Bár a Doubleshot bő egy éve új tulajdonosi háttérrel működik tovább – azóta Langár Bence befektető és felesége, Hédi vette át –, és azóta már két új egységgel is bővült a városban, számomra még mindig az első kávézó maradt a kedvenc. Mindhárom brunch spot karakterét erősen meghatározza a környezet: az „eredeti” kávézó kicsi, enyhén zegzugos, közvetlen és sallangmentes, míg a többi helyszínen az irodai forgalom, a turistásabb közeg vagy éppen a tér adottságai formálják a hangulatot és a berendezést. A közös pont azonban mindenhol ugyanaz: a minőség nem változott.
Doubleshot – a név kötelez
A Doubleshot nem véletlenül Doubleshot. Itt minden kávé alapból dupla eszpresszóval készül. Nem kell külön kérni, nem kell plusz pénzt fizetni érte. Ez egy apró, de beszédes gesztus. A kávé karakteres, érezni, hogy a csészében ugyanúgy fontos a minőség, mint a konyhán. A menün klasszikus brunch-fogások kapnak helyet, de szinte mindegyikben van egy kis extra, amitől nem lesznek unalmasak. Itt nem dísz a tányéron a tojás, hanem valódi főszereplő, és az adagok is bőségesek. Számomra fontos szempont a tálalás, hiszen ez adja el nekünk az ételt, de végül úgyis az íz a döntő szempont. A Doubleshotban pedig mindkettőben remekelnek a szakácsok.

Kávés gravlax? Naná!
Ma már szinte alapelvárás, hogy jó minőségű alapanyagok kerüljenek a tányérra, és legyen mögöttük egy átgondolt koncepció. Mégis, sokszor marad egy apró hiányérzet az emberben egy-egy reggeli után. Nem nagy dolgokra kell gondolni, inkább finom részletekre: például amikor a szendvics mellé odakerül egy marék vegyes saláta, amit egyszerűen csak meglocsoltak egy kis balzsamecettel. Rendben van, de pár mozdulattal lehetne sokkal jobb. A Doubleshotban pont ezekre az apróságokra figyelnek. A salátát nem csupán megöntözik, hanem alaposan összeforgatják az öntettel, így minden falat ízes, arányos és élvezhető, pedig tényleg csak kiegészítő a tányéron.
A lazac például kávéban marinálva érkezik, ami elsőre merésznek hangzik, de nem tolakodó megoldásról van szó. A kávé íze nem uralja az egészet, inkább egy nagyon finom, alig észrevehető mélységet ad, amitől izgalmasabb lesz az összhatás. A buggyantott tojás pontosan olyan, amilyennek lennie kell: a sárgája szépen, egyenletesen folyik szét. A hollandi hab könnyű, lágy és selymes, nem túl nehéz, nem túl savas, hanem kiegyensúlyozott. Ezek nem hangos gesztusok, inkább precíz, tudatos döntések – és pont ettől működik az egész.

A Doubleshot török tojása mindent visz
Mielőtt megkóstoltam volna a török tojást a Doubleshot kínálatából, épp azt ecseteltem Bencének, hogy ez a kedvenc reggelim. Végtelenül egyszerű, gyakorlatilag 3 fő alapanyag kell hozzá – na meg pár apró kiegészítő –, mégis könnyen elrontható. De az itteni török tojás számomra az egyik legkedvesebb opció lett a jövőre nézve. A házi, krémes labneh-ra szintén házi, ízgazdag, földimogyorós fűszerkeverék kerül, kis chili, barna vaj, és jön még rá két buggyantott tojás. Az egészhez pedig megérkezik a kovászos kenyér, és indulhat a tunkolás. Imádom. Tényleg!

Az édes ízek kedvelőinek: tiramisu reggelire
Két dologban egészen biztosan jó vagyok: az evésben és az édességek készítésében. Alapvetően a „team édes reggeli” oszlopos tagja vagyok – jó, a török tojás kivétel –, így kifejezetten kíváncsi voltam, mit tud a tiramisu french toast.
Külön öröm, hogy nem egy újabb pisztáciás verzió érkezett. Értem az őrületet, tényleg, de lassan túl sok már nekem. Itt szerencsére maradtak a klasszikus vonalon, egy kis csavarral. A kalács puha és levegős, de nincs szétáztatva sem a kávéban, sem a tojásos keverékben. Az állaga pont jó: kívül enyhén pirult, belül krémes, de nem szottyos. Az összhatás nem gejl, nem túlzóan édes, inkább kiegyensúlyozott és jól felépített.
A házi, kávés dulce de leche pedig kifejezetten erős karaktert ad az egésznek. Nemcsak dísz a tányéron, hanem valódi ízbeli plusz: mély, karamellás, enyhén kesernyés jegyekkel, ami szépen ráerősít a tiramisu-vonalra anélkül, hogy elnyomná azt.

Összességében lehet, hogy úgy tűnik, elfogult vagyok a Veres Pálné utcai Doubleshot egységgel szemben, de nincs mögötte semmi személyes kötődés. Egyszerűen ritka az, amikor egy helyen minden falat ennyire tudatos és ennyire rendben van.
Ha kíváncsiak vagytok, üljetek be egy reggelire, szervezzetek egy brunchot a barátokkal vagy a párotokkal, és nézzétek meg, nektek mennyire működik. Én megtettem – és nem bántam meg.

-N5T4oL.webp)









