Aki úgy érzi, hogy a közel-keleti konyha egyre divatosabb itthon és világszerte, az egyáltalán nem téved. A trend persze nem most indult: ennek a konyhának az egyik legfontosabb úttörője már jó másfél évtizede Yotam Ottolenghi volt. Úgy tűnik azonban, hogy Budapestet csak most érte el igazán ez a hullám, hiszen egymás után nyílnak a közel-keleti ihletésű éttermek, köztük a legújabb a June Budapest. A jelenségnek több oka is van, de erősen összefügg azzal, hogy az utóbbi években egyre nagyobb az igény az egészségtudatos, zöldségekben gazdag étkezésre.
Zöldség, zöldség, zöldség
A mai étkezési trendek a zöldségekben gazdag, könnyebb fogások felé mennek. A közel-keleti konyha pedig pont ilyen: sok hüvelyes, zöldség, olívaolaj, fűszer és grillhús szerepel benne. Emiatt jól illeszkedik a modern, egészségtudatos étkezéshez. Ráadásul rengeteg hagyományos fogása vegetáriánus vagy vegán: például a hummusz, falafel, tabulé vagy baba ganoush.
Persze más oka is van a közel-keleti konyhák ilyen nagy divatjának: sokszor említettük már, hogy ma már az étkezést is a közösségi média határozza meg. Ami jól mutat az Instagramon, az divatos lesz – lásd avokádó. Márpedig a Közel-Kelet hagyományos fogásai színesek és szépségesek, a zöldségek és a fűszerek bizony jól mutatnak a tányéron! Ennek is köszönhetik ezek az ételek a sikerülhet. A kis méretű mezzék ráadásul igen jól beilleszthetők a nagyvárosi ember életmódjába.
Megnyílt a June Budapest
Egy újabb ilyen helyet vehetnek most birtokba a fővárosiak, azaz leginkább a budaiak. A MOM Park mellett nyílt meg ugyanis a Zsidai Group új helye, a June Budapest. Ami egy új hely is, meg nem is. A cégcsoport – megérezve az idők szelét – egy régi, már meglévő éttermét, a Spílert zárta be és alakította át radikálisan. Ennek a tulajdonos, Zsidai Roy elmondása szerint több oka is volt. Egyrész úgy érezték, hogy egy ilyen, egész nap használható, úgymond „nappali” hely sokkal jobban beilleszthető az itt élő emberek életvitelébe. Ahogy mondják, a June működésének fontos pillére a nappali élet. A reggeli kávézás, a nappali találkozások és a közös ebédek ugyanolyan hangsúlyosak, mint az esti vacsorák.
Ráadásul ők is fokozottan érzik a vendégek igényét az egészséges ételekre, és a sharing koncepcióra. A Spíler valóban egy meglehetősen sötét, inkább esti hely volt, a belső tér azonban most radikálisan világosabb lett, domináns szín a citromsárga, és a csíkos napernyő is a nyarat idézi. Az étlap pedig teljesen átalakult, és a közel-keleti fogások kerültek előtérbe – bár egy-két ikonikus magyaros kedvenc megmaradt a hétvégi családi ebédhez. Elég sok ételt kipróbáltunk a megnyitón, lássuk, mi volt a kedvencünk!
Cékla, karfiol, hal: zseniális fogások
Alapvetően pont az alap fogásokat nem éreztem olyan erősnek, mind a hummuszon, mind a labneh-n van még mit javítani egy kicsit, a zöldséges fogások azokban tényleg zseniálisak voltak! A karamellizált répa és az egészben sült, fűszeres karfiol tökéletes, ízes és ropogós, és azonnal a kedvenceim lettek. Pedig az utána érkező fogásokra sem volt panasz. A vadbrokkolit pirított mogyoró és fekete szezám dobta fel, a cékla pedig rakott formában érkezett: a rétegek között parmezánnal és citromos mascarponéval. Egyik sem hagyott maga után kívánnivalót, mindegyik étellel boldog voltam. Ezek a fogások nemcsak ízletesek, hanem remek bizonyítékai annak, hogy zöldségekkel is tökéletesen jól lehet lakni.
-RNCmne.webp)
A grillcsirkés shawarma nem tartogatott új ízeket, a bárányt sajnos meg nem szerettem, így rögtön a halakra ugranék: egyszerűen zseniálisak! A tengeri spárgával, zöldborsós labneh-val és fodros kellel érkező misós tőkehal az egyik legjobb halas fogás, amit mostanában ettem. A zöld chilivel és lime-mal ízesített ropogós tintahal pedig mindig befutó, nem volt ez másként most sem.
Paprikás csirke? Az is van!
Bár én most kifejezetten csak a közel-keleti ételeket kóstoltam, ahogy a cikk elején is hangsúlyoztam, mást is lehet találni az étlapján, így a June Budapest közös családi ebédekre is alkalmas lehet. Aki szeretne, kérhet burgert, paprikás csirkét, marhapörköltet vagy éppen borjúbécsit és gulyást is. Az árakból arra következtetek, hogy ezek nem esnek a kis adag kategóriába, mint az előbb említett ételek, amelyek inkább a sharing koncepcióra alapoznak.
Ennek következtében áruk is kedvező, bár gyorsan el tud szaladni a számla végösszege, ha belelkesedünk a rendelésnél. Ami viszont a June-ban nagyon szimpatikus, és mostanában szinte példa nélkül való, hogy nincs szervizdíj! Így az ember ténylegesen annyit fizet, amennyit rendel, a borravaló pedig valóban a személyzetnek megy. Én ezzel nagyon tudok azonosulni. A legtöbb étel ára egyébként 2-3000 forint között van, de találunk azért kétezer forint alatt is. A húsok és halak természetesen drágábbak.
A June nem egy hónap
Mint a megnyitón a tulajdonos említette: a June Budapest nem egy hónap. Sokkal inkább egy hangulat. Azt az időszakot idézi, amikor minden egy kicsit lazább, a nappalok hosszabbnak tűnnek, a beszélgetések könnyebbek, és egyszerűen jó együtt lenni. A koncepció egy olyan helyet képzel el, ami természetesen illeszkedik a nap különböző pillanataihoz. Reggel egy kávéra lehet beugrani, napközben egy ebédre vagy találkozóra ülhetünk be, este pedig barátokkal oszthatunk meg néhány fogást az asztalnál. Az italválaszték is ezt a koncepciót követi: natúr borok, kisebb champagne-házak tételei és egy kifejezetten erős alkoholmentes kínálat jelenik meg az itallapon. Ezt egyébként teszteltem is: nemcsak a limonádék és az alkoholmentes italok finomak, hanem életemben először ittam finom, alkoholmentes pezsgőt is.
Egyetlen dolgot hiányoltam, ez pedig a jó lepénykenyér vagy pita. Bár kecskesajtos minipizza van az étlapon, a fogásokhoz házi tökmagos kenyér jár, nekem ez kevésbé jött be. Én a hummuszt pitával szeretem enni.
