Gyula legtöbb látogatója a vár és a fürdő miatt érkezik a városba, de aki kihagyja a Százéves Cukrászda épületét, az valójában az egyik legfontosabb helyi látványosságról mond le.
Több mint 200 éves falak között
A cukrászda otthonául szolgáló épület 1801-ben épült, és már önmagában is lenyűgöző látvány. Az épületben az 1840-es években Salis András nyitotta meg cukrászdáját, majd a későbbiekben Reinhardt Cukrászda néven vált ismertté. Balogh Lászlóék 2004-ben vágtak bele ennek a cukrászdának üzemeltetésébe.
A gazdag történelmi múlttal rendelkező épületben a kék és a zöld szalon eredeti bútorai különösen sokat hozzátesznek az élményhez. A gondosan felújított biedermeier darabok között ülve tényleg úgy érzi magát az ember, mintha egy másik korba csöppent volna. Balogh László mestercukrász, a cukrászda tulajdonosa különös becsben őrzi a gyűjtemény darabjait, köztük egy ritka fuvolasípos szekretert is, amely igazi kuriózumnak számít. A tiszteletünkre fel is húzta a bútort, így meghallgathattuk a különleges zenéjét.
A Százéves Cukrászda vendégkönyvét a fiókokban keressétek
A Százéves Cukrászdában a vendégek szalvétára írhatják fel gondolataikat, üzeneteiket vagy akár szerelmes leveleiket, majd egyszerűen elrejthetik azokat a bútorok fiókjaiban. A sütemények elmajszolása közben nyugodtan bele is olvashattok a korábbi látogatók üzeneteibe, vagy akár izgalmas történetekre lelelhettek. Mint például egy NAV-ellenőrzés után maradt szalvétára, amely szerint mindent rendben találtak.
Egy cukrászdinasztia története
Bár a Százéves Cukrászda neve összeforrt Gyulával, a történet valójában nem itt kezdődött. Balog László pályája Pilisszentivánról indult a nyolcvanas években, amit egy németországi kitérő követett. Gyulán végül 1992-ben nyitotta meg a első cukrászdáját, Kis kézműves néven, majd ezt követte 1998-ban a Kézműves Cukrászda, 2004-ben pedig a Százéves Cukrászda.
Balog László a magyar cukrászszakma egyik meghatározó alakja. Nemrég Indonéziából tért haza, ahol tíz napon keresztül mutatta be a magyar cukrászat klasszikusait. A helyi közönség dobostortát, Eszterházy-szeletet és aranygaluskát kóstolhatott, ami nem kis kihívást jelentett, hiszen több alapanyagot Magyarországról kellett magukkal vinni.
Cukrászmúzeum: ahol a múlt tovább él
A cukrászda végében egy különleges gyűjtemény várja a látogatókat. A Cukrászmúzeumot az épülettel együtt vették át, azóta pedig folyamatosan gyarapodik a gyűjtemény.
Régi darálók, kanalak, cukrászeszközök és olyan konyhai kellékek sorakoznak itt, amelyek láttán az ember gyorsan rájön, mennyivel egyszerűbb dolga van ma egy cukrásznak. Ezekkel az eszközökkel egy-egy sütemény elkészítése akár órákkal tovább is tarthatott.
A torta, ami 2025-ben meghódította az országot
A pult egyik legnagyobb sztárja kétségkívül a DCJ Stílusgyakorlat, amely 2025-ben elnyerte a Magyarország tortája címet. A desszert a dobostorta újragondolt változata. A klasszikus vajkrémes alapot meggyzselé és egy kevés meggypálinka teszi izgalmasabbá, de a legnagyobb meglepetés a rétegek között rejtőzik: a hagyományosan a tetejére kerülő ropogós karamellréteg itt a torta belsejében kapott helyet. Az eredmény egyszerre ismerős és meglepő. Minden falatban ott vannak a dobostorta jól ismert ízei, mégis folyamatosan új textúrák és apró részletek bukkannak elő.
Klasszikusok mellett újításokra is van igény
A dobostortán túl érdemes megkóstolni az Erkel-szeletet is: a mézes-diós piskótára épülő süteményben a fehércsokoládé-mousse és a karamellizált alma találkozik, a tetején pedig Erkel Ferenc portréja emlékeztet arra, hogy Gyula a zeneszerző szülővárosa. Számomra ez egy harmonikus és elegáns sütemény volt, aminek minden rétege nagyon ízlett.
A következő klasszikus az Opera szelet újragondolt változata, az Anna-szelet, amelyből kimaradt a kávé. Helyette csokoládé, vanília és málna került a rétegek közé. A történet szerint a sütemény sokáig név nélkül létezett, mígnem végül Balog László felesége után lett Annának elkeresztelve. A látvány mindenképpen lenyűgöző, különösen a hullámos szeletelés és a rózsaszín rétegek miatt.
A ház saját tortája a Százéves torta, amely egy kicsit a Sachert idézi. Barackpálinkával ízesített párizsi krém, marcipán és fehér csokoládé alkotják a karakterét. Klasszikus vonal, jól működő ízekkel.
A gesztenyetortát azoknak ajánlom, akik különösen szeretik a gesztenyét. Olyan érzés, mintha egy különösen jól sikerült gesztenyepüré elegáns tortaváltozatát majszolnánk.
A cukrászdában számos süteményben, sőt fagylaltban is fellelhető a pisztácia, melynek az az érdekessége, hogy a szicíliai pisztáciát saját maguk pörkölik és őrlik. A pisztáciás szuflé piskótája is ebből az őrölt pisztáciából készül, így a sütemény gluténmentes. A pisztáciás alapot málnamousse koronázza meg, amitől egyszerre lesz krémes, édes és kellemesen savanykás.
Fagyi és bonbon kötelező
Ha valaki csak egy rövid látogatásra ugrik be, még akkor is érdemes legalább egy gombóc fagyit kérnie. A fagylaltok termelői tejből készülnek, amelyet naponta pasztőröznek, a gyümölcsfagylaltok pedig 50-60 százalékos gyümölcstartalommal készülnek, tej hozzáadása nélkül. Krémesek, frissek és tökéletesen illenek egy nyári gyulai sétához.
Hazafelé pedig nehéz ellenállni a bonbonoknak. Nemcsak a tartalmuk miatt, hanem azért is, mert a dobozukon a cukrászda mennyezetének mintája köszön vissza, így egy kis darabját magunkkal vihetjük ennek a különleges helynek.
A Százéves Cukrászda nem csak egy cukrászda
A Százéves Cukrászda egyszerre történelmi emlékhely, múzeum, találkozóhely és cukrászda. Olyan hely, ahová nemcsak a turisták térnek be, hanem rendszeresen osztálykirándulások is érkeznek, hogy a gyerekek egy kicsit közelebbről megismerjék a magyar cukrászat múltját. Ha Gyulán jársz, ezt a százéves történetet vétek lenne kihagyni!
Cím: 5700 Gyula, Erkel tér 1.
