A legközelebbi kerti partira hagyományos saláták helyett készíts egy tuti tzatzikit! De mik azok a tzatziki tippek, amiktől görög istenek vagy istennők lesztek a vendégek szemében? Íme!
1. Mindennek a lelke: az uborka
A legtöbb boltban darabáron kapni az uborkát, így szinte mindenki arra nyomul, hogy a legnagyobbat válassza ki. Hiszen ugyanannyiba kerül, mint a kis pici, nem? Amiben viszont a kis pici több, az az íz. Az uborka 95%-a ugyanis VÍZ, és minél nagyobb uborkát veszünk, annál több vizet veszünk! A tökéletes tzatzikihez pedig nem vízre, hanem ízre van szükség, úgyhogy a kisebb méretűre vadásszatok. Néha itt-ott van salátauborka, ami kifejezetten erre a célra szolgál, míg a kígyóubi más salikban, vagy akár koktélokban is helytáll.
2. Csínján a fokhagymával
A markáns fokhagymaízt tartogassátok a lángosra: a tzatziki nem igényel sok gerezdet a vámpírok réméből. Egyes görög éttermekben nem is éreztük a fokhagyma aromáját, úgyhogy ezáltal bátran kijelentem, hogy nem kötelező eleme a tzatzikinek a fokhagyma! Azt azonban nem vitatom, hogy jót tesz neki – de „a mérték az érték” alapon ne essünk túlzásba vele.
3. Nem, a tejföl nem jó hozzá
Nem véletlen, hogy minden tzatzikirecept görög joghurtot ír elő: bármennyire is csábító tejföllel vagy natúr joghurttal készíteni a salátát, nem lesz az igazi. Ez egy GÖRÖG recept, úgyhogy igenis megköveteli a görög joghurtot. Attól lesz krémes és lágy az állaga, úgyhogy a fontos tzatziki tippek közt nem elhanyagolható az sem, hogy helyettesítésnek helye nincs!
Autentikus tippek Krétáról
Ezek a tzatziki tippek egyenesen Krétáról érkeztek, ahol egy izgalmas sajtóút keretein belül jártam. Éttermek helyett az alapanyagokra helyezték a hangsúlyt az út során, és a Mediterranean Combóhoz tartozó több üvegházba és nagyipari zöldségcsomagoló üzembe is ellátogattunk.
A szervezethez tartozó egységek nagyjából októbertől májusig termesztik a zamatos zöldségeket, amiket aztán az áruházláncokon kívül a kiskereskedelemben hoznak forgalomba. Több népszerű étterem direktben vásárol tőlük, hiszen ugyan „nagyüzemi” termelést folytatnak, maximálisan odafigyelnek a minőségre és tényleg jól bánnak a növényekkel. Az üvegházakban méhek végzik a beporzást, miután a palántaként vásárolt zöldségek virágot hoznak.
Így zajlik az adásvétel
Érdekes volt bepillantást nyerni a rendszer munkájába. A hatalmas csarnokokba a termelők beszállítják a saját üvegházaikban előállított zöldségeket, majd egy sorszám alapján adminisztrálják a súlyt és a minőséget. Ezután mehet a piacozás, alkudozás, ki mit visz.
A nagykereskedelembe szánt árukat egy külön helyiségben csomagolják, és itt is szigorú minőségellenőrzésen esnek át az ubik és parik. Van, ami megy a levesbe, de a legtöbb árucikk már ránézésre is kiváló. Exportálni azonban nem mindenből szoktak: a paradicsom például rosszul viseli az utazást, míg a fóliába csomagolt uborkának vagy padlizsánnak nem árt néhány nap egy lezárt rekeszben.
Szezonon kívül is európait
Bár szezonban nem is kérdés, hogy a helyi termelők áruit válasszuk, szezonon kívül – ha olthatatlan vágyat érzünk uborkára, padlizsánra vagy épp paprikára – ragaszkodjunk az európai beszállítókhoz. Minden boltban feltüntetik, honnan érkezett az adott zöldség, és bár Görögországból is nagy utat tesz meg az áru, ez minimálisan megy a minőség rovására.
