Marokkói fűszeres húsgolyók fetás, sült csicseriborsós salátával és kuszkusszal
Egy kevésbé frekventált bükki turistaútvonalon indultunk el, csak néhány olyan pontja van, amelyen sokan szoktak közlekedni. Három éttermet próbáltunk ki, és ettünk pisztrángot, csörögefánkot és sok házias ételt.
Bükkszentkereszten megáll az idő
A túránkon Bükkszentkeresztről indulunk, ahol útba ejtjük a Bükki Ízek Vendégasztalt. (Erről a helyről pár éve már nagyon jókat írtunk.) A vállalkozás családiként hirdeti magát, az élmény pedig ennek tökéletesen megfelelő – a legjobb értelemben. A kiszolgálás kedves, a kínálat nem hatalmas, viszont minden olyan, mintha a legjobban főző nagymamánk készítette volna. Általánosságban az étterem egy időutazással ér fel, a falakat népi motívumok díszítik, és kedves tárgyak emlékeztetnek a wifi előtti időkre.
Az adagok elképesztőek, mi már a leves után elteltünk. A húsleves is remek volt házi tésztával, de a szilvakrémleves túrógombóccal (1290 Ft) vitte a prímet. A leves kellemesen fűszeres, nincs benne semmi túlzás, épp csak kiemeli a szilva ízét. Általában kardoskodom, hogy a krémleveseket át kell szűrni, de itt határozottan javára vált a lekvárállagú szilvadarabok jelenléte. A túrógombóc nem egy sűrű, főtt típus, hanem krémes, hideg, ami az éppen langyos krémlevest remekül dúsítja.
Főételek közül az egyik legdrágább, de még így is nagyon kedvező árú fogás, a fokhagymás oldalas petrezselymes burgonyával (3900 Ft) volt a kedvenc, a hús szabályosan leomlott a csontról. Az ízesítésben nem a mostanság szokványos bolti BBQ-szószt lehetett érezni, hanem hagyományos, enyhén édeskés paprikás kérget kapott. A krumpli pedig a szokásossal ellentétben zsírral volt bekeverve, a legnagyobb elégedettségünkre.
Desszert-vonalon réteseket tudunk kérni, abból viszont széles a kínálat. Nálunk és az elmondások szerint a vendégek nagy részénél a „flódni” (990 Ft) a kedvenc. Érthető is, hiszen gazdag tölteléke bővelkedik almában, mákban, és a lekvár és dió is megfelelő arányban ízesíti. Már este bántuk, hogy nem vettünk belőle még egy adagot.
A foglalás erősen ajánlott, mert sajnos csak hétvégén ebédidőre és délutánra nyitnak ki. Viszont a nagy elviteles forgalmon látszott, sokan választják őket a hétvégi vacsora elkészítésére is. A búcsúajándék pedig egy nagyon ötletes geg!
Bükki Ízek Vendégasztal, 3557 Bükkszentkereszt, Petőfi utca 5.
Óriási a forgalom Répáshután
Túránk a Bükk egyik legbájosabb és legeldugottabb falujába vezetett tovább. A Bükki Csillagdának is otthont adó Répáshuta talán nem sokaknak cseng ismerősen, ez azonban a Vadász Étterem és Panzió forgalmán egyáltalán nem látszott. A vacsora elképesztően pörgős volt, a konyha és a kiszolgálás is profi. Kicsit bántuk is a tempót, amit diktáltak, mert a beltér a vadásztematikát ízlésesen dolgozza fel, és lenne miben gyönyörködni.
A kissé hűvös időben maradtunk a leves-vonalon, és a helyi specialitást, a hutai „gazdag” levest (1600 Ft) választottuk. Ez egy vadhúsalapú raguleves főtt tojással és főtt velővel (bizony, sertésagyvelővel!). Az ízesítés tökéletes, kellemesen tárkonyos és savanykás, és bizony ilyen kiegészítők jól tudnak esni egy hideg, természetben eltöltött nap után.
Ha már itt jártunk, maradtunk a helyi specialitásoknál, amikből a „Svejk kedvence” (3800 Ft) frissen besütött csülkös-sajtos sztrapacskán túl a bükki szarvasszelet vadasan knédlivel (4700 Ft) is kihagyhatatlan volt. Mindkét étel remekül volt elkészítve, viszont sajnálattal tapasztaltuk, hogy egy ennyire „knédlihangsúlyos” helyen a köretünket kicsit szárazra melegítették. Ezért az egyért adnánk csak fekete pontot, de tudjuk, nehéz a kelt tésztát ilyen forgalmas helyen jól kezelni.
A desszertek illenek az évszakhoz, abszolút pluszpont jár a tarkedli (900 Ft) miatt, amivel nem sűrűn találkozunk étlapon, a frissen sütött csörögefánk baracklekvárral (900 Ft) pedig egyszerűen elvarázsolt minket.
Vadász Étterem és Panzió, 3559 Répáshuta, Kossuth utca 8.
Bükki pisztráng helyben sütve
A túra Szilvásváradig vezetett tovább bennünket. Az alapvetően nyugodt erdei környezetből meglepő emberáradatba ütközünk, ahogy a bekötőútra érünk. Szilvásvárad már önmagában is megér egy napot, de az biztos, hogy a délben nyitó Sáfrány Pisztrángudvar nem véletlenül ilyen sok helyi kedvence.
A kínálat nem nagy, viszont a füstöltpisztrángos-tormás szendvics remek, de az igazi attrakció a kemencében sült pisztráng (dekagrammja 79 Ft). Remekül sózott szivárványos pisztrángról beszélünk, ami a száraz bőr alatt elképesztően omlós és szaftos. Jól passzol a hozzá kínált káposztasalátával. Sajnos a fa evőeszköz szinte alkalmatlan a kulturált fogyasztásra, így azt tanácsoljuk, vigyetek magatokkal bicskát, hogy a kemény bőrt át tudjátok vágni és a filét könnyen le tudjátok választani a gerincről. Így kevésbé zavaró az elképesztő mennyiségű szálka. Az erdei környezet és a kemence messziről érződő füstös illata teszi romantikussá a puritán, didergős étkezést.
Sáfrány Pisztrángudvar, 3348 Szilvásvárad, Park út 12.
Mindig felkészülten menjetek a Bükkbe „erdőfürdeni”
A bükki túránk valóban teljesíthető, viszont fontos, hogy mindenki vegye figyelembe a felkészültségi szintjét, az időjárást, és soha ne vállalja túl magát. Mivel a felsorolt éttermek délben nyitnak, így két nap alatt javasoljuk a teljesítést, vagy a korai időpont miatt valamelyiket ki kell hagyni. Mindenképp töltsetek le offline túratérképet, öltözzetek rétegesen, és legalább bordás talpú cipőt válasszatok a nehezebb szakaszokhoz. A túra egyébként autóval is teljesíthető, és így sem kalandmentes a szerpentinekkel tarkított utakon. Élvezzétek ki az erdőt és vigyázzatok magatokra!
A tervezett túraútvonal letölthető innen.
Ha tetszett a cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon!
Hozzászólások
