Karácsony első napja van. Amikor asztalhoz ülünk, már kopog a szemünk az éhségtől, és alig várjuk, hogy rávethessük magunkat a finom falatokra. A konyhában sürgő-forgó családtagok idegei cafatokban lógnak a napok óta tartó készülődéstől és stressztől. Az asztal roskadozik a sok fogás alatt. Mire a főétel következik, már gomboljuk ki a nadrágot. És hol van még a vége? „Egyél még, alig ettél! Hát ezért robotoltam?” – hangzik el 5 percenként a fejünk felett. Mire a desszerttel végzünk, úgy érezzük, szétdurranunk, és szidjuk magunkat, amiért négyszer szedtünk a töltött káposztából. Ismerős forgatókönyv? Még időben vagy, hogy idén tudatosabban fuss neki a nagy eszem-iszomnak és elkerüld a karácsonyi túlevés kellemetlen velejáróit – mutatjuk, hogyan!
Diéta karácsonyig?
Sokan úgy hangolódnak a karácsonyi maratoni evésre, hogy előtte hetekig szigorú diétát tartanak, és megvonnak maguktól minden olyan ételcsoportot, amiből karácsonykor terveznek majd jó sokat enni. Az elképzelés szerint pár leadott kiló után december 24-én nyugodtabban lehet leülni lakmározni az étkezőasztalhoz. Asiama Evelyn dietetikus, mentálhigiénés szakember szerint azonban a szükségletünk alatti táplálkozás determinálja a későbbi túlevést. A diéták során ugyanis kiiktatjuk azokat az ételeket, amelyeket karácsonykor már megengedhetünk magunknak, és ezáltal többletjelentéssel ruházzuk fel őket. „Az adventi időszakban kimondottan kerülendő a fogyókúra. Arra állunk rá, hogy ebben a pár hétben kibírjuk néhány száz kalóriával, mondván, ott lesz a 24-e, amikor majd benyomunk 9800 kalóriát. Ez nagyon egészségtelen.”
-GzDiBa.webp)
Készülj fel az érzelmi cunamira
Aki olvasta Marcel Prousttól Az eltűnt idő nyomában című klasszikust, az tudja, hogy egy kis sütemény is elindíthatja az érzelmek áradatát. Nem árt azonban kicsit helyre tenni magunkban az érzelmek és az ételek kapcsolatát. Ha valaki észreveszi magán, hogy nagymértékben kapcsolódik az ételeken keresztül az érzelmekhez, tud ezen előre dolgozni. Tudatosan készülhet arra, hogy az emlékek és az élmények megélését ne az étkezéssel vonja össze, és ne kizárólag ebben merüljenek ki.
Például, ha a zserbóról eszébe jut a nagymamamája, érdemes tudatosítani, hogy az érzelmek megélése és a gyomor űrtartalma két külön dolog. „Ilyenkor rájöhetünk, milyen új módokon élhetjük meg az örömöt és a szomorúságot, és az is kiderülhet, mire van igazán szükségünk: például több beszélgetésre vagy éppen elvonulásra.”
Kérj segítséget – a konyhában is!
Kétségkívül nagy feladatot vállal az, akinél összegyűlik a család ilyenkor. A karácsonyi vacsora logisztikai és anyagi szempontból is kihívás, nem csoda, ha december elejétől az van a fókuszban, hogy hányfélét kell főzni, hogyan lehet időben beszerezni minden alapanyagot, miként lehet ennyi embert vendégül látni, és így tovább. Ennek a stresszes időszaknak a hatásai később túlevésben vagy épp nem evésben is manifesztálódhatnak.
„Ezek már önmagukban szorongató tényezők, amelyek folyamatos stresszt produkálnak. A kliensekkel való munkámban kimondottan fontos a novemberi-decemberi időszakban, hogy az ember konkretizálja azt, miben tud segítséget kérni, vagy megtanulja kimondani azt, hogy nem tud majd ötféle ételt elkészíteni – munka mellett nincs lehetősége arra, hogy december 21-től a konyhában robotoljon.” Nagyobb családoknál egyébként előfordul, hogy előre megbeszélik, ki mit főz, sőt az alapanyagok árát is közösen dobják össze.
