Az egészségügyi szakértők óva intenek a túlzott sófogyasztástól, de tudtad, hogy a teljes elhagyása is káros lehet? Számos hozzáértő számol be arról, hogy az alacsony sóbevitel is járhat akkora veszéllyel, mint a korlátlan használata. Bizony, a só fogyasztása nem mumus, ám rendkívül lényeges, hogy helyesen be tudjuk iktatni az étrendünkbe.
Csak sósan
De akkor miért bánunk annyira óvatosan a sószóróval? Mint társadalom, be kell ismernünk, hogy nem tudunk só nélkül létezni. Ez nem kizárólag a magyarokat érinti, habár híresek vagyunk a sokszor egészségtelenül fűszeres és sós étkezési szokásainkról. A túlzott sófogyasztás világszerte problémát jelent, olyannyira, hogy szinte minden nép kétszeresét fogyasztja az ajánlott mennyiségnek, ezáltal komoly egészségügyi kockázatot vállalva.
Ám ahogy arról a BBC is beszámolt, mostanában szárnyra kapott egy ellenérv, ami megkérdőjelezi az eddig sziklaszilárdnak hitt elveinket a sóról.
Ahhoz, hogy magabiztosan mozogjunk a témában, elengedhetetlen megvizsgálni, hogy pontosan mi van a sóban, amitől ennyire létfontosságú, de egyben káros is számunkra.
A só fő alkotóeleme a nátrium, ez felelős a szervezetünk általános folyadékegyensúlyáért és az olyan dolgok szállításáért, mint az oxigén vagy a tápanyag. Még ha nem is vagyunk biológusok, akkor is könnyen megállapíthatjuk, hogy elég fontos szerepet tölt be. Jogosan merül fel tehát a kérdés: ha ennyire elengedhetetlen a túlélésünkhöz, akkor miért tiltanak tőle?
A jóból sóból is megárt a sok
Hiába hasznos, sőt szinte nélkülözhetetlen valami a szervezet számára, akkor is érdemes odafigyelni a bevitt mennyiségre. Mindenki tisztában van vele (és kutatások tömkelege is kimutatta már), hogy a túl sok só magas vérnyomást okoz, ami végső esetben stroke-hoz és szívbetegséghez vezethet. A szakértők széles körben egyetértenek, hogy a só elleni bizonyítékok meggyőzőek és valós rizikót hordoznak. De pontosan miért is? A legegyszerűbb magyarázat az, hogy a testünk só fogyasztásakor visszatartja a vizet, ez pedig növeli a vérnyomást. Jó esetben a vesék ki tudják üríteni de a túl sok só hosszú távon megterhelheti artériáinkat, és tartós magas vérnyomást okoz. A magas vérnyomás pedig nem játék, mert a WHO szerint a stroke-esetek 62%-át és a koszorúér-betegségek 49%-át okozza.
A rémisztő adatokat olvasva még inkább visszásnak tűnhet a só kettős szerepe a szervezetben. Tovább komplikálja a dolgokat, hogy a sófogyasztás vérnyomásra és szívegészségre gyakorolt hatása természetesen egyénfüggő.
Az, hogy mennyire káros valakire az extenzív sófogyasztás, olyan tényezőktől függ, mint az életkor, a testtömegindex, az egészségügyi állapot és a magas vérnyomás családon belüli előfordulása.
Sósan szebb az élet?
Vajon a teljes megvonás a helyes megoldás? Egyes tudósok azt állítják, hogy az alacsony sótartalmú étrend ugyanolyan kockázati tényezővel járhat a magas vérnyomás kialakulásában, mint a túlzásba vitt sófogyasztás. Egy kutatás összefüggést talált az alacsony sóbevitel és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása között, de mint mindig, meg kell vizsgálni, hogy valóban ok-okozati tényező miatt alakult ki ez az eredmény, vagy szimpla egybeesés. A kutatók az eredményeket látva azzal érveltek, hogy a napi 5,6 g-nál kevesebb vagy a 12,5 g-nál több só fogyasztása negatív egészségügyi következményekkel járhat.
Mindenképpen érdemes hozzátenni, hogy nem sokan fogyasztanak olyan alacsony mennyiségben sót, hogy az kimutathatóan káros legyen az egészségükre. Még ha akarnánk is, rendkívül nehéz lenne elérni ezt, mert az általunk vásárolt feldolgozott élelmiszerek sótartalma a legtöbb esetben bőven meghaladja ezt.
A végső ítélet
Ceu Mateus, a Lancasteri Egyetem egészséggazdaságtan tanszékének docense azt tanácsolja, ahelyett, hogy teljesen elkerülnénk, inkább az étrendünkben található rejtett só mennyiségére kéne jobban odafigyelnünk.
„A túl sok sóval kapcsolatos problémák hasonlóak lehetnek a túl kevés sóval kapcsolatosakhoz, de még több kutatásra van szükség ahhoz, hogy megértsük, mi is történik itt. Addig is egy egészséges ember képes lesz szabályozni a kis mennyiségeket” – mondja Mateus.
Úgy tűnik, mint a legtöbb esetben, itt is tudatában kell lennünk annak, hogy a mértékletes fogyasztás a legjobb és legbiztosabb döntés, ha az egészségünk az első.
Ha mégis egy biztos pontot szeretnél, akkor érdemes az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanácsát követni, ami azt javasolja, hogy a nátriumfogyasztást napi 2 grammnál kevesebbre korlátozzák az emberek, ami körülbelül 5 gramm nátrium-kloridnak, azaz konyhasónak felel meg.
