Egy ideje már szenvedélyesen keresem a kedves, jó ár-érték arányú helyeket, melyeket – megmondom őszintén – az esetek túlnyomó részében vidéken találok meg. A budapesti helyek többségével szemben már szkeptikus vagyok. Főleg akkor, ha azt hallom, hogy Budán nyílt új hely, nagy kerthelyiséggel, laza hangulattal, menő italokkal és olasz ízekkel. Túl szép, hogy igaz legyen… De úgy tűnik, néha a csoda megtörténik: a Giulia étterem tényleg egy ilyen hely!
Az említett szkepticizmus miatt egy kicsit késve jutottam el hozzájuk, de ezt végül nem bántam meg. Így legalább már kiforrott ízekkel és fogásokkal ismerkedhettem. Tavaly óta ugyanis változtattak az étlapon és az alapkoncepción is. A mostanában divatos (vagy annak mondott) small plate-es stílusból idén inkább egy komfortkajás irányba mentek el, nagy tányér tésztákkal és ütős italválasztékkal.
Giulia Budapest: olasz kerthelyiség Budán
A volt Trombitás Kertben megvalósuló új étterem már a helyszínnel elvarázsolt. A tulajdonosi körnek van már néhány étterme, így a nyitáshoz és üzemeltetéshez nyilván értenek. Ahogy az étteremdizájn kialakításához is. De nekem a Giuliában éppen az tetszett, hogy egyáltalán nincs túltolva a hely, maradtak a kissé retró vonalon. Ezt a stílust nagyon jól hozzák a bútorok is. És bár ottjártunkkor a Giulia is tele volt turistával, tényleg úgy éreztem, hogy ez az étterem egy kicsit a helyieknek is akar szólni. A belső udvar a nagy, árnyas gesztenyefákkal békebeli budai hangulatot áraszt.
Itt egyébként korábban is egy olaszos hely volt, bár elég más stílusban, hiszen egy pizzalánc egyik egységeként működött. Nem is volt kérdés, hogy az új tulajdonosok is olasz irányba mennek majd el, de más elképzelés szerint. Pizza ugyanis itt egyáltalán nincs, inkább a kreatív, fiatalos olasz konyhának szerettek volna teret engedni. És ha mindenképpen definiálni kell a helyet, akkor inkább pasztázónak mondanám. Az étlap gerincét ugyanis a tésztaételek képezik – mi is főleg ezt kóstoltuk.
Rövid, de cuccos étlap
Lássuk is gyorsan a kínálatot, és hogy mire repültünk rá Bandival a forgatáson! Az étlap kifejezetten rövid, de szeretném hangsúlyozni, hogy ez elsősorban egy lazulós, iszogatós kerthelyiség. Télen a kertet bezárják, a belső térben pedig egy sokkal kifinomultabb, részletgazdagabb olasz konyhát visznek. Szóval aki kíváncsi erre az ízvilágra is, annak érdemes majd ősszel visszatérni. Na de nézzük a nyári kajákat, amik száma, mint mondtam, nem annyira sok. Négyféle előétel, hét tésztaétel, két desszert és két focacciaszendvics alkotja a kínálatot. Igyekeztünk mindenbe beleenni.
Előtétek közül, ha többen érkeztek és sokáig csipegetnétek beszélgetés közben, akkor semmiképpen se hagyjátok ki az antipasti tálat. Mert ezen bizony felvonul mindenféle válogatott olasz finomság. Ha viszont különleges gasztronómiai élményre vágytok, akkor a burrata alla puttanesca nevű előételt válasszátok. Nemcsak a szemtelenül krémes burrata, hanem az alatta tornyosuló bazsalikomos, szardellás, paradicsomos saláta is isteni. Vágjátok ketté a burratát, majd a lassan kicsordogáló tejszínt keverjétek össze a bazsalikomos finomsággal. Isteni!