Ne aludj téli álmot
A nagy hajtást követően kimondottan jól tud esni a bekuckózás karácsonykor, amikor egyébként is lelassul minden. Jót tesz azonban, ha ilyenkor sem feledkezünk meg a közös séták vagy az aktív játék jótékony hatásáról. Fontos, hogy a fizikai aktivitás ne saját magunk büntetése legyen azért, mert többet ettünk a tervezettnél, hanem közösségi élmény.
Nyugodtan mondj nemet a kínálásra
„Szedjél még egy kicsit, gyermekem, alig ettél” – ismerős? A kínálásra adott reakció nagyon érzékeny pont, és óriási sértődésekhez vezethet, hiszen a házigazda rengeteget dolgozott az ételekkel, „szívét-lelkét belesütötte”, a delikvens viszont szétdurran, mégsem akarja megsérteni őt. Fontos figyelni a testünk jelzéseit, és ha tele vagyunk, meg lehet mondani, hogy jóllaktunk, és majd később veszünk, vagy csomagolunk.
Mielőtt rosszul éreznénk magunkat (hiszen senkinek nem tartozunk azzal, hogy rosszullétig együnk), érdemes tudatosítani magunkban, hogy az elszánt kínálgatás mennyire szól a másik félről, hogy talán ő ebben érzi igazán a hasznosságát, a szerethetőségét. „Amennyiben ezt felismerjük, kiléphetünk a szituációból és elmondhatjuk: szeretlek, és örülök, hogy így fogadsz engem, de hidd el, hogy most tele vagyok. Ez nem arról szól, hogy elutasítalak. És most beszélgessünk: hogy vagy?” – javasolja a táplálkozási szakember.
Teremts új szokásokat
A mediterrán népek híresek a többórás lakomákról, amelyek azért húzódnak el, mert gyakran iktatnak be szüneteket az evésben, és nem futószalagon érkeznek az ételek. Ez olyasmi, amit érdemes ellesni, hiszen ha úgyis sokáig együtt van a család, miért kellene egy órába besűríteni a karácsonyi ebédet vagy vacsorát? Nemcsak az evés ritmusában, de a fogások terén is érdemes lehet újításokat bevezetni. Evelyn hangsúlyozza: nem lecserélni kell a hagyományos menüt, csak beépíteni új elemeket. Az ünnepi asztalon kiválóan elférnek a zöldségek és gyümölcsök, akár nyersen, vagy izgalmas fogások, köretek alapanyagaiként.
SK-tipp: Evelyn egészséges receptjeit megtalálod a Street Kitchen oldalán is!
Az alkohol a teltségérzetre is hatással van
Karácsonykor jelentősen megemelkedik az alkoholfogyasztás, és ez befolyásolhatja azt, hogy miként étkezünk. „Bármilyen alkohol – legyen szó csak egy welcome drinkről, sörről vagy borról – el tud minket téríteni attól, hogy reálisan érezzük, hogy vagyunk. Ez szintén át tud minket vezetni abba a túlevésbe, amikor már azt érezzük, hogy mozdulni sem bírunk, de még muszáj picit eszegetni.”
A karácsonyi túlevés lehet normális
Evelyn, aki antidiéta szemléletű dietetikus, hangsúlyozza: az egészséges táplálkozás egyik fontos eleme a rugalmasság. Tehát nem ördögtől való, ha reálisan látjuk, hogy december 24-én vélhetően többet fogunk enni, mint egy átlagos napon, de nincs ezzel semmi gond. Ez egy normális dolog, pláne, ha máshol étkezünk, és olyan társaságban vagyunk, amelyben könnyebben oldódunk. „Ha valaki többet eszik, nem azt jelenti, hogy kárhozatra van ítélve. Sokaknál ilyenkor megjelenik a bűntudat, a szégyenérzet, ami megint csak triggereli a túlevést, mert akkor nagyobb lendülettel eszünk, ha az van a fejünkben, hogy most már úgyis mindegy.”
A karácsony lehet meghitt és örömteli úgy is, hogy közben figyelünk magunkra – a testünkre, az érzelmeinkre, a határainkra. Nem kell mindent megenni, és nem kell mindent egyedül csinálni, sőt akár új hagyományokat is ér teremteni!
Nyitókép: Shutterstock
