A két hete nyílt hely már most szinte állandóan tömve van, és simán előfordul, hogy még ebédidő után is alig találsz szabad helyet. Ami azért elég beszédes. De mit tud a Travis’ Tenders, amit más nem?
Travis’ Tenders = egy ikonikus amerikai ötlet
Az egész koncepciót a Raising Cane’s inspirálta – ez egy amerikai gyorsétteremlánc, ami semmi mással nem foglalkozik, csak csirkecsíkokkal. Ez a lényeg: egy dolog, de az legyen tökéletes. És ezt a mentalitást vette át Simonék új helye is.
A menü tehát nem bonyolult: csirkecsíkok többféle kombóban, mellé fűszeres hasábburgonya, coleslaw, mártogatós, shake-ek, szendvics opció, és minden hús mellé jár egy szelet texasi kenyér, alias toasted texas bread, ami magyarul tulajdonképpen egy vajon pirított szezámmagos kalácsszerű kenyér.

Kombók, csirkék, mártogatós
Az alap Travis’ kombóban (2490 Ft) két darab omlós csirkecsík érkezik, hozzá krumpli, káposztasaláta, Simon’s signature szósz és egy szelet texas bread. Ezt lehet upgrade-elni több csirkére, de van szendvics is ugyanezekkel a kísérőkkel (2990 Ft). A szendvics egyébként egyszerű: zsemle, csirke, sajt, saláta, paradicsom. Szósz nincs benne, ami miatt kicsit száraz tud lenni, főleg, ha magában eszed. De hát a mártogatós külön jön, mindenképp érdemes tunkolni.

A csirke nem túl fűszeres, elsőre kicsit natúr, viszont pont emiatt ad teret a szósznak, ami picit édeskés, enyhén füstös, jól kiemeli a húst. És mellette ott van a legnagyobb WTF: a méz. Igen, tényleg lehet kérni mézet. Én is néztem, hova kellene ezt kenni, de aztán rápróbáltam a csirkére és működik. Tényleg. Édes-sós, crispy-juicy kombó, amit valamiért nem csinálunk itthon, pedig lehetne.

Texas bread: a köret, ami jobb, mint a köret
A pirítós telitalálat. Kívül aranybarna, belül foszlós, és simán felülírja a sült krumpli létjogosultságát. Rá lehet dobni a csirkét, bekenni szósszal, mézzel, és kész is a DIY tender-szendó. A krumpli egyébként a klasszikus, cikcakkosra vágott fajta, enyhén fűszerezett. Nem tolakodó, de hozza a kötelezőt, és adagban sem fukarkodnak vele.

A coleslaw (azaz az amerikai káposztasaláta) itt a klasszikus verziót követi: nem úszik majonézben, inkább friss, enyhén savas, naturális. Ez lehet sokaknak furcsa, akik a hazai, majonézben tocsogós verzióhoz szoktak, de ha belegondolunk: az USA-ban ez az autentikus. Én picit intenzívebb ízt vártam volna, de összességében nem volt rossz.
Folyékony levezetés: tea, üccsi, shake
Az üdítők újratölthetők, ami mindig jó hír, főleg, ha lecsúszik mellé még egy adag csirkecsík. A signature teák (fekete és barackos) szintén korlátlanul kérhetők, kellemesek, nem túl édesek. A shake-ek viszont más ligában játszanak: háromféle kapható és igazi, sűrű cukorsokk mind – desszertnek is simán elmennek.

A Travis’ Tenders nem akar több lenni, mint ami
Bár még csak most nyílt a hely, már most érezni, hogy megtalálta a közönségét. Viszont épp ezért érdemes időzíteni az érkezést, mert ha ebédidő után is esel be, könnyen lehet, hogy már csak állóhelyet találsz. A kiszolgálás gyors, a pultosok kedvesek, a kaja szinte azonnal jön, amint töltöttél magadnak innivalót. És bár a hype most nagy, a branding egyébként is erősnek tűnik.

Igaz, a Travis’ Tenders még csak most indult, de Simonék egyelőre nem nyitnak új éttermet. Az alapítók elismerték, hogy a közelmúltban megnyílt Simon’s Burger egységek közül több nem úgy teljesít, ahogy remélték – most inkább tanulnak, finomítanak, építkeznek.