A Giulia étterem főleg tésztában utazik
Következtek a tészták, amikből háromfélét kóstoltunk. Utólag már bánom, hogy carbonarát nem rendeltünk, hiszen még mindig viszonylag kevés helyen kóstolható a valódi, guanciale szalonnával készített változat. Na majd legközelebb! Az első tészta pappardelle con porcini névre hallgatott, egy gombás-tejszínes tésztafogás. Sőt, mi extraként kértünk hozzá bélszíncsíkokat is. Kiadós kaja és rendkívül finom, bár őszintén szólva egy kissé őszi kombó. 3850 forintért szerintem az ára is korrekt, ha kifejezetten laktató tésztaételben gondolkodtok, akkor ezt ajánlom.
Másodikként egy paradicsomos tészta érkezett, amit rák és vodka dobott fel. A tagliatelle con gamberi e vodka az étlap legkülönlegesebb darabja szerintem. Rendkívül krémes, és nem spórolták ki belőle a rákot sem. Ez mondjuk az árán is látszik, mivel ez már 5800 Ft. Egyedüli kritikaként azt tudnám említeni, hogy értelmetlenül csípős, ráadásul ez nincs is feltüntetve az étlapon – holott más tészták esetében ezt például jelzik. Végképp megzavart, hogy más, aki korábban kóstolta ezt a tésztát, arról számolt be, hogy egyáltalán nem csípett. Így kíváncsian várom a ti tapasztalatotokat!
Trofie? Mi-fie?
A harmadik fogást Bandi kérésére választottuk, neki ugyanis a trofie tészta nagy kedvence. Bár ez egyértelmű, azért ezen a ponton szeretném hangsúlyozni, hogy minden tészta helyben készül. A trofie egy északolasz, kifejezetten liguriai csavart tésztakülönlegesség, ami Genovában nagyon népszerű. Éppen emiatt előszeretettel fogyasztják a szintén genovai pesztóval. Ezen az ételen a Giuliában annyit csavartak, hogy nem bazsalikomos pesztóval kínálják, hanem pisztáciapesztóval és parmezánnal, ami nekem együtt egy kissé fura volt.
Őszintén szólva ez a tészta kissé édeskés, ami a parmezánnal nekem nem jött össze. Ráadásul a trofie is kicsi és dundi, pont, mint a mi nudlink, ezért ez a tészta inkább egyféle édesség. Mintha pisztáciás nudlit, vagy ne adj’ isten baklavát ettem volna, ez a kettő ugrott be róla. Nem varázsolt el, pedig nagy kedvenc lehet, mert sok asztalon láttam.
Igencsak elismerősen kell azonban nyilatkoznom a helyben sütött focacciáról, melyet kétféle, vega és sonkás változatban is kérhettek. Imádtam! A focaccia remek: belül puha, kívül olajos és ropogós, pont, amilyennek lennie kell. Arra az egy kérdésre nem találtam választ, hogy miért speck sonka kerül a focacciaszendvicsbe és az antipasti tálra is, és nem pármai. Nem mintha a speckkel bajom lenne, de annak íze és állaga a füstölés miatt nem olyan lágy, mint a pármai sonkáé.
Tiramisu a köbön
Hosszú bekezdéseken keresztül tudnám végül méltatni a tiramisut, ami egyrészt óóóriááááási adag, másrészt igen remek átmenet a tradicionális és az újító változat között. Egy teljesen hagyományos tiramisuról van szó ugyanis, de kerül bele sambuca, azaz olasz ánizslikőr, ami azért csavar egyet az ízén.
Egy szó, mint száz: csak elismeréssel tudok beszélni erről a hangulatos budai helyről. A Giulia ugyanannyira egy italozós egység, mint amennyire étterem. Az italválaszték rendkívül széles, amiben szintén megjelenik az olasz életérzés. Engem a Giulia étterem nagyon meggyőzött, még úgy is, hogy a tészták ízén egy icipicit azért lehetne finomhangolni. Ennek ellenére egy kedves, szerethető hely született.
Cím: 1024 Budapest, Retek utca 12.Cím: 1024 Budapest, Retek utca 12.
-IdzFRw.webp)
