A sült pulyka egyre nagyobb népszerűségnek örvend a mi kis hazánkban is – nem véletlenül: látványos, ünnepi, és ráadásul isteni finom. Érdekesség, hogy egyes források szerint maga Charles Dickens tehet róla, hogy a pulyka ilyen ikonikus karácsonyi fogássá vált. A Karácsonyi ének című regényében ugyanis a Cratchit család ünnepi vacsoráján is ez kerül az asztalra – ha te is átélnéd ezt a klasszikus karácsonyi pillanatot, itt a tökéletes alkalom, hogy kipróbáld!
Hajsza a pulykáért
Kezdjük a legeslegelején. A pulykaland első lépése nem más, mint a tökéletes pulyka megtalálása és beszerzése. Felejtsük el a fagyasztott pulykát, próbáljunk meg jó minőségű, szabadtartású madarat találni, és mindenképp figyeljünk oda arra, hogy a bőre sértetlen legyen.
A kezdet
Ha megtaláltuk a tökéletes pulykát, akkor bizony az elkészítés egy nappal a sütés előtt kezdődik. Kerítsünk egy nagy edényt, amibe kényelmesen belefér a pulyka, és készítsünk egy 6%-os sóoldatot. Nem kell kétségbeesni, ez csupán annyit jelent, hogy 1 liter vízben 60 gramm sót kell feloldani. Fontos, hogy annyi vízből készítsük az oldatot, amennyi biztosan ellepi az egész pulykát! Ízlés szerint lehet hozzáadni egy kis kristálycukrot – nagyjából harmadannyit, mint a só mennyisége –, de fűszerezhetjük is, például rozmaringgal.
A művelet úgy a legegyszerűbb, ha egy pici vizet felforralunk és ebben elkeverjük a sót és a cukrot, majd az egészet hozzáöntjük a maradék hideg vízhez és ezzel is jól elkeverjük. Ha megvagyunk, öntsük rá a pulykára, és tegyük lefedve a hűtőbe minimum 12 órára. Ennek köszönhetően az egész pulyka ízes lesz, a rostok pedig fellazulnak, úgyhogy garantáltan nem kerül száraz hús az ünnepi asztalra.
A karácsonyi pulyka sütése
A pulykasütésnek rengeteg módja van: van, aki kenegeti, van, aki tölti, és van, aki csak egyszerűen megsüti – biztosan mindenki hallott már ezer jól bevált receptet. Sokan azért nem szeretik a mellénél megtölteni a pulykát, mert mire megsül a töltelék, addigra kiszárad a hús. Ha ezt a tábort erősíted, készíts nyugodtan egy kis „tölteléket” – akár a megszokott zsemléset – külön szufléformában, és tálald a kész pulykával együtt. Sorolhatnám még a különböző lehetőségeket, de nem húznám az időt (nyugi-nyugi, lesznek a végén tippek :D), térjünk is a lényegre!
Ha kivettük a pulykát a sóoldatból, alaposan töröljük át. Sózni már nem kell, hiszen épp azért állt az oldatban, hogy mindenhol átjárja a só a madárkánkat. Én az egyszerű módszerben hiszek, ami annyit tesz, hogy pakoljunk a hasüregbe almát, narancsot, pár szál rozmaringot és kakukkfüvet, vagy ízlés szerint más fűszereket. A lábakat kötözzük össze – ez nemcsak esztétikailag fontos, hanem azért is, mert így zártabb lesz a hasüreg, és kevesebb hőt kap a pulykamell.
Az egész pulyka sütéséről rengeteg különféle legenda szól – van, aki alacsonyabb hőfokon süti végig, de én azt mondom, hogy húzzuk fel nyugodtan 220 fokra a sütőt. Süssük így egy fél órát, majd vegyük lejjebb 160 fokra. Az, hogy pontosan meddig kell sütni, nyilván függ a pulyka méretétől is, de lélekben nyugodtan készüljünk fel rá, hogy ez bizony hosszú lesz, átlagosan 2 órát mindenképp érdemes rászámolni. De akkor honnan tudjuk, hogy mikor van kész? A kérdés remek! A comb melletti résznél maghőmérővel tudjuk ellenőrizni, hogy éppen hány fokos belül a hús: ha elértük a 70 fokot, akkor készen is vagyunk. Ekkor a pulykát kivesszük a sütőből, és minimum 10 percig pihentetjük: érdemes a mellével lefelé fordítani, mert akkor a folyadék, amit még kienged, a mellrészbe gyűlik, és így még szaftosabb végeredményt kapunk. Amíg a hús pihen, nagyon fontos lépés, hogy jól veregessük meg a vállunkat, hogy milyen ügyesek voltunk.
Tippek, trükkök, csínytevések
Van, aki fűszervajat készít és a mellrésznél a bőr alá rejti, és van, aki csak szimplán kenegeti vele.
Mielőtt tepsire rakjuk az ünnepi madarat, készíthetünk neki egy zöldségágyat nagyobbra vágott zöldségekből egy kevés vízzel vagy akár fehérborral leöntve. Ha igazán jól akarjuk csinálni, akkor pár kettévágott csirkeszárnyat is tegyünk mellé, és ezzel a zöldséges-húsos szafttal locsolgassuk: a végeredmény magáért beszél!
Ha nem akarjuk a véletlenre bízni, és aggódunk, hogy megég a mellrésznél a bőr, akkor készíthetünk alufóliából egy pajzsot, amit szépen ráhelyezünk a pulykára.
A tepsi alján keletkezett szaft remek mártás lehet a pulykához! Szűrjük le, forraljuk picit vissza, és nyugodtan tegyünk hozzá egy kis vajat, hiszen az soha semmit nem ront el.
A pulykalkulátorom szerint egy 3-4 fős karácsonyi vacsorára egy 4-5 kg-os pulyka tökéletes választás. Ha nagyobb méretben gondolkodunk, mindenképp mérlegeljük, hogy van-e akkora tepsi a házban, meg hogy egyáltalán befér-e a sütőbe a madár, különben érhetnek otthon meglepetések.
Nyitókép: Shutterstock
