Hecsedli, csipke, bicske – a különböző elnevezések ugyanazt az értékes bogyót takarják, amit a legtöbben csipkebogyóként ismerünk. Technikailag nem más, mint a vadrózsa áltermése, a népi gyógyászat azonban valóságos csodaszerként tartja számon. Lássuk, miben rejlik a csipkebogyó hatása!
Pirosló vitaminbomba
A piros bogyók miniatűr antioxidánsbombák: telis-tele vannak értékes anyagokkal, amelyek védik a sejteket és segítenek megőrizni az általános jóllétünket. Ezek közül az egyik a sokat emlegetett C-vitamin. A csipkebogyóban megbújó C-vitamin természetes immunerősítő, támogatja a szervezetünket a nátha elleni harcban. Nem véletlen, hogy nagyanyáink már a megfázás első tüneteire bőszen főzték a csipkebogyóteát!
Ugyancsak a benne rejlő C-vitaminnak köszönhető a csipkebogyó érvédő hatása is. Erősíti az érfalakat, támogatja a szív- és érrendszer egészségét, és hozzájárul a magas vérnyomás megelőzéséhez is. Sőt, még bőrszépítőként is számíthatunk rá!
Ízületektől az emésztőrendszerig érezhető a csipkebogyó hatása
A csipkebogyó rendszeres fogyasztásáért nem csak az immunrendszerünk lesz hálás! A népi gyógyászat hosszú évtizedek óta ajánlja a csipkebogyóteát a vérszegénység tüneteinek enyhítésére. Emellett májvédő funkciót is tulajdonítanak neki, ezáltal elősegíti a szervezet természetes méregtelenítő folyamatait. A csipkebogyó magjai pedig a fájdalomcsillapítás és a gyulladáscsökkentés terén jeleskednek, épp ezért az ízületi panaszokkal küzdőknek is ajánlott a húsos bogyók rágcsálása.
Magas rosttartalmának köszönhetően mozgásra bírja a beleket, segít optimalizálni az anyagcserét, továbbá enyhe vízhajtó hatással is rendelkezik. Így még a diétázók számára is előnyös lehet a csipkebogyó majszolása.
Így fogyaszd a csipkebogyót!
A húsos bogyók meglehetősen fanyar ízűek, ezért is tanácsos megvárni az első ősz végi, tél eleji fagyokat, amelyek megcsípik a szemeket. Az ezt követően szedett bogyók már puhábbak és édesebbek – ha nyersen szeretnénk nassolni, akkor tehát érdemes türelemmel lenni! A keményebb csipkebogyóból ellenben remek teát készíthetünk. Főzés vagy forrázás helyett érdemes inkább langyos vízben jó alaposan kiáztatni, hogy kiaknázhassuk a csipkebogyó hatását. A túlzottan magas hőmérséklet ugyanis roncsolja a benne rejtőző értékes C-vitamint.
Ha elsősorban az ízét élveznénk ki, főzhetünk belőle szörpöt, lekvárt vagy akár likőrt is! A frissen szedett csipkebogyót 1-2 napig a hűtőben tárolhatjuk, ám ha ennél hosszabb időre szeretnénk betárazni a jótékony alapanyagból, érdemes inkább a szárított bogyókat választani.
Nyitókép: Shutterstock
