot, ha ételekről, vendéglátásról van szó.
Zachar Zsolt, az Elefántos étterem tulajdonosa évtizedek óta mozog a gasztronómia világában. Csavaros módon az olasz szerelem nála Németországban indult, ahol olaszokkal dolgozott együtt. Pécsi származásához híven azonban az első helyét is itt nyitotta, a Citrom utcában, de ezt hamar kinőtte. Amikor új lehetőség nyílt, azonnal lecsapott rá Luca barátjával, akivel 28 évvel ezelőtt közösen nyitották meg az Elefántost. Később Lucának honvágya támadt, és visszaköltözött hazájába.
Zsolt elmondása szerint ő sosem akart Olaszországban élni, pedig beszéli a nyelvet és rajong az olasz konyháért, a szíve mégis ide húzza. Ellenben nagyjából 2-3 hetente jár le Udinébe, hogy inspirálódjon, hogy magába szívja azt a bizonyos olasz mentalitást, aminek hangulata belengi éttermét. Ilyenkor sokszor hoz valami újdonságot is magával. Ezúttal például radicchio tardivót kínált büszkén körbe, ami a radicchio salátának egy különleges, kevésbé keserű része, és amit mi magunk is itt láttunk életünkben először. A tulajdonosról egyszerűen lerí, hogy mennyire csodálja ezeket az alapanyagokat, az ő töretlen lelkesedése adja a hely lelkét.
Mit ettünk a pécsi Olaszországban, vagyis az Elefántos étteremben?
Kezdésnek kaptunk egy pizzát, ami amolyan Zsolt kedvence típus volt – egyébként minden kaja tekintetében rábíztuk magunkat, és nem csalódtunk. Így került a pizzánkra paradicsomszósz, mozzarella két változatban, egy kis mortadella és a már fentebb említett radicchio salátakülönlegesség frissen, mindezt pedig pisztáciával bolondította meg. A pizza tésztája itt a nápolyi irányelveket követi. Nem az újhullámos módon, hanem a tradicionális változatban. Így hát buborékos, könnyű, de nincsen túltolva, igazodik a hazai igényekhez. Jobban nem is kezdhettük volna a vacsinkat!
Tagliolini allo scoglio
Amit a főételekkel kapcsolatban elsőként meg kell említenem, hogy az adagok hatalmasak. Ezt már egy korábbi látogatáskor tapasztaltam, akkor egy fritto mistót kértem, és hát túlzás lenne azt állítani, hogy az egy egyszemélyes adag volt, szóval ha erre jártok, készítsétek fel a gyomrotokat! Ugyanezt éreztem most is, a tenger gyümölcseivel gazdagon tálalt házi tagliolini tészta – amit nem mellesleg Zsolt fia készített – hatalmas tányéron érkezik. A tészta állaga tökéletes, a fehérboros szósz csodálatosan illeszkedik a rákhoz, a fekete kagylóhoz és a tintahalkarikákhoz. Csatlakozik a bulihoz egy kis paradicsom, friss fűszerek és fokhagyma, hogy mindez együtt egy ízorgiát okozzon a szádban. A méltán népszerű fogást csak ajánlani tudom!
Vöröstonhal-steak
Az adaggal ennél a fogásnál sem spórolnak: az Elefántos étterem célja, hogy jóllakjanak a vendégek. A szép darab tonhalsteak felszeletelve érkezik, hogy már az első pillanatban lásd, ez bizony gyönyörű rózsaszín belül, szinte medium rare, érződik rajta a hozzáértés. Mellé friss kevert saláta jár, és egy külön kis tálban érkezik egy paradicsomos, olívaolajos és -bogyós, fűszeres-szaftos paradicsomszósz, de szinte fáj a szósz elnevezést használnom rá, mert ez valami más magaslatot üt meg. Passzol a salátához, a halhoz, de el tudom képzelni, hogy egy este csak szimplán kovászos kenyeret tunkoljak bele és semmi mást ne egyek.
SK tipp: A tengeri herkentyűk változó felállásban találhatóak meg az étlapon. Sok dolog érkezik frissen, így gyakori, hogy valami újdonságot találunk, vagy éppen egy adott étel nem kapható. Erről mindig érdeklődj a felszolgálóktól!
Porchetta
A porchetta többnyire a karácsonyi szezonban elérhető, ezt Doma kóstolta, hiszen ő és a fotósunk, Timi is velem tartott a tesztelés során. Doma szerint a hús omlós, a fűszerezés pont el van találva, nincsen túltolva. A bőre pedig ropogós, ahogy azt kell. Amit kiemelt még, hogy a porchetta mellé érkező salsa verde elképesztő ízekkel rendelkezik, egy kis szardellát csempésztek bele, amitől egészen umamis hatást keltett. Köret tekintetében lehet sült krumplit vagy bármi mást is kérni hozzá. Doma maradt a színes salátánál, mert ezen a ponton már taktikázni kellett a gyomrában lévő helyekkel.
Italkínálat az Elefántosban
Nem lehet elmenni az italok mellett sem szó nélkül. A borokat igazi, olasz sommelier kínálja, és bár vannak hazai tételek is a borlapon, mi inkább az olasz vonalra mentünk rá. A frissítő fehérek után egy könnyed vöröset is kóstoltunk, ami inkább volt gyümölcsös, mint túlzottan telt és savas. Én személy szerint nem vagyok nagy vörösboros, de az ilyen könnyed változatokat szeretem. Volt még emellett narancsos americanoi is, ami olyan mint a negroni, csak gin nélkül, ez Domának nagy kedvence lett. A sommelier egyébként angolul beszél és nagyon segítőkész: ajánl is, de a vendég ízléséhez passzintja a nedű kiválasztását.
A legjobb olasz étterem Pécsen
Ez nem csak a mi véleményünk, január elején valóban Pécs legjobb olasz éttermeként díjazták a helyet. Az a laza elegancia, ami belengi a teret, tényleg csak Olaszországra jellemző. A falakra kifüggesztett dedikált focimezek itt nem hatottak furcsán, hiszen tudjuk, az olaszoknak mennyire fontos a foci. És bár Zsolt nem onnan származik, nem is él ott, azért ha egy órát beszélgetsz vele és engeded, hogy vendégül lásson, érzed, hogy ő lélekben maga is egy kicsit olasz már, és ez így van jól.
Cím: 7621 Pécs, Jókai tér 6.
Ha tetszett az Elefántos étterem cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramonés Tiktokon! Ha nem éritek be ennyivel, akkor irány a rendszeresen frissülő Pinterest-profilunk, vagy a naponta izgalmas anyagokkal jelentkező Viber-csatornánk!
Hozzászólások
