Az olaj minden háztartás kötelező alapanyaga, mivel a főzés és a sütés folyamatához elengedhetetlen. De mit is csinál az olaj? Elsősorban elvezeti a hőt és megakadályozza, hogy az étel hozzáragadjon a serpenyőhöz, másodszor pedig ízesíti az elkészítendő ételt és fokozza annak természetes aromáját.
Minden olaj arról a magról, növényről vagy gabonáról kapta a nevét, amelyből kivonták, illetve általában a legelterjedtebb zsírja szerint nevezik el, tehát ilyenkor figyelembe veszik, hogy az olaj telített, többszörösen telítetlen vagy egyszeresen telítetlen.
Az olajos alapok
A megfelelő olaj kiválasztásánál a legfontosabb a feldolgozása, mivel ez határozza meg, hogy hogyan viselkedik majd a konyhai folyamatok során, és ez dönt arról is, hogy mennyire egészséges az adott termék. A „szűz” és az „extra szűz” felirat arra utal, hogy az olajat minimálisan, vegyszerek használata nélkül dolgozták fel. A „hidegen sajtolt” azt jelzi, hogy az olajat hő használata nélkül vonták ki az alapanyagból, így a benne rejlő tápanyagok és enzimek a késztermékben is megtalálhatóak. Ezek a hidegen sajtolt olajok más néven finomítatlan olajként kaphatóak a boltokban.
Ezzel ellentétben a finomított olajok feldolgozása vegyszerekkel történik. Hosszabb tartósság jellemzi őket, hiszen a finomítási folyamat során elvesztik a bennük lévő tápanyagokat, enzimeket és egyéb érzékeny összetevőket. Pont ennek köszönhetően jobban tűrik a hőt.
Avokádóolaj
Az avokádóolajat gyakran hasonlítják az olívaolajhoz, mivel nem szűkölködik egyszeresen telítetlen zsírokban. Ez konyhanyelven annyit tesz, hogy remekül bírja a meleget, tehát megőrzi stabilitását magas hőfokon is. Viszont egy dologban az olívaolajat is le tudja győzni, ami nem más, mint a füstpontja. A füstpont az a hőmérséklet, ahol a zsiradék használhatatlanná válik, mert oxidálódni (azaz égni) és füstölni kezd a zsírmolekulák lebomlása miatt. Az avokádóolaj füstpontja magasabb, mint az olívaolajé, tehát magasabb hőfokon lehet használni. Bár kicsit borsosabb az ára a többi olajhoz képest, mégis érdemes kipróbálni, mivel számos jótékony hatása van, többek között a szív- és az érrendszerre.
Repceolaj
A repceolajnak alacsony a telített zsírtartalma, míg van benne többszörösen és egyszeresen telítetlen olaj is, így gazdag ómega-6 és ómega-3 zsírsavakban. Szuper választás grillezéshez, pároláshoz és sütéshez egyaránt. Semleges íze nem veszi el az alapanyagok eredeti zamatát, inkább csak kiemeli azt. Szintén jó füstponttal rendelkezik. Ajánlott a hidegen sajtolt verziót választani, mert tele van E-vitaminnal.
Kókuszolaj
Megtévesztő lehet a neve, mivel ez az alapanyag valójában nem is olaj, hanem zsír, ami hő hatására szilárd állapotból folyékonnyá válik. A többi eddig említett olajjal ellentétben ennek jellegzetes íze és textúrája van, tehát akár még ízesítés szempontjából is jól jöhet. Viszont ez azt is jelenti, hogy nem minden étel elkészítéséhez ajánlott. Érdemes mértékletesen használni, mivel magas a telített zsírtartalma, de kevés esszenciális zsírsav található benne. A legjobb eredmény elérése érdekében pároláshoz és sütéshez használható.
Távol a melegtől
Az egészséges olajok sora még nem ér véget, csupán eltávolodunk a tűzhelytől. A következő olajok kimondottan alkalmatlanok melegebb hőfokon történő felhasználásra, mert füstpontjuk meglehetősen alacsony.
A halolaj semmiképp nem alkalmas főzésre, inkább étrend-kiegészítőként, hidegen és kis adagokban ajánlott a fogyasztása. Ómega-3-ban gazdag összetétele remek hatással van a szervezetre.
Magas hőfokon a dióolaj íze teljesen megváltozik és fanyar lesz, így ezt sem ajánlott főzéshez, sütéshez használni. A hideg salátákat vagy akár tésztákat kellemesen kesernyés, földes íze remekül kiegészítheti.
A lenmagolaj szintén alacsony füstponttal rendelkezik, de ez nem jelenti azt, hogy teljesen hanyagolnunk kéne. Javítja a bőr egészségét, csökkenti a vérnyomást és magas az omega-3 zsírsavtartalma.
-oj5n16.webp)
