Gasztro

„Röhejesenfinom”ételekésfeketehumor:Amenühátborzongatóanszórakoztatófilmlett

Aki szereti az elvontabb, kiszámíthatatlan filmeket, az lehet, hogy már ki is tűzte a megnéznivalók közé a most debütált A menü című amerikai filmet. Én az elsők között szaladtam a Művész moziba, ugyanis az előzetes alapján kihagyhatatlanul bizarr filmélménynek ígérkezett.

A menü tipikusan az a film, ami után egy kellemes vacsora alatt órákig lehet fejtegetni az ok-okozati viszonyokat. A horror műfaja senkit se ijesszen el: én egyedül néztem, és egyszer se sikoltottam fel (annál többször nevettem). Inkább egy baljós, rossz előérzet emeli horror kategóriába a filmet, nem a kihalt faházból előbukkanó rémisztő teremtmények (bár van benne ilyesmi is). A film stílusa könnyed és humoros: ez a kettősség teszi igazán különlegessé.

A következőkben előfordulhatnak spoilerek, szóval ha tervezitek megnézni a filmet, kivételesen azt kérem, ne olvassátok végig a cikket!

A menü egyszerre vicces és hátborzongató társadalomkritika

A vacsorára érkező vendégek tipikus sztereotípiákat testesítenek meg, egy közös bennük: mind gazdagok, és a Séf szavaival élve „mindig csak elvesznek”. Egy kivétel mégis akad a díszes társaságban: Margot, akit amúgy A vezércsel című sorozatból ismerős Anya Taylor-Joy alakít.

A lány egy eleinte szimpatikusan lelkes, majd később bosszantóan túlbuzgó fiatal férfi, Tyler partnere. Nem kell sok időnek eltelnie, hogy kiderüljön: Margot egy escort, aki beugrott az eredeti kísérője helyett. Ez adja a film alapkonfliktusát: a Séf által mértani pontossággal megtervezett vacsorába Margot egyszerűen nem illik bele.

image does not exist

Én azt hittem, lesz a filmben némi emberevés is, ha már horror a műfaja és egy vacsiról szól… de nyugi, nincs itt semmi kannibalizmus! Az ételek bemutatása aprólékos, precíz. Szinte a szánkban érezhetjük az aktuális fogás ízét, miközben a feszültség is testközelivé válik.

A végkifejletet nem szeretném lelőni, de az odáig vezető úton van csonkítás, öngyilkosság, azaz inkább öngyilkosságba hajszolás és sok sötét titok.

Bár a Séf egyértelműen elmebeteg, a filmet nézve mégis értelmet nyernek a tettei, és bármilyen szörnyen is hangzik, de nézőként is úgy éreztem, a vacsoravendégek rászolgáltak a sorsukra. 

Minden asztaltársaság egy külön csapat, akik a társadalom bizonyos szegletét képviselik. Képtelenek összefogni, képtelenek együttes erővel fellépni: egyesek beletörődnek a rájuk váró biztos halálba, míg mások a saját bőrüket mentenék. Egyedül Margot az, aki felülkerekedik nemcsak a vacsorapartnerein, hanem a Séfen is. Az utolsó képkocka mégis kétségeket ébresztett bennem: vajon tényleg ő „nyert”?

a-menu-film

(Fotók: Shutterstock)

Ha tetszett a menü hátborzongatóan szórakoztató film lett cikk, akkor csekkoljátok a videóinkat, exkluzív tartalmakért pedig lájkoljatok minket Facebookon, kövessetek minket Instagramon és Tiktokon! Ha nem éritek be ennyivel, akkor irány a rendszeresen frissülő Pinterest-profilunk, vagy a naponta izgalmas anyagokkal jelentkező Viber-csatornánk!