Mi történt? Rosszul tároltad őket, ennyi. És nem vagy vele egyedül. A sajt tárolása bizony nem annyira egyszerű műfaj, mint ahogy elsőre gondolnánk. Nézzük a leggyakoribb hibákat, és persze azt is, hogyan csináld jól.
Minden sajtot ugyanúgy tárolsz?
Ez talán a leggyakoribb és legártalmasabb baki a sajt tárolása során: azt hisszük, hogy minden sajtot ugyanúgy kell tartani, pedig óriási különbségek vannak közöttük.
A kemény sajtok (parmezán, pecorino, grana padano) hosszabb ideig is bírják a hűtőben, sőt kifejezetten jól viselik a szárazabb környezetet. Itt leginkább arra kell figyelni, hogy ne száradjanak ki teljesen (tehát ne hagyd csupaszon, de ne is zárd be őket légmentesen).
A félkemény sajtok (ementáli, gouda, trappista, cheddar) már érzékenyebbek: ők szeretik a kiegyensúlyozott, enyhén szellőző környezetet. Ha befüllednek, romlik az ízük, ha kiszáradnak, ehetetlenül keménnyé válnak.
A lágy sajtok (camembert, brie, kecskesajt) a legkényesebbek. Ezeknek muszáj biztosítani egy finoman párás, de szellőző csomagolást. Ha túl száraz a közeg, megkeményednek, ha túl párás, penészesednek.

Szóval az a módszer, hogy „becsomagolom az összes sajtot ugyanabba a fóliába, beteszem a hűtőbe, aztán majd ellesz”, garantáltan zsákutca. A sajt tárolása akkor lesz sikeres, ha figyelsz arra is, hogy melyik típushoz milyen környezet illik.
Zacsiban hagyod?
Az is tipikus, hogy a boltban kapott nejlonzacskót egyszerűen betoljuk a hűtőbe, mondván, jó lesz az úgy. Hát nem lesz. A zacskóban ugyanis nem tud szellőzni a sajt, a párás, fülledt környezetben pedig hamar beindul a penészedés. Ehelyett érdemes sajtpapírba vagy sütőpapírba csomagolni, amit lazán lehet fóliázni, hogy azért ne száradjon ki teljesen.
Légmentesen zárva tárolod?
A légmentesen záródó dobozok is csábítónak tűnnek, de a sajtok többsége nem szereti a totális bezártságot. Ha nincs légmozgás, a sajt befülled, az íze tompul, az állaga pedig gyorsan romlik. A trükk itt is a szellőzés: ha dobozban tartod, olyat válassz, ami nem zár teljesen légmentesen, vagy használd a fent említett papíros módszert.
Nem cseréled a csomagolást?
Sokan elfelejtik, hogy a sajtnak nem elég egy jó csomagolás: azt időnként cserélni is kell. A nedvesedő, szottyos papír ugyanis melegágya a penésznek. Párnaponta érdemes újra becsomagolni, főleg a lágyabb fajtákat, így sokkal tovább frissek maradnak.
Túl hidegre rakod?
A hűtő hátsó részén vagy leghidegebb pontján a sajt könnyen megfagyhat, onnan pedig nincs visszaút. A fagyott sajt íze és állaga is romlik, morzsálós, száraz masszává válhat. A legjobb, ha a középső polcra vagy a sajtfiókba kerül, ahol a hőmérséklet stabilan 6–8°C körül mozog.

Mindent egy kupacba teszel?
Ha valaha is tapasztaltad, hogy a kedvenc ementálid hirtelen fura aromát vett fel, valószínűleg egy erőteljesebb sajt társaságában lakott a hűtőben. A karakteres illatú sajtokat (mint a kékpenészesek vagy az érlelt camembert) mindig érdemes külön tartani, hogy ne vegyék át egymás szagát. A saját kis csomagolásukban vagy külön dobozban sokkal boldogabbak lesznek.
A sajt tárolása pontról pontra
A sajt tárolása tényleg nem rakétatudomány, csak pár apró trükkre kell odafigyelni. Nézzük még egyszer a legfontosabbakat:
Ne tárolj minden sajtot ugyanúgy — figyelj a típusokra!
Ne hagyd zacskóban, inkább papírba csomagold.
Ne zárd le teljesen légmentesen.
Cseréld a csomagolást párnaponta.
Ne tedd a hűtő leghidegebb részébe.
A karakteres illatú sajtokat tárold külön.
Ha ezeket szépen betartod, garantáltan nem lesz többé penészes brie, kiszáradt gouda vagy illatos “parmezánkudarc” a hűtődben.
Nyitókép: Shutterstock