Többen említették, hogy ne télen menjek Stockholmba, mert extra hideg van. De én nagyon élveztem, hogy azt élem át újra, mint gyerekkoromban. Mindenhol hó volt, és nem latyak. Szánkón húzták a gyerekeket a parkokban, mindenkin pufikabát, sapka, sál, kivéve pár fiatalon, akik rövidnaciban szaladgáltak, ami ámulatba ejt, ugyanis rajtam 2 zokni, harisnya, nadrág, 2 aláöltöző, vastag pulóver, mellény, kabát, sapka, sál és kesztyű is volt. 😀 Ennek ellenére az igazi, nagybetűs TÉL miatt megéri ellátogatni. De miért éri még meg? Az ételekért mindenképp, mert szerintünk zseniálisak! Sajnáljuk is, hogy csak 4 stockholmi étterem tesztelése fért bele.
Na meg persze a múzeumokért, a metróállomásokért és a nyugalomért, mert számomra nagyon feltűnő volt, hogy kis hazánkhoz képest nem nagyon láttam ideges embert. Se a boltban, se az utcákon, sem az éttermekben, de még az a bácsi sem volt ideges, akit kis híján elütött egy autó. Ha elmegy a villamos, nem rendeznek Népszínház utcai jelenetet. 😀
Na de térjünk át az ételekre!
Az első reggelen tudtam, hogy a Lillebrors bageriben szeretnék enni valamit. Egy kedves kis pékség, ahol habár bent nem lehet leülni, kint vár benneteket két pad, vastag takarókkal és párnákkal. Ahogy beléptünk, megcsapott minket a frissen sülő kenyerek illata, és épp szorgosan formázták mellettünk a kenyereket és a bagetteket. A középső pult tele van zsemlékkel, croissant-okkal és mindenféle szuperül kinéző sütikkel és szendvicsekkel. Mi lecsaptunk egy tormás-főttsonkás szendóra, egy (valójában kettő) kihagyhatatlan kardamomos tekercsre, illetve egy másik klasszikus svéd péksütire, a semlára.
Sajnos a kép nem adja igazán vissza, hogy milyen remek szendvicset ettünk. Puha vaj, több réteg füstölt sonkaszelet, paradicsom, tormakrém és saláta volt a puha belsejű, kívül kellemesen ropogós héjú (nem szájpadlást kettéhasítós), friss zsemlében.
Amióta cirka 5-6 éve először ettem Koppenhágában kardamomos tekercset, függője lettem. Persze itthon nem pakolok én se mindenbe kardamomot, de készüljetek fel, hogy kint nagyon sok sütiben van. A tekercs vajas, cukros, fűszeres krémmel van töltve, és egy speciális módszerrel feltekerve és kb. megcsomózva. 🙂 A tésztája nem igazán légies, mégis nagyon puha és könnyed, mint nálunk egy kelt tésztás kakaós csiga.
A semla pedig, hmm… olyan mint egy falat mennyország! Nem túl édes, puha, kissé kardamomos buci, megtöltve cukros, mandulás-marcipános krémmel, megszórva ropogós, pirított manduladarabokkal, és megkoronázva egy hatalmas adag nem cukrozott, magas zsírtartalmú, állati tejből készült tejszínnel. Zseniális! Olyannyira, hogy utána mindennap ettünk ilyet valahol. Az árak nagyjából egy budapesti kézműves pékség áraihoz mérhetőek, a szendvics, a két tekercs, a semla és egy almamust került kb. 8500 Ft-ba.
Rörstrandsgatan 10, 113 40 Stockholm
A stockholmi étterem, amit nem szabad kihagyni
Még ezen a napon egy késői ebéd keretein belül elmentünk a Pelikan étterembe, amit – amennyire utánaolvastam helyiek által írt ajánlókból – nem szabad kihagyni. Klasszikus, régi stílusú stockholmi étterem, ahol nem kell feszengeni, ha az utcáról betérsz, és ahol mindenféle korosztály megfordul. A pincérek figyelmesek, és igazán autentikus svéd ételeket tudtok itt enni. Első körben egy toast skagent (garnélasalátás pirítós) és egy gubbrörát kértünk. A hideg garnélasalátából kiérződött az ánizs, kapor, citromlé, kis hagyma, illetve torma. Megmondom őszintén, engem kicsit egyfajta kórházi fertőtlenítőre emlékeztetett, amitől nem feltétlen mondanám azt, hogy ejjjha, ezt újrarendelném, de lehet velem van a baj. A gubbröra szintén pirítóson érkező, hideg tojásétel szardellával, kapribogyóval, petrezselyemmel és egy tojássárgájával.
A főételeknél én annyira elvesztem a teljesen érthetetlen svéd étlap nézegetésében, hogy mikor a pincér megkérdezte, mit kérek, zavaromban ráböktem az első ételre, amit találtam. Így kértem vadhúst, amit alapvetően nem szeretek… 😀 Ám rájöttem, hogy van olyan része és módja a szarvashúsnak, amit jóízűen meg tudok enni. Kaptam tökéletesre sült bélszínt sült zellerrel, gombával, hagymával, vörösboros mártással és egy kis olajban ropogósra sült kellevéllel. Engem ez az étel abszolút le tudott nyűgözni, finomak voltak az ízek, szuper volt mindennek az állaga.
