6streetfood,amitmindenképpenkóstoljmegSzicíliában

Szicília Olaszország többi részéhez képest olcsó, ha étkezésről van szó, ezért érdemes kipróbálni egy-egy jó éttermet, ha van rá lehetőségünk, de akkor sincs gond, ha kisebb büdzséből utazunk, hiszen gyakorlatilag bármelyik sarkon elérhető valamilyen csodás street food. Érdemes is felfedezni ezeket, főleg a hagyományos pékségeket, de nem árt tudni, hogy itt még a legutolsó kis kocsmában is sütnek valamilyen pizzaszerű lepényt vagy rizsgolyót. Éhen egészen biztosan nem maradunk. Kipróbáltuk, és ha nagyon szorít a helyzet, akár 25 euróból is le tudunk nyomni egy street foodban gazdag, kiadós családi ebédet. Na de lássuk, mit érdemes enni!

1. Arancini, Szicília védjegye

Talán ez a legismertebb szicíliai street food, amit már itthon is kezdünk megismerni, de azért még nem annyira elterjedt. Nemrégiben mi magunk is írtunk egy budapesti arancinizőről, de az autentikus változatért mindenképpen érdemes Szicíliába utazni. Az arancini története egészen az arab uralom idejére (a 9-11. századig) nyúlik vissza, amikor a rizs és a fűszerek megjelentek Szicíliában. A legenda szerint már akkor is készítettek fűszeres, rizzsel kevert fogásokat, amelyeket később az olaszok formáztak golyóvá, paníroztak és kisütöttek. Az „arancini” név az „arancia” (narancs) szóból jön, utalva a formára és a színre. Meglepetés lehet, hogy itt az arancini óriási, és nem gömb, hanem kúp formájú. Igen, eltaláltátok, ez az Etna alakjára utal, így délen és keleten, például Catania környékén egészen biztosan a kúp formával fogtok találkozni.

Városonként változik a töltelék is, de a ragus verzió az örök klasszikus, és amúgy szerintem ez a legfinomabb. Kívül ropogós, belül krémes – az arancini a szicíliai street food koronázatlan királya. Hidegen is remek éhségűző, de azért frissen az igazi, amikor még szinte éget.

2. Panelle

Az egyik legegyszerűbb, mégis legjobb dolog, amit Szicíliában kóstolhatsz, itthon pedig szinte egyáltalán nem ismert. Ez a ropogósra sütött lepény csicseriborsólisztből készül, vékonyra sütik, majd általában egy puha buciba teszik, néha egy kis citrommal meglocsolva. Elkészítése nem bonyolult: a hozzávalókat csomómentesre keverik, sűrűre főzik (mint a polentát), majd laposra formázva olajban kisütik. Van is hozzá egy remek receptünk, ha szeretnéd elkészíteni. Kívül enyhén ropog, belül krémes – ráadásul teljesen vegán és gluténmentes.

A csicseriborsó nagyon fontos alapanyag Szicíliában, rengeteg ételben, tésztákban is megjelenik. Az arabok által bevezetett konyhai technikák – mint a csicseriborsólisztből készült ételek – mély nyomot hagytak a szicíliai gasztronómiában. Palermóban utcai árusoknál és éttermekben is meg tudod kóstolni ezt a finomságot.

3. Sfincione

A szicíliai pizza rusztikusabb, vastagabb és sokkal szaftosabb változata. A sfincione tésztája puha és levegős, a tetején paradicsomos-hagymás szósz, szardella és sokszor morzsa (pangrattato) van. Téglalap alakú tepsiben sütik – nem az a klasszikus pizzaszelet, inkább egy laktató, házias falat, amit pékségekben érdemes keresni.

4. Cannolo

Az isteni krémmel töltött cannolo eredete is az arab időkre vezethető vissza, de a mai formáját a szicíliai kolostorokban nyerte el. Egyes történetek szerint eredetileg a karneváli időszakhoz kötődött, és enyhén pikáns, termékenységet szimbolizáló édességnek számított (nem véletlen a formája sem). A ropogós tésztacsövet hagyományosan nádszálra tekerték sütéskor, innen a „cannolo” (kis cső) elnevezés. A ricottakrémes töltelék ma már ikonikus, de régen változatosabb volt. A legfontosabb szabály ma is ugyanaz: a cannolót csak közvetlenül fogyasztás előtt töltik meg, hogy a tészta ropogós maradjon. Nagyon sok helyen meg tudod kóstolni ezt az édességet, és sokféle krémből választhatsz.

5. Pani ca meusa, azaz lépes szendvics

A lépes szendvics egy valódi palermói klasszikus, sokan csak emiatt utaznak Palermóba – bevallom, én sokáig szemeztem vele, de végül nem mertem megkóstolni. Borjúlép és tüdő kerül egy puha buciba. A belsőségeket egészben főzik, illetve párolják meg, majd keskeny csíkokra szeletelik, és szalonnazsíron hosszan sütik, aztán ricottával vagy caciocavallo sajttal egészítik ki. Az étel eredete a középkori zsidó kóser hentesüzletekig nyúlik vissza, ők találták ki ezt az ételt a megmaradt marhabelsőségek felhasználására. A hagyományos palermói piacokon általában mindenhol kóstolható, de nem minden napszakban – vadászni kell rá.

+1 Cassata al forno

Nekem végül a cassata lett a kedvencem, és mivel éppen húsvétkor jártam Palermóban, lehetőségem volt megfigyelni, hogy ilyenkor minden egyes üzlet, pékség és étterem pultján ott pihen ez a ricottás-marcipános, kandírozott gyümölccsel dúsított torta. Van azonban ennek egy egyszerűbb, pékségekben is fellelhető változata, ami egyszerűen isteni.

A klasszikus, marcipános cassatával ellentétben ez egy sokkal visszafogottabb, házias változat: omlós tésztaburokba zárt, krémes ricottatöltelékkel, gyakran csokidarabokkal gazdagítva, de vannak olyan pékségek, ahol a marcipán sem marad ki belőle. Szeletben árulják, langyosan vagy szobahőmérsékleten a legjobb, és pont az egyszerűsége miatt annyira szerethető.

Nyitókép: Freepik