A szigetország évszázadokon át a Földközi-tenger kereskedelmi és katonai útvonalainak találkozópontja volt, így konyhájára arab, szicíliai, dél-itáliai és később brit hatások is rakódtak. Vallettában mászkálva szinte minden sarkon felbukkan egy pastizzeria, így nem lesz nehéz kipróbálni ezt az ételt, ami ráadásul nagyon olcsó is. A vega változatokért még egy eurót sem kérnek. Érdemes is megkóstolni, sőt ha lehet, ne is csak egy helyen tegyétek, hiszen többféle változatban kapható, és mindig frissen sütik, melegen adják.
Pastizzi: puha, vajas és krémes
Már az első harapás is meggyőző volt számomra: a vékony, ropogós, szinte morzsálódó leveles tészta alatt krémes töltelék rejtőzik, ami legtöbbször ricotta vagy fűszeres sárgaborsó. Míg a ricotta Szicília közelségére, a laktató borsó inkább a paraszti hagyományokra utal. Néhány helyen édes változatokat is készítenek, de a hagyományos pastizzi inkább sós. Frissen a legjobb, amikor még forró.
A pastizzi alapvetően egy sós péksütemény, amelynek formája rombusz vagy kissé kagylószerű, magyarul talán leginkább sós batyunak mondhatjuk, csak éppenséggel a tésztája nem kelt, hanem leveles. Neve valószínűleg az olasz-szicíliai pasta és pasticcio szócsaládhoz kapcsolódik, vagyis inkább „tésztás sült finomságot” jelenthet, nem pedig a pizzára utal. És bár a mediterrán térségben sokféle töltött tésztát találunk, ez a változat kifejezetten máltai specialitásnak számít.
Egyszerű, de nagyszerű
Nem egy turistáknak kitalált ételről van szó: a pastizzi a helyiek mindennapjainak része, amit reggelire, napközben gyors ebédként vagy akár késő este is ugyanúgy elfogyasztanak. A pastizzi népszerűségének egyik titka éppen az egyszerűségében rejlik. Kevés alapanyagból készül, mégis intenzív élményt ad: a nagyon-nagyon vajas, ropogós rétegek és a krémes töltelék kontrasztja szinte ellenállhatatlan. Ráadásul hagyományosan olcsó, így mindenki számára elérhető, ahogy régebben is az volt. Nem véletlen tehát, hogy a pastizzi idővel Málta igazi street foodjává vált. Könnyen kézbe fogható, nem kell hozzá evőeszköz, gyorsan elfogyasztható, és pont annyira laktató, hogy kibírja vele az ember a következő étkezésig.
Izgalmas pastizzi-történelem
A története valószínűleg a mediterrán és közel-keleti konyhák világáig nyúlik vissza, de mai formáját a szigeten nyerte el, és különösen a 19-20. században, a városi élet felgyorsulásával vált tömegétellé. A történészek szerint egyébként a pastizzi technikája közelebb áll a közel-keleti és észak-afrikai töltött tésztákhoz, mint a klasszikus olasz pékárukhoz. Persze a ricottás piték és az empanadák ott is elterjedtek, így a pastizzi nagy valószínűséggel ennek a kettőnek a szerelemgyerek. Nem gondolnánk, de az ételhez hozzátették a magukét az angolok is – 1964-ig ugyanis Málta a Brit Birodalom, majd Nagy-Britannia része volt. Bár eddigre a pastizzi már kialakult étel volt, a borsós töltelékbe angol hatásra került curry – ezért is különleges ez a változat, mindenképpen kóstoljátok meg.
A pastizzi nem egyszerű péksütemény, hanem Málta történelmének ehető lenyomata: arab technika, szicíliai sajt, brit curry-hatás és helyi utcai kultúra egyetlen ropogós falatban. Ha Máltán jársz, nem az a kérdés, hogy megkóstolod-e, hanem az, hogy hányat eszel belőle! :D