A másik étel, amit kipróbáltunk, a doppsko volt. Ez is egy klasszikus svéd fogás, amit leginkább régebben, maradékmentés címszóval készítettek. Az alapja a svédek által annyira kedvelt, hát, hogyismondjam vagdalthúsféle, ami olyan, mint nálunk mondjuk a krinolin. Még mindig nem jött meg az étvágyatok, ugye? 😀 Pedig meglepően finom volt a pirított, kockára vágott burgonya, hús és cékla találkozása. Mindez egy krémes barnamártásban, és ehhez is járt egy tojássárgája.
Alkohol Svédországban
A desszertet kihagytuk, helyette az egyik kedvenc sörüket kóstoltuk meg, és itt el is mondanám, hogy készüljetek fel, hogy az alkohol drága. A svédek nem igazán támogatják az alkoholizálást, ezért hazánkhoz képest jóval drágábban juthattok hozzá az éttermekben, bárokban (nagyjából egy előétel árában mérnek 4 dl sört, ami 3200-3500 Ft-ot jelent). Illetve az „este leszaladok a kisboltba, majd ott megveszem olcsóbban” sem működik, mert korlátozva van az alkohol árusítása, így nem kaphatóak, csak a kijelölt helyeken.
(Egy előétel 5000, egy főétel kb. 9000 Ft-ba kerül átlagosan a Pelikanban.)
Blekingegatan 40, 116 62 Stockholm
A legalapabb kaja: svéd húsgolyó
Utunk során betévedtünk a népszerű húsgolyózós helyre, a Meatballs for the people-be. Amennyire átjött az ottlétünk alatt, leginkább a turistákra fókuszálnak. És igen, zömében csak húsgolyót lehet kapni. Érdemes foglalnotok normális asztalt, mert vannak nagyon mini helyek is, ahova habár be lehet préselni magatok, de annyira sem kényelmes ott enni, mint egy fapados járaton, középen ülve.
A húsgolyók nagyon finomak, jól vannak fűszerezve, szuper az állaguk, és 12-féle választási lehetőségetek van. Van vega, rénszarvasos, de még medvehúsos is (habár ez épp nem volt készleten). Én maradtam a csirkés verziónál, amiben koriandermagok is voltak elrejtve, amik elég intenzív ízűek, ha ráharap az ember, de valahogy mégsem volt tolakodó. Emellett megkóstoltuk a chef’s choice válogatást, amiben 2 x 4-féle húsgolyó van. Arra jutottunk, hogy a sertésből készültet kivéve mindegyik nagyon finom. A burgonyapüré puha, krémes, a fanyar vörösáfonya-lekvár elengedhetetlen kelléke az ételnek. A savanyúság pedig, már meg sem lepődtünk, itt is elég ánizsos volt, de nagyon finom és frissítő.
(Az árakat nézve kb. 7000-8000 forint szerinti összeg egy főétel.)
Nytorgsgatan 30, 116 40 Stockholm
Érdemes a stockholmi piacra is ellátogatni
Számomra a legjobb élmény a Hötorgshallen piacon ért. Ez egy klasszikus piac, ahol szép húsokat, gyümölcsöket és mindenféle jót tudtok vásárolni, és rengeteg opció van leülni és enni egy jót. Ehettek kebabot, sushit, csokoládét, ihattok mellé borokat, kávét, gyakorlatilag bármit!
Mi a Kajsas Fisk nevű helyet választottuk, ahol kértünk egy hallevest, egy „lazactortát”, ami inkább gombóc volt, mint torta, illetve sült heringet. A leves életünk egyik legjobb halas levese volt. Paradicsomos alap, némi répa és burgonya, és rengeteg tengeri kütyü. Fehérboros halalaplével készül, van benne kagyló, rák, fehér húsú hal, édeskömény, garnéla és az egész tetejére aiolit raknak, ami gyakorlatilag fokhagymás majonéz. Az egész leves gazdag, krémes, simán megenném itthon is bármikor, úgyhogy majd megpróbálom reprodukálni.
Az olajban megsütött hering hozta, amit vártam tőle. Kaprosan volt elkészítve, egy mustáros mártással és burgonyapürével. Ez a tipikus egyszerű, de nagyszerű étel. A lazacos gombóc nagyon könnyed, már-már habos állagú volt, ami mellé járt még garnélaszósz, egy adag garnéla és főtt krumpli. Előre bekevert salit oldalt, a pulton tudtok magatoknak szedni, illetve innen lehet elvenni kenyeret, vajat is, amik közül egyik sem kerül semmibe sem.
(Ár-érték arányban a legjobb stockholmi étterem ez volt, ahol ettünk, a leves és a többi étel is tételenként 4500-5500 Ft körül mozog.)
Hötorgshallen 3, 111 57 Stockholm
Senkit se tántorítson el a hideg 🙂
Összességében szuper ízekkel és élményekkel gazdagodtunk Stockholmban! Tudjuk, hogy rengeteg jó stockholmi étterem és pékség várna még felfedezésre, és habár picit az embernek jobban a pénztárcájába kell nyúlnia – pláne, ha még egy-két sört is legurítana –, szerintünk abszolút megéri ellátogatni ide! 🙂
Ha tetszett a stocholmi éttermekről szóló cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon! Ha nem éritek be ennyivel, akkor irány a rendszeresen frissülő Pinterest-profilunk, vagy a naponta izgalmas anyagokkal jelentkező Viber-csatornánk!
Hozzászólások
