Az ősz egyik legszebb pillanata a szüret: amikor a szőlőfürtök roskadoznak, a pincékben mustillat száll, és mindenki sürög-forog a tőkék között. Míg a régi időkben a szüreti programok klasszikusan szeptemberre estek, ma már nem ritka, hogy nyár végén megkezdődnek a munkálatok. A szüret időszaka ugyanis egyre korábbra esik – amiben nagy szerepet játszik a klímaváltozás. A szélsőséges, gyakran kiszámíthatatlan időjárás és a forró nyarak nem segítik a gazdák dolgát, és ezt nem csak a szőlő sínyli meg. De mit takar ez pontosan?
Forróság = korábban érő szőlő
Az égető nyár rohamosan felgyorsítja a szőlő érését, ezáltal a szokásos őszi szüret helyett az ültetvényeken sokszor már augusztusban megindul a munka. Ezt különösen tavaly lehetett érzékelni, hiszen 2024-ben volt a valaha mért legmelegebb nyár az országban 1901 óta. Ennek tudatában nem csoda, hogy már kora augusztusban szüretelni kezdték az első fürtöket a gazdák.
Szabó Péter, az Eötvös Loránd Tudományegyetem klímakutatója nyilatkozata szerint Magyarország borvidékein 25%-kal nőtt a növekvő foknapok száma, tehát a szőlő gyorsabban és édesebbre érik. A szakértő szerint ez csak erősödni fog az évek során, és a klímaváltozás hatása főképp a fehérbort fogja érinteni. Hasonló véleménnyel vannak a tokaji borászok is, akik aggódnak az aszúborok egyedi karaktere miatt, amelyhez szükséges a hűvös, párás októberi időszak. A hazai borászszakma tehát komoly kihívással nézhet szembe a közeljövőben.
Mit hozott az idei nyár?
Habár az idei hőmérséklet nem volt a legdurvább, így is a mért nyarak között a hetedik legmelegebb volt a sorban. És bizony a 2025-ös hazai szüret is a klímaváltozás hatásait tükrözte. Különösen a Balaton-felvidéken volt ez érezhető, ahol az extrém szárazság miatt a szüret három héttel korábban kezdődött, mint azt megszokták a gazdák. A csapadékhiány és a magas hőmérsékletek miatt a szőlő a vártnál gyorsabban érett be, ami a leszüretelt mennyiségre is rányomta a bélyegét.
De nem kell elkeseredni, mert a magyar szőlő pont olyan erős és makacs, mint a magyar ember! Bár a forró és száraz nyár miatt a termés mennyisége nem volt kiemelkedő, a szőlő egészségi állapota és az aromák gazdagsága ellensúlyozza sok borász fájdalmát. A hozzáértők szerint a minőség így továbbra is erős lehet, még ha a klímaváltozás okozta felmelegedés egyre nagyobb kihívás elé állítja is a termelőket.
A magyar borászat jövője tehát a tudatos alkalmazkodásban rejlik: ebben új árnyékolási és öntözési technológiák, valamint akár új szőlőfajták bevezetése is fontos szerephez juthat. Annyi biztos, hogy a hazai bor nem megy sehova, és a borászok továbbra is elszántan tekintenek küldetésükre: hogy évről évre minőségi és ízletes bor kerüljön a poharakba!
